Lebuktatják a csalókat a számítógépes nyelvészek

A számítástechnika nem csak a hallgatókat szolgálja, olyan nyelvészeti és informatikai tudást használó programok is vannak már, amik lebuktatják az összeollózott dolgozatokat leadó diákokat - tudtuk meg dr. Hunyadi Lászlótól, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok elnökhelyettesétől. Interjúnkban a professzor azt is elmondja, mit tanulhatnak a magyar intézmények a fejlettebb, az internetet profibban használó amerikai egyetemektől. 

Munkája során mire használja az internetet?

Számomra a számítógép alapvető, legkevésbé sem kényszerből fakadó szükséglet. Természetes, hogy a szakmai kapcsolattartásban nélkülözhetetlen szerepe van az elektronikus levelezésnek. A dokumentumok és adatok tárolása, visszakeresése is elképzelhetetlen a számítógép nélkül. Nagyon fontos, hogy mindezeket a funkciókat más, hagyományos eszközök sokkal pontatlanabbul tudják csak betölteni. Az internet olyan virtuális teret biztosít, ahol az egy helyen tárolt adatokhoz - bizonyos biztonsági feltételek betartásával - bárhonnan hozzáférhetünk. A napjainkban megjelenő és elterjedő cloud computingtól e téren nagyon sokat várhatunk.

Egyetemi oktató vagyok, aki nyelvészként sokféle szöveggel foglalkozik, legyenek azok írott vagy beszélt szövegek. Az írott adatok közötti keresés, azok rendezése forma és tartalom alapján is számítógép segítségével történik. Eközben persze nem csak adatok ide-oda való mozgatását végezzük, hanem hipotézisek vizsgálatával sokféle viszonyt tudunk köztük feltárni.

A számítógép segítségével tetten érhető például a plágium, azaz a szövegek "idegenkezűsége". Nem igazán jó hír az egyetemistáknak, hogy mindezt nem csupán a Google-ban való - lényegében mintaillesztésen alapuló - kereséssel lehet megállapítani, ami rámutat az eredeti forrásra, hanem a szöveg szerkezetének belső koherenciájának vizsgálatával is. Igen komoly nyelvészeti és informatikai tudás rejlik a mindennapjaink tökéletesítésében segítő, egyre többek által használt helyesírási és grammatikai helyességelemző programokban is.

Igen izgalmas téma a beszélt szövegek számítógépes vizsgálata. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy mp3-ban vagy jobb hangminőséget biztosító formátumokban tárolhatunk hangokat, és kereshetünk bennük. Még csak nem is arról, hogy ezeket a hangfájlokat különféle célból manipulálhatjuk, hanem arról, hogy egy adott hangfelvételt annak szerkezete alapján elemezhetünk. Ilyen feladat lehet a beszélő azonosítása, ami izgalmas és mai világban igencsak a kapuk előtt álló szükséglet. Ilyen a beszédfelvételek manipuláltságának a megállapítása. Téves azt gondolni, hogy úgy lehet kivágni részeket egy digitálisan tárolt szövegből, hogy a manipulációnak nem marad nyoma. De vizsgálhatjuk az énekesek hangját is például hangképzés céljából.

Mennyire követi a technikai újdonságokat?

A technikai újdonságokat a kezdetektől fogva szorosan követem. Nem töltöm le kényszeresen a szoftverek legújabb verzióit, arra sincs bennem késztetés, hogy eldobjak egy még jól működő kütyüt. De ha megjelenik egy megoldás valami olyan új funkcióval, ami a munkámat megkönnyíti, megfontolom, hogy azzal megismerkedjem.

Ma már mindenütt használjuk a wifit, de jó pár évvel ezelőtt sokan még hírét sem hallották. Mivel elég messze lakom az egyetemtől, és azokban az években csak 56k-s modemmel csatlakozhattam a hálózatra, mindent megpróbáltam, hogy wifi kapcsolatot építsek a munkahelyem és a lakásom között. Mondanom sem kell, hogy ez akkortájt igencsak furcsának tűnő ötlet volt és - ahogy bizonyára sejthető - a bürokrácia erősebbnek bizonyult.

Mikor vált nyilvánvalóvá, hogy az internet használata az egyetemi munka részévé válik?

