Miközben egyre több időt töltünk online – dolgozunk, vásárolunk, böngészünk, kapcsolatot tartunk – sokan nem is sejtik, mennyi információt hagynak maguk után, és milyen könnyen visszakövethetővé válnak ezek az adatok. A digitális lábnyomunk minden kattintással, kereséssel, bejelentkezéssel vagy közösségi aktivitással bővül. És bár a digitális jelenlét teljes eltüntetése nem reális cél, tudatos hozzáállással jelentősen csökkenthető az az adat, ami mások – például hirdetők, elemzőcégek vagy akár kiberbűnözők – számára hozzáférhetővé válik.
Az első lépés a tudatosság: ismerni kell azokat a pontokat, ahol a legtöbb adat kiszivároghat. A legtöbb online tevékenységünket valamilyen módon követik: a weboldalak sütiket használnak, a keresőmotorok naplózzák a lekérdezéseinket, az alkalmazások helyadatokat és hozzáféréseket kérnek. Érdemes már itt szűrni, és nem minden engedélykérésre automatikusan igennel válaszolni. Ha egy app nem működik hozzáférés nélkül, kérdéses, valóban szükségünk van-e rá.
A böngészés során használt eszközök és beállítások kulcsfontosságúak. A privát mód vagy inkognitó ablak sokszor félreértett funkció: nem rejti el az adatforgalmat az internetszolgáltató vagy a meglátogatott oldalak elől, csupán a böngészési előzményeket és a sütiket nem menti el a gépen. Ennél hatékonyabb védelmet nyújtanak a reklámblokkolók és a nyomkövetés-ellenes bővítmények. A uBlock Origin, a Privacy Badger vagy a DuckDuckGo Privacy Essentials segítenek abban, hogy kevesebb adatot gyűjtsenek rólunk böngészés közben.
Szintén fontos a keresőmotor kiválasztása. A Google például rendkívül hatékony, de kereséseinket részletesen naplózza, és ezek alapján célzott hirdetéseket jelenít meg. Alternatívaként ott van a DuckDuckGo, amely nem naplózza a kereséseket, és nem követi a felhasználókat. Egy ilyen egyszerű váltással máris csökkenthető az online nyomunk.
A közösségi média a digitális lábnyom egyik legnagyobb forrása. Nemcsak a megosztott tartalommal kell óvatosnak lenni, hanem a beállításokkal is. Érdemes rendszeresen átnézni, hogy kik láthatják a profilunkat, a bejegyzéseinket és az ismerőseinket. A helymeghatározási adatok, a címkék és a „bejelentkezés itt” funkciók szintén sokat elárulnak rólunk – ezeket jó ötlet ritkábban használni, vagy teljesen kikapcsolni.
Az alkalmazások is gyakran hozzáférnek olyan adatokhoz, amelyekre nincs valódi szükségük. A mobiltelefon beállításai között rendszeresen ellenőrizhetjük, mely appok férnek hozzá a kamerához, mikrofonhoz, névjegyekhez, helyzetünkhöz vagy fotóinkhoz. Ha valamelyik alkalmazás például egy zseblámpa, de kér hozzáférést a névjegyekhez és a GPS-hez, ott érdemes gyanakodni. A hozzáférések letiltása nem rontja az élményt, de komoly előrelépés az adatvédelem szempontjából.
A jelszavak kezelése szintén kritikus tényező. Minden fiókhoz külön, erős jelszót érdemes használni – ez persze lehetetlen, ha mindent fejben szeretnénk tartani. Egy megbízható jelszókezelő, például a Bitwarden vagy a 1Password, lehetővé teszi, hogy biztonságos és egyedi jelszavakat használjunk mindenhol anélkül, hogy emlékeznünk kellene rájuk. Fontos továbbá a kétlépcsős azonosítás bekapcsolása, ahol csak lehet: így még egy ellopott jelszó esetén is nehezebben férhetnek hozzá fiókjainkhoz.
A személyes adatok szivárgása ellen sokat tehetünk azzal is, ha ritkábban adjuk meg őket. Gyakran kérnek regisztrációhoz e-mail-címet, telefonszámot vagy születési dátumot – de vajon tényleg szükség van ezekre az adatokra? Ha nem kötelező, ne adjuk meg. Külön, csak regisztrációkra használt e-mail-cím létrehozásával, vagy eldobható e-mail-szolgáltatások használatával még egy szinttel tovább is léphetünk.
Még egy kevésbé ismert, de annál fontosabb terület a régi, már nem használt fiókok kezelése. Az évek során regisztrálunk hírlevelekre, webshopokra, fórumokra – ezek a régi fiókok azonban gyakran még mindig elérhetők, és tartalmazhatnak rólunk adatokat. Érdemes időről időre átfésülni, milyen fiókokkal rendelkezünk, és amit már nem használunk, törölni vagy legalább deaktiválni.
Végül, de nem utolsósorban a szoftverfrissítések is adatvédelmi kérdéssé válnak. Egy elavult böngésző, operációs rendszer vagy alkalmazás sebezhetőbb lehet, így nagyobb eséllyel ad esélyt támadásokra, adatszivárgásra. A biztonsági frissítések rendszeres telepítése tehát nem kényelmetlenség, hanem digitális önvédelem.
Összefoglalva: a digitális lábnyom csökkentése nem azt jelenti, hogy teljesen el kell tűnnünk az internetről – hanem azt, hogy tudatos döntéseket hozunk arról, mit és kivel osztunk meg.
mind olyan lépések, amelyeket bárki megtehet. A személyes adataink védelme a mi felelősségünk – de ehhez ma már minden eszköz a rendelkezésünkre áll. Éljünk vele.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!