Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kínai hatóságok az elmúlt hetekben több nagy technológiai vállalatot – köztük a Baidut, a ByteDance-t és a Tencentet – szólítottak fel arra, hogy indokolják meg, miért vásárolnak Nvidia H20 AI chipeket, amikor hazai gyártású alternatívák is rendelkezésre állnak. A Cyberspace Administration of China (CAC) és más állami szervek emellett aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Nvidia által az amerikai kormánynak benyújtandó anyagok érzékeny, ügyféladatokat is tartalmazhatnak.

A megbeszélések nem jelentettek hivatalos tiltást, de több forrás szerint a cégeket arra ösztönözték, hogy kerüljék a H20-at, különösen kormányzati vagy nemzetbiztonsági projektekben. Más jelentések arról is beszámoltak, hogy egyes vállalatok – például a ByteDance, az Alibaba és a Tencent – ideiglenesen teljesen felfüggesztették a chip beszerzését, adatszivárgási kockázatokra hivatkozva.
Hogyan jutott idáig amerikai–kínai techháború?
Az Nvidia a H20-at kifejezetten a kínai piac számára fejlesztette, miután 2023 végén az Egyesült Államok exportkorlátozást vezetett be a fejlettebb AI chipekre. A H20 lett a legnagyobb teljesítményű chip, amelyet a cég eladhatott Kínában, ám 2024 elején az amerikai hatóságok még ezt is megtiltották – egészen a tiltás júliusi feloldásáig, amikor az Nvidia és a Trump-adminisztráció megállapodásra jutott.
A kínai kiberszabályozó azonban már a korlátozás feloldása után is behívta az Nvidia képviselőit, hogy tisztázzák: a H20 nem jelent-e hátsó kapus biztonsági kockázatot a felhasználói adatokra nézve. Az állami média, köztük a CCTV-hez köthető Yuyuan Tantian az elmúlt napokban fokozta a kritikát, a chip biztonságát, technológiai színvonalát és környezetbarát mivoltát is megkérdőjelezve.
Gazdasági és technológiai következmények
A kínai fenntartások komoly csapást jelenthetnek az Nvidiának: a vállalat a 2024 januárjában zárult pénzügyi évében 17 milliárd dollár bevételt ért el Kínából, ami a teljes forgalom 13%-a. Mindeközben Peking felgyorsította a hazai AI chipfejlesztéseket, például a Huawei rivális processzorait, hogy csökkentse a külföldi függőséget.
Azonban az amerikai szankciók a fejlett chipgyártó berendezésekre – például a litográfiai gépekre – továbbra is korlátozzák a kínai gyártók kapacitásbővítését. Ez kettős nyomást jelent: miközben nő az igény a hazai megoldásokra, a technológiai korlátok lassítják azok elterjedését.
Politikai dimenzió és jövőbeli kilátások
Donald Trump amerikai elnök a napokban jelezte, hogy fontolóra venné az Nvidia fejlettebb Blackwell chipjének lebutított változatának kínai értékesítését is, annak ellenére, hogy Washingtonban továbbra is tartanak attól: Peking katonai célokra használhatja az amerikai AI-technológiát. Eközben az Egyesült Államok és az Nvidia–AMD páros példátlan megállapodást kötött, amelynek értelmében a cégek egyes kínai chipeladásaikból 15%-ot az amerikai kormánynak adnak át.
A kínai iránymutatás nemcsak az Nvidia, hanem az AMD AI-gyorsítóit is érinti, bár nem minden esetben nevesítve. A helyzet mindkét fél számára kockázatos: az amerikai gyártók jelentős bevételtől eshetnek el, Kína pedig lemaradhat bizonyos AI-fejlesztési képességekben, ha a hazai alternatívák nem zárkóznak fel elég gyorsan.
A H20 körüli vita így nemcsak egy konkrét chip sorsáról szól, hanem a globális technológiai verseny, az adatbiztonság és a geopolitikai feszültségek összefonódásáról is – amelyek a következő hónapokban tovább éleződhetnek.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!