1993-ban, amikor az Egyesült Államokban voltam hosszabb ideig, miközben itthon egy értékes, technológiai fejlesztésekre kihegyezett projektet vezettem. Nagy összegekről tudtunk az óceán két partja között dönteni úgy, hogy az internet segítségével UNIX-alapú gépeken "talkoltunk". Ez korábban csak fontoskodó hagyományos levelezéssel valósulhatott volna meg.

Természetesen, jóval később, az is nyilvánvalóvá vált számomra, hogy az innovatív gondolkodást széles körben el kell terjeszteni ahhoz, hogy az internet végre elérje célját. Hiába körlevelek, hatásosnak tűnő rábeszélések, egy belső levelezési rendszert - és a papírmentes környezetet - is csak akkor lehet megvalósítani, ha már kellőn sokan megértik a célját. S a kritikus tömeg kialakításához idő kell.

Mennyiben változott meg a tanárok munkája az internet előretörésével?

Lehetőé vált dolgozatok interneten való benyújtása, tananyagok interneten való közzététele. A Moodle és a hasonló elveken működő portálok egyre népszerűbbé válásával kialakulhatott egy olyan virtuális oktatási környezet, ahol immáron nem levelezés útján, hanem egy virtuális szobába (tanterembe, fogadószobába és a többi) belépve mindenki otthonosan érezheti magát.

A virtuális környezetnek megvan az az előnye, hogy egyszerre lehet valósidejű, épp úgy, mint például egy tanórán vagy egy megbeszélésen való részvétel, és offline is. Tehát a közösségi funkciókban saját időbeosztással is részt lehet venni. Ez innovatív gondolkodást vár el a tanároktól. A korábbi, becsengetéstől kicsengetésig tartó tanórai rend átalakításának az elfogadását, és az átalakításban való aktív részvételt. Még tartósan e folyamatos változás részesei maradunk.

Miben látja az előnyeit és a hátrányait?

Előnye sok van: a korábbinál többféle modalitásban találkozhatnak tanárok és diákok. Ez lehetővé teszik sokaknak, hogy a saját egyéniségüket és értékeiket jobban érvényesítsék azáltal, hogy a környezet nem uniformizált, folyamatosan változik, lehetővé téve a közbeavatkozást is. Hátránya is van persze. A tanárt egy ilyen kommunikáció időben jobban leköti, időben és minőségben is pontosabb értékelést követel meg. De vajon ez utóbbi végül nem válhat-e éppen előnyé?

Használ mobilinternetet? Szükséges az állandó internetelérés?

Hogy szükséges-e az állandó internetelérés? A technológia masszív jelenléte szinte sugallja, hogy igen. S ha valamit nagyon keresünk, meg is találjuk. De ha belegondolunk, azt vehetjük észre, hogy a mobil internet nem azért jó, mert állandóan velünk van, hanem mert állandóan - és mindig, amikor szükség van rá - velünk lehet.

Fontos, hogy ha egy tárgyalásról hazafelé utazva egy dokumentumot véleményezni kell, azt meg is lehessen tenni. Egyébként az sem árt, ha az ember kinéz az ablakon és élvezi a zöldet nyáron, a fehéret télen, ősszel pedig a vándormadarakat. És nem csak virtuálisan, amit a YouTube-on keresztül bármikor megkapunk.

Miben lehet segítségükre a tanároknak ez a technológia?

Talán leginkább az állandó elérhetőség a leglényegesebb. Elérhető a tananyag, a tanár és a diáktárs egyaránt. És ami elérhető, az megőrizhető, lementhető, megismételhető, újragondolható. Azaz a tanár-diák viszony dimenziói messze kilépnek a tanterem falai közül és új lehetőséget teremtenek a minőségi munkára is.

Egy tesztet meg lehet íratni valakivel, akinek otthon kellett maradnia, mert például influenzás. Kollaboratív módon több tanár dolgozhat ugyanazon a feladatsoron ugyanazon időben, meggyorsítva egy-egy konkrét munkát. A legfontosabb azért mégis annak az új szemléletnek a kialakítása, ami bizonyos hagyományos határokat lebont, és a résztvevőnek új együttműködési, gondolkodási távlatokat nyújt. Ez végső soron meg kell, hogy jelenjen egy új minőségben és eredményességben.

