Görögországban fél megásnál lassabb ADSL-t nem lehet adni

A görög kormány meghúzta a legkisebb magán- és közületi ADSL-hozzáférések sebességét mutató limitet - igaz, rá is fér a hellénekre: a legrosszabb helyeket foglalták el az uniós távközlési statisztikákban.

Magánszemélyeknek 512/128 kbit/secundumos, közületeknek 2048/768-as a leglassabb ADSL-kapcsolat, amit adhatnak a görögországi internetszolgáltatók - írta néhány hete az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ hírlevele, az Infinit. Ez első hallásra nem tűnik soknak - hiszen a hazai csomagok között is találni hasonlókat -, azonban míg Görögországban ez a leglassabb értékesíthető ADSL, addig Magyarországon az internetszolgáltatók által meghirdetett csomagok paraméterei közt a plafont tüntetik fel, vagyis például egy 512/128-as hozzáférés esetén azt vállalják, hogy a kapcsolat sebessége annál biztosan nem lesz több (a minimum értékek nálunk néhol a 100 kbit/secundum körül mozognak).

Nem fenékig tejfel

Nem érdemes azonban irigykedni a görög internetezőkre: a tízmilliós országban idén júliusban a háztartások mindössze két százalékában volt széles sávú internet. Míg a görögöknél 160 ezren fizetnek elő gyors netre, nálunk júliusban csak ADSL-ből már több mint félmilliót értékesítettek. Ugyanakkor Görögországban meglepően magas a modemes internetezők aránya: hazánban a háztartások 6, míg a helléneknél 16 százalékában prüttyög a modem. Az adatok összevetése azért is érdekes, mert a számítógép-ellátottság tekintetében közel azonos szinten állunk: a görög háztartások 33, a magyaroknak pedig a 36 százalékában található vas.

Miután Görögország rendre az uniós távközlési statisztikák legutolsó helyén kullog, a kormány és a helyi távközlési felügyelet, az EETT elgondolkodtak azon, hogy ennek mi lehet az oka, és miként lendíthetnék fel az internetezési kedvet. Az országban - az unióban egyedülálló módon - a vezetékes telefonpiac egyetlen szolgáltató kezében van: az OTE nevű telefontársaság diszponál a piac egésze felett - ami nyilvánvalóan nem kedvez az árak alakulásának.

Hegyek-völgyek

A helyi felügyeleti szerv csak idén kezdte el azt a munkát, amit a magyar hírközlési hatóság már négy éve folytat, azaz a piacok megállapítását, és annak az eszközrendszernek a kidolgozását, amivel lejjebb szoríthatják az internet-hozzáférés költségeit. Míg nálunk az elmúlt években megindult az internet (valamint a mobil- és a vezetékestelefon-) költségek folyamatos csökkenése, Görögországban ez a folyamat még csak az elején tart.

A görögök saját országuk adottságai miatt is hátrányos helyzetben vannak: az alacsony népsűrűség, a földrajzi adottságok (számos hegy és sziget) szintén nem kedveznek az infrastruktúra kiépítésének, és nem is kecsegtet a telefontársaságok számára gyors megtérüléssel. Jelenleg az ország 13 százaléka fedett széles sávú hozzáféréssel (amit a lakosság 65 százaléka érhet el). Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy Görögország lakói nem túlságosan motiváltak az internet irányába, azaz a túl drága hozzáférés és az infrastrukturális hiányok eltörpülnek amellett, hogy a helléneket nem is nagyon érdekli, mi van az interneten.

A kormány úgy döntött: 210 millió eurót (57 milliárd forintot) - zömében persze uniós pénzt - fordít infrastruktúrafejlesztésre és az internetezés iránti érdeklődés felkeltésére.

ITTK - Infinit / [origo]