Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAugusztustól a gyakorlatban is alkalmazzák az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét. A 2024-ben elfogadott szabályozás értelmében a vállalatoknak, intézményeknek, uniós szerveknek és ügynökségeknek egyértelműen és jól látható módon fel kell tüntetniük, ha egy tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy módosított. Ez vonatkozik a generált képekre, hanganyagokra és szövegekre is, amennyiben azokat úgy tervezték, hogy valódinak tűnjenek. Ezeket a tartalmakat digitális vízjellel látják el. A szabályok nem vonatkoznak a személyes tartalmakra, így a csoportos csevegésekben megosztott vicces fotókat nem kell jelölgetni. Emellett kivételt képeznek a „nyilvánvalóan művészi” szatirikus és fikciós műveknek számító AI-tartalmak is.

Kötelező lett az AI-tartalmak jelölése
Az augusztus 2-i határidő az EU piacán megjelenő új mesterséges intelligencia-rendszerekre vonatkozik. A már meglévő rendszereknek további négy hónap áll rendelkezésre a szabályoknak való megfelelésre. „Ez nem csupán a fogyasztóvédelem kérdése, hanem a demokrácia védelmének is” – mondta Szergej Lagodinszkij, az Európai Parlament képviselője, aki segített a mérföldkőnek számító mesterséges intelligencia-törvény megtárgyalásában. „Ezekre az információkra szükségünk van a demokráciánk és az online tények hitelességének megőrzéséhez.”
A címkézési kötelezettség kiterjed
- a létező személyeket,
- tárgyakat,
- helyszíneket,
- szervezeteket
- vagy eseményeket ábrázoló kép-, hang- és videotartalmakra (deepfake-ek),
- az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerekre,
- valamint a közérdekű ügyekről szóló, a nyilvánosság tájékoztatására közzétett szövegekre, amennyiben azok nem estek át emberi ellenőrzésen vagy szerkesztői felülvizsgálaton.
Az EU emellett előírja a vállalatok számára, írja a GSM Arena, hogy tájékoztassák a felhasználókat, ha nem valódi személlyel, hanem egy chatbot-hoz hasonló mesterséges intelligencia-rendszerrel lépnek kapcsolatba.
A szabályokat be nem tartó vállalatokra legfeljebb 15 millió euró vagy az éves forgalom 3%-ának megfelelő bírság szabható ki. Az uniós intézményekre, testületekre és ügynökségekre legfeljebb 750 000 euró bírság szabható ki, a kkv-kra és a kis- és közepes piaci kapitalizációjú vállalatokra pedig arányos szankciók vonatkoznak.
A Számítástechnikai és Hírközlési Iparági Szövetség (CCIA) mesterséges intelligencia-vezetője a The Guardiannek elmondta,
a fogyasztók meglepődhetnek azon, hol jelennek meg ezek a jelölések.
Boniface de Champris szerint a közösségi médiában a mesterséges intelligencia által generált tartalmak többsége már most is jelölve van, de a fogyasztók megdöbbenhetnek, ha olyan területeken találkoznak velük, „ahol a mesterséges intelligenciát már széles körben használják, de az emberek nem tudnak róla – például a reklámban, a filmiparban és a kiadói szektorban. Igaz, hogy a nagy közösségimédia-vállalatok általában rendelkeznek irányelvekkel a valósághű, AI által generált képek címkézésére, de az eredmények nem mindig hibátlanok, írja az Endgadget. A TikTok előírja a tartalomkészítőknek, hogy címkézzék az AI által generált tartalmakat, de előfordulhatnak tartalmak, amelyek kicsúsznak a rostán. A közösségi média platformjai már szinte összhangban elkezdtek hadat üzenni az AI tartalmak ellen, nem rakják be az ajánlóikba a kizárólag mesterséges intelligencia által generált videókat, vagy akármilyen nézettek, nem fizetnek jutalékot a megtekintések után.