Adhat-e lehetőséget az internet visszaélésekre, csalásokra az egyetemen a tanulóknak? Hogyan védik ki ezeket?

Ahogyan fejlődnek a támadófegyverek, ugyanúgy fejlődik a védelem is. Igen, az internet/intranet lehetőséget ad a visszaélésekre. De mint említettem, megvannak már az eszközök például a plágium azonosítására, vannak kellőn határozott technológiák a kommunikáció korlátozására. Súgás régen is volt, most a hálón keresztül jön. Sajnos előfordul az is, hogy a valóságban nem az a személy vizsgázik, aki a jegyet kapja. Ki lehet alakítani a személyazonosítás hatékony módszerét is: ez ráadásul a tudomány haladását is elősegíti.

Persze a legjobb megoldás, ha olyan számonkérési módszereket alakítunk ki, amelyeknél az előre megjósolhatóság szerepe jelentően lecsökken. Ehhez bizonyos mesterségesintelligencia- és informatikai megoldások már rendelkezésre állnak. Mindez végső soron a diákok érdekeit szolgája, hiszen fel kell készülniük arra, hogy az iskolából, egyetemről kilépve önállóan kell adniuk konkrét és valósidejű válaszokat a felmerülő konkrét kérdésekre.

Úgy tudjuk, vannak Egyesült Államok-beli tapasztalatai is a felsőoktatást illetően. Másként működnek ott a dolgok? Használják-e ott olyasmire az internetet, amire itthon nem?

Az internet-penetráció jóval magasabb ott, mint másutt. Ráadásul ez egy hosszabb folyamat eredménye, ami lehetővé tett számos módszertani és technológiai kísérletezést is. Így az eredmények, és a hozzájuk kapcsolódó hatékonyság is jóval meggyőzőbbek. Ott már teljesen kézenfekvő, hogy az oktatáshoz demonstrációra van szükség és ebben a számítógép, különösen az interaktív programok komoly szerepet töltenek be.

Számos egyetemen - és nem csupán a legnagyobbakon - van egy külön egység az oktatási technológia számára. Itt találkoznak a kutatók, a tanárok és az informatikusok, és speciális, a legkorszerűbb eszközöket alkalmazó, könnyen továbbfejleszthető oktatóprogramokat készítenek. Ösztöndíjak léteznek az oktatási innováció ösztönzésére, amely során a hallgatói innováció is megjelenik.

Legújabban igen sok egyetem jelenik meg tananyagjaival az interneten, jelesül az iTunes U virtuális terében. Itt sok kiválóság előadása elérhető a legfrissebbekkel bezárólag. Ami fontos, hogy ezek ingyen letölthetőek - akár Magyarországról is - és rátölthetőek mobilkészülékekre, hogy utazás közben is a hallgatóval legyen egy-egy fontos oktatási anyag. Az egyetemek versenyében is nagy ennek a kezdeményezésnek a jelentősége: előnyre tesz szert, aki "fent van" és lassan lemarad, aki nincs ott. Olyan pillanatban vagyunk, amikor ezen a területen mi is komoly előnyökre tehetünk szert.

Az USA-ban a kormányzat és egyes nagyobb cégek és magánalapítványok is támogatják az oktatás, és a tudományos disszemináció korszerű formáinak bővítését. Folyamatosan vannak pályázatok a tudás széles spektrumában, melyeket sikerrel vehetik igénybe az egyetemek oktatástechnológiai fejlesztőegységei.

Tanulságként szeretném hangsúlyozni, hogy az interdiszciplinaritásnak kéz a kézben kell haladnia az innovációval. Aki számottevő játékos akar lenni, meg kell ragadnia ezeket a lehetőségeket. Nekünk jelenleg legfontosabb fegyverünk és lehetőségünk a nyitottság, a szokványos mellett az új keresése és az együttműködés lehet. Meg kell ragadnunk a hazai programok nyújtotta lehetőségeket, de fokozott eltökéltséggel kell kitekintenünk a nemzetközi játéktérre is. Az internet, beleértve a mindenütt elérhető mobilinternetet is, megadja ezt a lehetőséget, éljünk vele.