Az utóbbi években számos olyan robotikai eszköz jelent meg, amelynek célja az emberi mozgás segítése, terhek cipelése esetén a fizikai terhelés csökkentése. Az exoskeletonok lehetővé teszik, hogy az emberek hosszú lépcsősorokat másszanak meg kifulladás nélkül, de a gyári dolgozókat is segíthetik a nehéz tárgyak emelésében, még időseket ápolóknak is terveztek efféle hardvert.

Fotó: SUSTech
Most a kínai SUSTech műszaki egyetem kutatói új variációt mutattak a témára. A görög mitológia félig ember, félig ló lényéből inspirálódtak, a kentaurt vették a robotikus kiegészítőjük alapjául. A rendszer lényege, hogy a használó mögött lépkedő robotlábak segíti a mozgást és a terhek szállítását.
Egy kicsit sántít a kentaurrobot
A fejlesztést bemutató videóban egy mérnök látható, amint az egyetemi kampuszon sétál, miközben mögötte egy kétlábú szerkezet lépked. A demonstrációs videó alapján a robot kissé bizonytalanul jár, de a lépcsőkön való közlekedésnél egyértelmű az előnye a kerekes megoldásokkal szemben.
A kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a kentaurrobot hatékonyan alkalmazkodik az ember változó járási irányához és sebességéhez, együttműködik vele a különböző típusú terepeken való haladáskor
– írták a kutatók tanulmányukban.
A fejlesztők szerint ugyan a robotkutyákhoz hasonló autonóm gépek szintén képesek terheket szállítani, de súlyos navigációs és energiaellátási limitációkkal küzdenek. A kentaurrendszer viszont az ember és a robot együttműködésére épít, a használó fizikai képességeinek kiterjesztésére szolgál.
A furcsa szerkezet nem maradt kritikák nélkül. Egyesek szerint a robot elesése esetén súlyos sérüléseket szenvedhetnek a használók, míg mások szerint amire valós életbeli körülmények között ez a méregdrága és komplex robot ténylegesen megfelelhet, arra egy tízezer forinttól kapható bevásárlókocsi is jó.
Mindkét megfigyelés racionálisan hangzik, a kínai kutatók pedig nem világítottak rá, hogy milyen módon látnak esélyt a szerkezetük kereskedelmi termékké avanzsálására. Könnyen előfordulhat, hogy a kentaur robotsegéd örökre megmarad egy érdekes kutatási projektnek, bár a vele szerzett tapasztalatok persze hasznosíthatóak lehetnek célszerűbb szerkezetek tervezésére.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!