Wifi-hifik: internetrádiók körképe

Vágólapra másolva!
Az internetrádió pazar dolog: gombnyomásra lehet elérni rajta több ezer adót a világ minden tájáról, és az sem okoz nehézséget, ha az ember stílus alapján választana csatornát. Hatféle wifis készüléket próbáltunk ki harmincezer forintos alapmodelltől a százezres csúcsmodellig.
Vágólapra másolva!

Nemrég kipróbáltuk az egyelőre tesztüzemben működő hazai digitális rádiót, ezútta a nappalikba szánt, több érdekességgel kecsegtető wifis internetrádiók kerültek sorra. Az online sugárzott adások ezreinek hallgatását számítógép nélkül biztosító ketyerék használatához mindenképpen szükség van egy otthoni routerre, amelyhez LAN-kábelen vagy vezeték nélkül, wifin keresztül kapcsolódnak, önmagukban, kábeltévés, vagy DSL-modemre kötve nem működnek.

Revo Blik, a legolcsóbb a wifis vekker

Összesen hatféle különböző wifi-rádiót kértünk kölcsön az Infopatika és az OptiTech cégektől, melyek áraikban és képességeikben egyarány eléggé eltérnek egymástól. A legolcsóbban hazavihető példány a harmincezer forintos Revo Blik Wi-Fi, a múlt héten kipróbált, földi sugárzású digitális csatornák vételére alkalmas Radiostation típus kistestvére, melyből ötezer forinttal drágábban iPod-dokkolós verzió is létezik.

A Blik csak egy kicsivel nagyobb egy átlagos elektronikuus vekkeróránál, középtájt lévő folyadékkristályos képernyőjéről pedig kikapcsolt (pontosabban készenléti) állapotában a pontos időt és a dátumot is le lehet olvasni. Persze ébresztésre is használni lehet a kütyüt, külön állítható a hétvégi és hétköznapi riasztás időpontja is. A hagyományos FM-csatornák vételére képes eszköz WEP és WPA vagy WPA2 titkosítást használó wifi hálózatokra tud kapcsolódni, a jelszót a kijelzőn megjelenő karakterek közt a nyilakkal mozogva kell bepötyögni: ez gyakorlatilag az összes most vizsgált modellen elég nehézkes feladat - szerencsére elegendő egyszer elvégezni.

Forrás: [origo]
Még több fotó a wifis rádiókról

A Blik minden funkcióját el lehet érni a fedlapon, a beépített monó hangszóró mellett lévő billentyűkön keresztül, ugyanezek kerültek a kissé kopogós gombú minitávirányítóra is. Ez a modell a fontosabb formátumok közül AAC, mp3, wav, Real és Windows Media technológiákat támogatja, az ogg fájlokkal viszont nem boldogul. A hangzása a méretéhez képest nem rossz, de persze túl nagy hangerőt nem lehet elérni a kicsi monó hangszóróval. Sajnos csak tíz kedvenc csatornát tud eltárolni a menüben a felhasználó, de ezeket legalább nem nehéz elmenteni: a sorszámukat tartalmazó billentyűt kell lenyomva tartani. A netes csatornákat egyébként elég egyszerűen, stílusuk, vagy földrajzi helyük, esetleg e két feltétel közös alkalmazásával lehet kiválasztani, ezen kívül az azonos wifi hálózatra kapcsolódó PC-ken lévő zenefájlokat is el tudja érni. Hátoldali hangkimenetén külső hangfalhoz is csatlakoztatni lehet, és fejhallgatót is rá lehet dugni, jack-jack kábellel pedig rá lehet kötni meglévő mp3-lejátszót is. Összességében az ágy mellé, esetleg konyhába való a Revo Blik Wi-Fi alapmodellje.

Kétkazettás feeling fadobozban: Lenco IR-2100

Egy kicsivel drágább, negyvenezer forintba kerül a Lenco wifirádiója: extrái közé sorolható, hogy fa dobozba szerelték és sztereó hangszórókkal rendelkezik, összességében azonban sajnos nem szól szignifikánsan szebben az olcsóbbik típusnál: nagyjából egy régi kétkazettás magnó hangzását hozza.

Menüjét hasonlóan lehet kezelni, mint a fent bemutatott Revóét, ugyancsak használható ébresztőóraként, viszont intelligensebben lehet konfigurálni benne a kedvenc csatornák listáját, erre a Reciva.com honlapon keresztül lehet beállítani regisztrációt követően - az adók friss listáját erről a szájtról automatikusan befrissíti a lejátszó. Az IR-2100-asban ugyancsak földrajzi hely és stílus alapján lehet böngészni a csatornák listáját, viszont ez a típus már az ogg formátumot használó netrádiók lejátszásával is elboldogul.

