Ötéves Magyarországon az ADSL

Öt évvel ezelőtt tűnt fel az első ADSL-ajánlat a hazai piacon - igaz, az még nagykereskedelmi partnereknek szólt. Azóta többszázezren ismerték meg a szélessávú internet-hozzáférésnek ezt a formáját.

Öt évvel ezelőtt, augusztus végén kapta meg az akkori Matáv (ma: Magyar Telekom) a Hírközlési Felügyelet (ma Nemzeti Hírközlési Hatóság) engedélyét ADSL szolgáltatásának elindítására, majd szeptember 1-jén meghirdette nagykereskedelmi ADSL-ajánlatát. Három hónappal később már az internetszolgáltató-partnerek is kínálták a lakossági hozzáférés-csomagokat.

Kezdetben drága volt

Az akkoriban még borsos árú szolgáltatás egy évvel később már magánszemélyek számára is elérhetővé vált. A Matávnet (ma: T-Online) 2000 decemberi ajánlatában például egy korlátlan, 768/128-as csomag 160 ezer forintot kóstált, míg a havi 40 órányi internetezést engedő 384/64-es csomagért havi 16 ezer forintot kellett fizetni. Egy évvel később magánszemélyek már 6 600 forintért is ADSL-ezhettek például az Interware-nél.

Más is nehezítette az technológia kezdeti terjedését. A Matáv akkoriban ISDN-előfizetéshez kötötte a telefonos széles sávú internet-hozzáférést. Utóbb ez a kötelezettség megszűnt, azonban akkoriban jelentősen drágította a hozzáférés árát.

Beelőzte a kábeltévét

Az ADSL - annak ellenére, hogy a lefedettség lassan terjedt - s ma sem teljes - jelentősen meggyorsította a széles sávú hozzáférések számának növekedését. Korábban a kábeltévés hálózatok visszirányúsított szakaszain kínáltak széles sávú hozzáférést - változó minőségben és áron. Míg a telefonhálózaton nyújtott ADSL országosan mindössze öt alaphálózati szolgáltató fejlesztéseitől függ (Emitel, Hungarotel, Invitel, Monortel, T-Com), a kábeltévés hálózatok felett közel félezer kisebb-nagyobb vállalkozás diszponál. Így esélye sem volt a kábeltévés internetnek, hogy utolérje az ADSL koncentráltabban vezényelt terjedését.

Ezek után érthető, hogy az új technológia indulása után alig több mint egy évvel több előfizetőt hódított meg, mint a kábeltévés internet: a KSH 2002 végén 32 ezer DSL-előfizetőt és 31 ezer kábeltévés internetezőt tartott számon. Mára ez az arány még jobban eltolódott: a KSH 2005 első negyedévének végén 261 ezer DSL, és 160 ezer kábeles előfizetőt tartott nyilván.

Bérelt vonal helyett

Mára nem csak az otthoni internetezők, hanem a vállalatok, a korábbi bérelt vonalas ügyfelek figyelmét is magára vonta az immár ötéves technológia. Először az Externet jelentkezett 3 megabites ADSL-hozzáféréssel, ma ugyanott egy 4 megabites hozzáférés ára havonta 153 ezer forint - ezzel szemben egy 64 kilobites bérelt vonali hozzáférés piaci ára jellemzően 50 ezer forint körül alakul. A 4 megabites hozzáférés sebessége pedig épp 64-szerese a 64 kilobitesnek - míg ára csak háromszorosa.

Nem véletlen, hogy a bérelt vonali előfizetések száma jelentősen csökkent: 2004 utolsó negyedévében például minden negyedik bérelt vonali ügyfél mondta fel előfizetését, mára pedig kevesebb dedikált sávszélességű ügyfelük van a szolgáltatóknak, mint volt három évvel ezelőtt.

ADSL-ügyfélnövekedés a szolgáltatóknál

	Emitel	Hungarotel	Invitel	Monortel	T-Com
szolg. indult:	2003. XI.	n.a.	2001. II.	2002. III.	2000. IX.
2001*	-	n.a.	350	-	6 200
2002*	-	n.a.	n.a.	-	34 000
2003*	700	n.a.	10 300	500	104 000
2004*	2 200	n.a.	n.a.	4 000	204 000
2005 augusztus	3 400	n.a.	42 000	6 000	247 000
* = év végi adatok

(Az [origo] kiadója a T-Online Magyarország Rt., mely a Magyar Telekom-csoport tagja.)