Itt az újabb őrült TikTok-kihívás, a repülőtér-elmélet

Simán lekéshetjük a nyaralást ezzel az elképesztő TikTok-kihívással. A repülőtér-elmélet nem a legjobb ötlet.

A TikTokon ismét egy újabb, látszólag meghökkentő és kockázatos trend terjed. Ezúttal nem táncok vagy gasztronómiai kihívások kerültek fókuszba, hanem a repüléshez kapcsolódó egyik leginkább szentírásként kezelt szabály: mikor kell megérkezni a repülőtérre. A repülőtér-elmélet trend követői szerint elegendő mindössze 15 perccel a repülőgép felszállása előtt belépni a repülőtérre. Elsőre egyértelműen őrültségnek tűnik – mégis egyre többen próbálják ki.

A repülőtér-elmélet igazolásába nem fér bele ez a fajta nyugalom.

A repülőtér-elmélet

A közösségi médiában csak "repülőtér-elméletként" emlegetett felfogás azon alapszik, hogy ha előzetesen bejelentkeztünk online, nincs feladott poggyászunk, és kizárólag kézipoggyásszal utazunk, akkor elegendő csak a biztonsági ellenőrzésen átjutni, és épp időben besétálni a beszállókapuhoz. Az elmélet hívei azt állítják, hogy a két-három órával korábbi érkezés csupán a légitársaságok óvintézkedése, nem valódi szükségszerűség.

Egyre több videóban láthatjuk, ahogy az utazók – időnként feszültséggel teli visszaszámlálással kísérve – szó szerint az utolsó percekben érkeznek a reptérre, hogy „teszteljék a rendszert”.

Egy különleges példa: idegsebész a trend élén

A TikTok egyik legismertebb alakja a trend kapcsán egy 2,4 millió TikTok-követővel rendelkező idegsebész tartalomgyártó, Betsy Grunch, aki saját utazásait dokumentálja. Rendszeresen megosztja, miként indul el otthonából alig 40 perccel a járat indulása előtt, majd feszültséggel és pontossággal zsonglőrködve éri el a gépet – sokszor az utolsó pillanatban.

@ladyspinedoc Have you ever tested airport theory? ✈️ #airporttheory #travel ♬ original sound - Ladyspinedoc⚡️

Szerinte, ha ismerjük a repülőtér működését, nincsenek bonyolult teendőink, és mindent előre elintéztünk digitálisan, akkor nem indokolt hosszú órákig a váróban üldögélni.

Mi áll a trend mögött?

Első ránézésre őrültségnek tűnhet ez az új szokás, mégis sokan érzik úgy, hogy érdemes megkockáztatni a járat lekésését – de miért?

1. Idő, mint értékes erőforrás: Az idő manapság szinte a legértékesebb kincsünk. A repülőtereken eltöltött órák – a sorban állással, a kapuhoz való várakozással – gyakran elvesztegetett időnek tűnnek. Ez különösen igaz akkor, ha minden gördülékenyen működik. Egyre többen próbáljuk úgy beosztani az időnket, hogy abból semmi se menjen kárba – még egy repülés előtti órácska sem.
2. Kockázatvállalás, mint élmény: Vannak, akik kifejezetten keresik azokat a helyzeteket, amelyek egy kis izgalmat, adrenalint hoznak a hétköznapjaikba. Az utolsó pillanatban történő megérkezés egyfajta játék: elérjük-e, vagy lemaradunk? Ez a típusú feszültség sokak számára nem ijesztő, hanem motiváló.
3. Rutinos utazók előnye: Azok, akik gyakran utaznak, ismerik a repterek működését, tudják, melyik terminálnál mennyi időt vesz igénybe az ellenőrzés, és gyakran élveznek előnyöket (pl. prioritás). Számukra a 15-20 perces módszer nem merészség, hanem tudatos időmenedzsment.

Valóban működhet?

Elméletben igen. Ha nincsenek sorok, ha gyorsan átjutunk az ellenőrzésen, és ha a beszállókaput nem zárják le idő előtt, akkor akár sikerrel is járhatunk. A valóságban azonban sok a kockázat. Egyetlen fennakadás – dugó az úton, technikai hiba, hosszabb biztonsági sor – és máris lemaradtunk a járatunkról. A légitársaságok gyakran nem vállalnak felelősséget, ha mi magunk érkeztünk későn. A gép pedig – különösen fapados járatok esetén – nem vár meg bennünket.

A légitársaságok véleménye

A repülőtér-elméletet a légitársaságok és a repülőtér-üzemeltetők egységesen kockázatosnak és kerülendőnek tartják. Az utolsó pillanatban érkező utasok növelik az operatív stresszt, és fennakadásokat okozhatnak az utaskezelésben. Emellett, ha az utasok lekésik a járatukat, az új foglalások, poggyászok és átfoglalások is további terheket róhatnak a rendszerre.

Tanulság: kaland vagy felelőtlenség?

A repülőtér-elmélet valóban felhívja a figyelmet a légiközlekedés időkezelési sajátosságaira, és kérdéseket vet fel a jelenlegi rendszerek hatékonyságával kapcsolatban. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a légiközlekedés sok változótól függ, amelyek nem mindig kontrollálhatók. Lehet, hogy egyesek számára a 15 perces szabály beválik – de a legtöbb esetben a biztonságos, stresszmentes utazás továbbra is a jó időzítésen és a kalkulált előrelátáson múlik.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!