Forrás: [origo]
Még több fotó a wifis rádiókról

Ugyancsak képes az azonos wifire csatlakozó számítógépek megosztott mappáiban lévő zenéket lejátszani, ráadásul ellátták vezetékes hálózati kapcsolattal is. Távirányítója ugyancsak miniatűr típus, mely pattogós gombjaival nem tűnik túl strapabírónak - szerencsére az előlap gombjaival is minden funkciót el lehet érni. Kissé kényelmetlen módon a fejhallgató kimenete a hátoldalon található, külső zenelejátszó csatlakoztatására viszont nincs mód. A Lenco wifirádióját is konyhába és hálóba ajánljuk.

Hordozható wifirádió akár a fürdőbe is: Revo Pico Wi-fi

A Revo Pico Wi-fi netrádiója elsőre jobban hasonlít valami szögletes, de elpusztíthatatlan adóvevőre egy jövőben zajló világháborúból, mint hordozható rádióra. Az asszociációt csak erősíti, hogy a hasáb alakú kütyü nincs hálózathoz kötve, rendelkezik beépített akkumulátorral, így tulajdonosa bárhová magával cipelheti. Csatlakozóit műanyag dugók védik, hogy a lövészárokban - vagy a fürdőszobában - a gépre csöpögő víz ne nyírja ki a berendezést.

A vizes helyeken való használatra tervezett wifirádió kezelése nagyon egyszerűre sikerült: a kétsoros LCD kijelzőnek csak a felső sorában vannak változó értékek, a navigációhoz csupán a kattintásra is használható hangolótárcsa és a Vissza gomb használható. Két jellemző miatt nem ajánljuk szívesen a Picót. Egyrészt a készülék nagyon lassan reagál a felhasználó parancsaira, komótosan nyugtázza, hogy sietős emberek csatornát akarnak váltani vagy gombokat nyomtak meg rajta. Másrészt a hangminőség is hagy maga után kívánnivalót, a hatvanötezer forintba kerülő kütyü egészen sokolosan szól beépített hangszórójával.

Forrás: [origo]
Még több fotó a wifis rádiókról

A hangminőség külső hangszóró csatlakozásával orvosolható, igaz ehhez el kell távolítani a jack csatlakozót védő gumidugót. Aki a lassúságot meg tudja bocsátani az ogg kivételével az összes fontos fájlformátumot, hálózati megosztásokat és streaming megoldást támogató kis rádiónak, amihez még az iPodot is lehet csatlakoztatni, az valószínűleg nem fog csalódni benne. A gyári adatok szerint a teljesen feltöltött Pico három óráig bírja akkuról, ami fürdőzésnek már emberes és kerti munkából is sok. A futurisztikus táskarádiónak igazából csak az ára nem baráti, a wifis verzió legolcsóbban 57 ezer forintért szerezhető be, DAB+ tunerral pedig 65 ezer forintba kerül a Revo Pico.

Békebeli rádió digitális belsővel: Sangean WFR-1

Tesztünk legdrágább, önálló rádióként is működő készüléke a Sangean WFR-1-es csúcskészüléke volt. Az exkluzív, lakkozott fát idéző dobozba szerelt kütyü már kinézetével kiharcolja a figyelmet magának. Az agresszív, high-tech kék világítás helyett barátságos kijelzője barátságos borostyánsárgán fénylik, sötét diófa színe is inkáb a régi idők rádióit idézi. A látszattal ellentétben a készülék belsejében semmi régi nincs: a WFR-1 képes a hálózaton megosztott zenéket beolvasni, fog FM rádiót, és fő feladatában, a netes adók vételében is jeleskedik. A készülék a kategória többi egységétől eltérően nem a Reciva gyűjtőoldalt használja, hanem a pontosabb szűrésre lehetőséget adó Frontier szolgáltatásából tölti le a csatornákat. A Frontierre regisztrálva a készülék állomáslistája és a kedvenc podcastok listája is bővíthető, a felhasználó kedvére rendezheti kategóriákba az általa hallgatott adásokat. A kütyü egyaránt eszi az MP3, WMA és AAC formátumú zenéket, streamből pedig a Real formátumú adásokkal is elboldogul.

