Az okostelefon éjszakai módja valóban segít aludni?

Szinte minden modern okostelefon kínál valamilyen éjszakai vagy kékfény-szűrő funkciót, amelyet az alvás javításának ígéretével reklámoznak. Az éjszakai mód valódi hatásáról azonban megoszlanak a vélemények – a dolog pedig nem olyan egyértelmű, mint a gyártók szeretnék.

A kékfény-szűrő funkció mögötti elmélet egyszerű és meggyőzőnek tűnő: a képernyők által kibocsátott kék fényhullámok gátolják a melatonin – az alvást segítő hormon – termelődését, ezért, ha este melegebb, sárgásabb tónusra váltunk, az agy könnyebben felkészül az éjszakai alvásra. Erre az elméletre épülnek az Apple Night Shift, az Android kékfény-szűrő és számos hasonló funkció.

Szinte minden okostelefonnak van valamilyen éjszakai vagy kékfény-szűrő funkciója
Fotó: Unsplash
 

Mi az, ami valóban befolyásolja az alvást éjszakai képernyőhasználat közben?

A valóság azonban árnyaltabb. Az elmúlt évek több tudományos vizsgálata – köztük az Oxfordi Egyetem kutatóinak 2021-es tanulmánya – kimutatta, hogy a kékfény-szűrés önmagában nem javítja jelentősen az alvás minőségét, és a melatonin-termelésre gyakorolt hatása is kisebb a vártnál. Ez nem jelenti azt, hogy a funkció teljesen haszontalan – de azt igen, hogy nem az egyetlen és nem is a leghatékonyabb eszköz az esti képernyőhasználat okozta alvásproblémák kezelésére.

A tudományos vizsgálatok alapján ezek a tényezők számítanak igazán:

A képernyő fényereje fontosabb, mint a színhőmérséklete. A melatonin-termelést elsősorban a fény intenzitása gátolja, nem csupán annak kék komponense – vagyis egy erősen világító, sárga tónusú képernyő is zavarja az alvást, míg egy halványra állított, normál tónusú képernyő kevésbé problémás. Az éjszakai módot ezért érdemes a fényerő csökkentésével kombinálni – önmagában a szín megváltoztatása keveset ér.

A tartalom típusa legalább annyit számít, mint a képernyő beállításai. Egy izgalmas sorozat, egy stresszes munkahelyi e-mail vagy egy vitát kiváltó közösségimédia-poszt az agyat aktív, éber állapotban tartja – és ez az alvást sokkal jobban rontja, mint a kék fény. Az éjszakai képernyőhasználat tartalma tehát kulcskérdés.

Egy stresszes munkahelyi email is éber állapotban tartja az agyat
Fotó: Unsplash

A lefekvés előtti képernyőmentes időszak a leghatékonyabb beavatkozás. A legtöbb alváskutató legalább 30-60 perces képernyőmentes időszakot javasol lefekvés előtt – ez sokkal hatékonyabbnak bizonyul, mint bármilyen szűrőfunkció bekapcsolása.

Mire jó akkor az éjszakai mód?

Az éjszakai mód és a kékfény-szűrés nem haszontalan – a melegebb képernyőtónus kellemesebb a szemnek sötét környezetben, csökkenti a szemfáradást, és sokan szubjektíven kellemesebb élménynek találják. Ráadásul az alacsonyabb fényerővel kombinálva valóban mérsékelhet némi hatást a melatonin-termelésre. A probléma csupán annyi, hogy önmagában – különösen magas fényerőn – nem hozza azt az alvásjavulást, amelyet a gyártók ígérnek.

Hatalmas változásra készül a Microsoft – emberek millióit érinti

Más módszert kell majd választani a kétlépcsős azonosításhoz. Nem elég biztonságos az SMS.

Durván átverte az embereket a Turing-teszten a ChatGPT

Nagyobb arányban vélték embernek, mint az emberi chatpartnert. Nagy a baj, ha már a Turing-teszten is átmennek a chatbotok.