Egy kattintás és veszélyben a megtakarított pénz! Az online csalók az idős embereket támadják

Nem csak anyagi kárt, de személyes traumákat is okozhatnak. Ezek az online csalások legújabb trendjei.

A 2025-ös év digitális tájképét sajnos továbbra is beárnyékolják a folyamatosan terjedő online csalások. A technológia fejlődésével párhuzamosan a csalók módszerei is egyre kifinomultabbá és megtévesztőbbé válnak, komoly anyagi károkat és személyes traumákat okozva világszerte és hazánkban egyaránt. A csalók legtöbbször az idősebb embereket célozzák, kihasználva azt, hogy ők lassabban alkalmazkodnak a modern technikákhoz. Ahhoz, hogy hatékonyan vehessük fel a harcot ezzel a láthatatlan ellenséggel, elengedhetetlen tisztában lennünk a legfrissebb trendekkel, a célzott csoportokkal, a működési mechanizmusokkal és a megelőzési lehetőségekkel.

Az online csalások egyre terjednek és nem csak a pénzünkre lehetnek veszélyesek, hanem az egészségünkre is a stressz miatt.
Fotó: Tero Vesalainen / Shutterstock/Copyright (c) 2017 Tero Vesalainen/Shutterstock. 

Az online csalások aktuális trendjei

A jelenlegi helyzetet áttekintve elmondhatjuk, hogy bizonyos típusú online csalások továbbra is dominálnak, miközben újak is folyamatosan megjelennek. Ezek a legismertebbek, és a legtöbb áldozatot is ezek szedik:

• Adathalászat (Phishing): Az adathalászat az egyik legrégebbi és legelterjedtebb online csalási módszer, amelynek célja a felhasználók érzékeny adatainak (jelszavak, bankkártyaadatok, személyes információk) megszerzése megtévesztés útján. A csalók elektronikus kommunikációs csatornákat – leggyakrabban e-maileket – használnak fel arra, hogy hitelesnek tűnő üzeneteket küldjenek a potenciális áldozatoknak. Ezek az üzenetek gyakran ismert cégektől, bankoktól, online szolgáltatóktól vagy akár kormányzati szervektől érkezni látszanak. Az adathalászat elvileg bárkit érinthet, aki rendelkezik e-mail címmel vagy online fiókkal. A csalók gyakran széles körű kampányokat indítanak, de célzott támadások is előfordulhatnak, ahol egy adott szervezet vagy személy a célpont.
• SMS-alapú adathalászat (Smishing): A smishing az adathalászat SMS-en keresztül történő változata. A csalók rövid szöveges üzeneteket küldenek a felhasználók mobiltelefonjaira, hasonló megtévesztő tartalommal, mint az adathalász e-mailek. A smishing üzenetek gyakran valamilyen sürgős problémára hivatkoznak (pl. "A csomagja nem kézbesíthető", "A bankkártyája zárolásra került", "Nyert egy nyereményt!"). Az üzenetek általában tartalmaznak egy linket, amely egy hamis weboldalra vezet, ahol a felhasználónak meg kell adnia a személyes vagy banki adatait. Előfordulhat, hogy a csalók egy telefonszámot adnak meg, amelyet felhívva megpróbálják kicsalni az információkat vagy rávenni a felhasználót valamilyen pénzügyi tranzakcióra. A smishing különösen veszélyes lehet, mert az SMS-eket sokan azonnal elolvassák és kevésbé gyanakodnak, mint egy e-mail esetében. Itt a mobiltelefon-használók széles köre lehet a célpont. A csalók gyakran véletlenszerűen küldenek üzeneteket, de célzott támadások is előfordulhatnak.
• Telefonos adathalászat (Vishing): A vishing a telefonon keresztül elkövetett adathalászat. A csalók telefonon hívják fel a potenciális áldozatokat, és különböző történetekkel próbálják rávenni őket érzékeny információk megosztására vagy pénzügyi tranzakciók végrehajtására. A vishing hívások során a csalók gyakran hivatalos személynek adják ki magukat (pl. banki ügyintéző, rendőr, adóhivatal munkatársa, technikai támogatás). Sürgős vagy ijesztő helyzetet teremtenek, például azt állítják, hogy a felhasználó bankszámláját feltörték, jogi problémái vannak, vagy vírus támadta meg a számítógépét. A céljuk, hogy az áldozatot pánikba ejtsék és rábírják az azonnali cselekvésre, például jelszavak, bankkártyaadatok megadására vagy pénz átutalására egy megadott számlára. A csalók gyakran meggyőzően tudnak beszélni és manipulálni az áldozatokat. A vishing különösen veszélyes lehet az idősebb vagy kevésbé magabiztosabb emberek számára, akik könnyebben megijedhetnek és befolyásolhatóbbak lehetnek.

Ezek a módszerek gyakran kombinálódhatnak is. Például egy adathalász e-mail tartalmazhat egy telefonszámot, amelyet felhívva a csalók vishing taktikákkal próbálkoznak. A tudatosság és az óvatosság a legjobb védekezés ezekkel és más online csalási módszerekkel szemben.

A befektetési csalások is reneszánszukat élik, különösen a kriptovaluták és más ígéretes, de kevéssé ismert pénzügyi termékek területén. A romantikus csalások továbbra is szedik áldozataikat, érzelmileg manipulálva a magányos embereket anyagi haszonszerzés céljából. A technikai támogatással kapcsolatos csalások pedig a rémületre építenek, hamis vírusriasztásokkal ijesztgetve a felhasználókat.

Ami a statisztikákat illeti, az online csalások által okozott anyagi kár világszerte évről évre növekszik. Magyarország sem kivétel ez alól, ahol a hatóságok folyamatosan küzdenek a digitális térben elkövetett bűncselekményekkel. A célzott demográfiai csoportok tekintetében elmondható, hogy bár elvileg bárki áldozattá válhat, bizonyos csoportok – például az idősebbek vagy a kevésbé digitálisan képzettek – fokozottabban veszélyeztetettek lehetnek.

A módszerek folyamatosan változnak és adaptálódnak a technológiai fejlődéshez és a felhasználói szokásokhoz. A csalók egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak, például deepfake technológiát alkalmaznak a videóhívások során vagy élethűen hamisítják meg a hivatalos weboldalakat és üzeneteket.

Az online csalások jogi következményei súlyosak lehetnek a csalókra nézve, azonban az áldozatok számára a pénzük visszaszerzése gyakran rendkívül nehéz, sőt néha lehetetlen. A hatóságok folyamatosan dolgoznak a törvényi szabályozás és a nemzetközi együttműködés fejlesztésén a hatékonyabb fellépés érdekében.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!