Forrás: [origo]
Még több fotó a wifis rádiókról

A kilencvenezer forintba kerülő WFR-1 számos extra funkcióval rendelkezik, ám nem mentes a hibáktól. Egyes funkciókat sikerült a menü mélyére eltemetni, az ébresztő funkciót például csak a negyedik vagy ötödik almenüben kapcsolhatjuk be. A készülékhez sokkal kényelmesebb távirányító jár, mint az olcsóbb Sangean típusokhoz, igényesnek azonban ezt sem szívesen neveznénk. A készülékről kialakult összképünk kedvező, a wifis és vezetékes hálózatok kezelése remek ötlet, a rádió hangminősége a mély hangokat is kiemelő hangszórónak köszönhetően egészen jó, a tökéletes hangzás beállítását pedig ekvalizer is segíti, csak az ára miatt nem lesz tömegtermék a WFR-1-ből.

Egy olcsóbb alternatíva: Sangean WFR-20

Húszezer forinttal olcsóbban hazavihető a rózsafát utánzó külsejű modellnél a Sangean WFR-20-as modell, amely egyszerűbb, fekete borítást kapott, hangszóróit pedig textilborítás nélküli műanyag rácsozat védi a sérüléstől. Az olcsóbb készülék kisebb, kétsoros folyadékkristályos kijelzővel rendelkezik, ennek megfelelően kissé eltérő a kezelőfelülete, bár felépítése nagyban hasonlít a csúcsmodelléhez. Ez a készülék is támogatja a vezetékes és vezeték nélküli kommunikációt, a támogatott formátumok közül viszont hiányzik az ogg, cserébe viszont meglepő módon megtalálható a jó minőségű, veszteségmentes tömörítéssel operáló FLAC is - bár a jókora fájlokat valószínűleg csak helyi hálózaton érdemes streamelni neki.

Forrás: [origo]
Még több fotó a wifis rádiókról

Ugyancsak használható ébresztőórának, manuálisan szabályozható a mély és magas hangok erőssége is, továbbá meglévő mp3-lejátszó kihangosítására is lehet használni. Nappaliba, hálószobába ideális készülék, hangzása pedig csak kicsivel rosszabb a csúcsmodellnél, alacsonyabb ára miatt azonban jobb választás lehet - egyedüli hátránya, hogy csupán egy tekerőgombbal szerelték fel, többi funkcióját csak a kevésbé bizalomgerjesztő távirányítóról lehet elérni.

Wifi a hifihez: Sangean WFT-1

A Sangean WFT-1-es tunere csak három jellemzőjében különbözik a korábban tárgyalt retro hangylatú WFR-1-től. Egyrészt nem rendelkezik saját hangszóróval, vagy hifi rendszerbe illesztve, vagy hangfalakat rákötve lehet csak használni. Másrészt a barátságos mézsárga helyett a kék ledek mellett döntöttek a készülék tervezői, a sejtelmesen fénylő készülék egy high-tech nappali látványához illik leginkább. Harmadrészt pedig a komponens kialakítás miatt eltér a kütyü csatlakozóinak listája: az Ethernet port és a készülék szoftverének frissítésére használható USB maradt, a jackes kimenetek helyén azonban a hifiken elterjedt RCA-csatlakozók találhatóak.

Forrás: [origo]
Még több fotó a wifis rádiókról

A végső hangzás sokat számít a kiválasztott rádiók streamjeinek minőségétől és a WFT-1-re kötött hangrendszertől. Egy alacsony bitrátájú adásból még a csúcs tuner sem tud remekül hangzó zenét varázsolni. Az alacsony minőségben sugárzó netes rádiókhoz többnyire felesleges ilyen drága eszközt beszerezni, a százezer forint körüli összegért tunert keresők valószínűleg jobban járnak, ha egy DAB+ digitális rádiót is fogó egységet választanak a csak wifit és FM-et tudó kütyü helyett.

Klassz, de drága

Az igazat megvallva a most kipróbált ketyerék bármelyikét szívesen elfogadtuk volna, még a legkisebbet is - akár ébresztőóra helyett is. Gyakorlatilag egyetlen negatívumot hozhatunk fel a wifis rádiók kapcsán, ez pedig az áruk: ennyi pénzért már egy netbookot is lehet venni, amit jóval több dologra lehet használni, könnyű hurcolni - de való igaz, egy minilaptopon meg kell várni amíg elindul az operációs rendszer, elindítani a lejátszóprogramokat, semmi sem egyetlen gombnyomásra történik.