Az MI korában is védhető a netes magánszféra

Egy dolog van, amitől érdemes félni. A középkorúak a legrosszabbak a magánszféra védelmében.

A mesterséges intelligencia már nem csak a technológiai vállalatok belső eszköze, a kiberbűnözők is előszeretettel alkalmazzák a személyes adatok megszerzésére, ráadásul a tömeges megfigyelés hatékonyságát is drámain növeli. Miközben az MI-alapú ügynökök időnként megvadulnak és érzékeny adatokat szivárogtatnak ki vagy törölnek, a felhasználók egyre inkább érzik: a digitális biztonság és magánszféra törékenyebb, mint valaha.

Még mindig védhető az online magánszféra, de az MI megjelenése tovább komplikálta a helyzetet
Fotó: George Milton / Pexels

Andy Yen, a többek közt titkosított e-mail-szolgáltatást és irodai csomagot kínáló Proton vezérigazgatója a napokban a washingtoni Semafor World Economy konferencián adott elő, ahol ötszáz vezető és kormányzati képviselő vitatta meg a mesterséges intelligencia gazdasági és biztonsági hatásait. Ezt követően beszélgetett el ZDNet kiadvány újságírójával, hogy mit jelent egyáltalán a magánszféra védelme az MI korában, miféle új kihívásokat hozott, és ezek realisztikusan mennyire kezelhetőek.

Yen szerint az MI és az adatvédelem kérdése elválaszthatatlan, hiszen minél több adathoz fér hozzá egy MI-alapú rendszer, annál jobb teljesítményt nyújt, cserébe az adatvédelmi kockázata is annál nagyobb.

Generációs szakadék a magánszféra-tudatosságban

Yen nem gondolja, hogy az MI térnyerése önmagában növelte volna az adatvédelmi tudatosságot a közvéleményben. Véleménye szerint generációs szakadék tátong az érintettség és a tudatosság között.

Egyre többen törődnek az adatvédelemmel, de nem elég technológia-tudatosak ahhoz, hogy megvédjék magukat. A középkorú generáció a legveszélyeztetettebb: sem a szüleik magánszféra-központúsága, sem pedig a fiatalok tudatossága nincs meg bennük, miközben gyorsan adoptálják ezt a technológiát.

Yen optimista az oktatás szerepét illetően: ha az emberek megértik a kockázatokat, abból az ellenük való védekezés természetes módon következik. Yen szerint a Proton 2014-es indulásakor tízből talán ha egy ember értette meg a Google és a Facebook üzleti modelljét, de mára szerinte 4/10-re nőhetett az arány. Ha pedig reklámok jelennek meg a ChatGPT-ben, akkor talán 7/10 is lehet belőle. 

Egyre nagyobb tömegek értik meg, hogy a nagy techcégek az adataikat felhasználva célzott hirdetésekkel szondázzák őket a bevételszerzés érdekében, ez az üzleti modelljük.

Meglátása szerint a fiatal generáció a legtájékozottabb az algoritmusok és a hirdetési modellek terén, de látszólag nem törődnek az árnyoldalaikkal. 

Yen szerint ez nem a világ vége, mert így is ők vehetőek rá a legnagyobb eséllyel arra, hogy törődni kezdjenek a problémákkal.

Az MI-ügynökök még okozhatnak álmatlan éjszakákat

A Proton szolgáltatásai a magánszféra biztonságának maximalizálására vannak tervezve, azonban ez nem jelenti azt, hogy golyóállóak volnának a fenyegetésekkel szemben. Amikor arról kérdezték Yent, hogy mi az, amire a Proton nincs felkészülve, akkor habozás nélkül válaszolt: az MI-ügynökök.

Ha a felhasználó önként hozzáférést ad egy MI-ügynöknek a postaládájához, és az ügynök valamitől megvadulva feltölti az adatokat az internetre, akkor a legerősebb titkosítás sem nyújt védelmet az adatoknak.

A problémakör részbeni megoldását Yen a helyi futtatásban látja, hiszen a közvetlenül az eszközökön futó MI-modellek legalább nem a felhőben dolgozzák fel az adatokat. A Proton saját Scribe AI írásasszisztense már kínál ilyen lehetőséget, és Yen szerint az okostelefonok folyamatosan növekvő számítási kapacitása néhány éven belül általánossá teheti ezt a megközelítést.

A megszületésük előtt e-mail-címet adna a gyerekeknek

Yen különösen fontosnak tartja, hogy a gyerekek már eleve az adatvédelmet szem előtt tartó digitális ökoszisztémában nőjenek fel. A Proton bevezette, hogy a szülők még a megszületésük előtt lefoglalhatják a gyermekük első e-mail-címét. Az ok egyszerű: ha valaki 40 évesen áll át egy alternatív platformra, miután a megszokott techcégek már két évtizeden felhasználták pénzkeresésére az adatait, az ugyan jobb a semminél – de sokkal jobb, ha az új generáció eleve jobb feltételekkel indul.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!