Szoftverlopás nélkül is kezdődhet az egyetem

Vágólapra másolva!
Szeptember elején mindig sok szó esik arról, mennyibe kerül az évkezdés az általános iskolába járóknak és a gimnazistáknak, szakközepeseknek. Az évkezdő egyetemi hallgatók hasonló költségeiről nem szokott ilyen felmérés készülni, feltehetően a szakok sokfélesége miatt. Magunk is csak egy kisebb feladatra vállalkoztunk, megpróbáltuk kideríteni mennyi szoftvert kell összeszednie, lekalózkodnia egy egyetemre, főiskolára készülő elsőéves hallgatónak.
Vágólapra másolva!

Kalózkodni természetesen nem kötelező, az egyetemi számítógéplaborok ideális esetben fel vannak szerelve az összes szükséges szoftverrel. Azonban a hallgatók albérleteiben, a koliszobákban szinte biztos, hogy jobb számítógépek bújnak meg, mint amiket a géptermekben lehet találni. A laptop és az asztali PC előnyeit és hátrányait körbejáró cikkünk óta pedig azt is tudjuk, hogy a felhasználók egy ideje inább a hordozható megoldások mellett döntenek. Egy szoftverekkel jól felszerelt notebook mellett pedig labdába se rúghat a tanszéki labor.

Bölcsésznek lenni a legegyszerűbb

A pechesebb bölcsészek nem ússzák meg, hogy életükben legalább egyszer el ne olvassák Dugonics András Etelkáját, ne kerüljön a kezükbe a Beowulf óangolul, vagy ne kelljen egy fél évig fejből tudniuk, hogy meddig uralkodott Kékfogú Harald dán király, mégis szerencsésnek tarthatják magukat. Mindennapi dolgaikhoz mindent megkapnak a Campus szerződés keretében: operációs rendszert és Office csomagot. Emellé még célszerű beszerezniük néhány digitális könyv olvasó szoftvert, és közelebbi ismeretséget kötniük a Magyar Elektronikus Könyvtárral, Petőfi Irodalmi Múzeum alá beköltöző Digitális Irodalmi Akadémiával, a Project Gutenberggel és a jobb kalózkönyvtárakkal. Amennyiben nem választanak valami egzotikus számítógépes nyelvész specializációt, ennyivel nem csak az első évet, de talán a teljes egyetemet túl lehet élni, csak a tárcájuk bírja a netről beszerezhetetlen anyagok fénymásolását.

Digitális Petrocelli

Az eskü és glaszékesztyűs kézfogás után a jogászhallgatók is nekiláthatnak felszerelni a laptopjukat. Mivel az ő kezükön is borzasztó mennyiségű szöveg megy keresztül, a telepítgetést érdemes egy jó jegyzetelőprogtammal kezdeniük. A Campus csomagban szerepő Microsoft Office 2007 tartalmazza a OneNote-ot, ami tökéletesnek bizonyulhat a jegyzetek rendben tartására, ha sikerül megbarátkozni a program kissé zsúfolt kezelőfelületével. A doktori tanulmányait folytató jogász forrásunk a Firefox böngészőbe beépülő Zotero jegyzetelő szolgáltatásra is felhívta a figyelmünket, a webes szolgáltatásokat kedvelő felhasználóknak ugyancsak hasznára válhat. Jó szolgálatot tehet az Adobe Reader lecserélése az ingyenes Foxit Readerre, amellyel egyszerűen rá lehet írni a digitális formában kiosztott anyagokra.

A legnagyobb érvágás a Jogtár beszerzése lehet az elsőéves joghallgatónak. A Complex ipari szabványnak számító szoftveréből ugyan van diákverzió, amelyet évi két alkalommal vásárolhat meg az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező egyetemista. Mind a Jogtár, mind a Jogtár plusz szoftver nettó kilencezer forintjába kerül a gólyának. Aki nem ragaszkodik az asztali szoftverhez, az olcsóbban is megúszhatja a törvényekkel való ismerkedést. A múlt századinak ható dizájn ellenére egészen friss anyagokkal rendelkező Web Jogtár és a jogtörténet tanulásához rendkívül hasznos 1000 év teljesen ingyen használható.

Forrás: [origo]

SPSS és kockás füzet

Az általunk megkérdezett szociológus és pszichológus hallgatók egyaránt azt mondták, hogy az Office csomag és a megfelelő PDF olvasó mellett csupán az SPSS statisztikai szoftverre van szükség a nyugodt évkezdéshez. Míg az előbbit a Campus szerződés keretében kapják meg, utóbbit a Huninet Egyesület által érdekszövetséggé szervezett felsőoktatási intézmények veszik meg hallgatóiknak. Az egyesület érdekérvényesítő képességének hála a mostani licenc-szerződés szerint az adott egyetemi évben SPSS-t tanuló, vagy abból szakdolgozó, diákköri anyagot készítő hallgatók jogszerűen használják otthoni gépükön is a statisztikai szoftvert.

Szoftverek a tolómérő mellé

Gépész doktorandusz forrásunk is megerősítette, hogy a legtöbbet a mérnökhallgatók kénytelenek kalózkodni, ha a laborbeli gépek mellett a sajátjukon is akarnak leadandó feladatokat készíteni. A kezdőcsomag a Wolfram cég Mathematicájából, a The MathWorks Matlabjából és a Maple nevű matematikai szoftverből áll. Mindegyikre nem feltétlenül nem lesz szükségük, egyikükkel-másikukkal azonban biztosan kénytelenek lesznek meghitt heteket együtt tölteni. A fenti programok mindegyikéből létezik a gyártó webboltjában diákos árszabású egyetemi verzió, ráadásul a gyártók láthatóan igyekeztek kedvező, csak egy félévre, egy szemeszterre szóló bérlési konstrukciókat is kidolgozni, még így is megterhelő lehet a beszerzésük.

Vásárlás előtt azonban érdemes utánaérdeklődni, hogy az egyetem milyen hallgatói gépre is telepíthető szoftverekkel is rendelkezik, hiszen ha az intézmény a Mathematica mellett döntött, akkor azt a jelenlegi licencszerződés szerint továbbadhatja hallgatóinak is. Ha ingyenes szoftver nincs, akkora a legolcsóbban a Matlab program fapados verziója szerezhető be tizenötezer forintnak megfelelő dollárért, igaz ezt további modulokkal - darabja tízezer forint - kell még bővíteni, amíg mindentudóvá nem válik. A legdrágább, egy mérnök minden álmával felszerelt Maple negyvenezer forintért vehető meg az amerikai webboltban.

Tervezni olcsó

Forrás: [origo]
Forrás: [origo]

A programok csak drágulnak, ahogy az egyetemen eltöltött évek alatt, szakirány választás után pedig egészen egzotikus szoftverekkel is találkozhatnak a leendő mérnökök. Ezek miatt azonban az elsőéves hallgatónak nem kell aggódnia, hiszen előbb úgyis "papír és grafit alapú hardveren" tanul meg gyönyörű gépeket tervezni.

Azok sincsenek bajban, akik mégis tervezőprogram elé kényszerülnének. Az AutoCAD egyik forgalmazójától arról értesültünk, hogy az ipari sztenderdnek számító programot az egyetemi hálózatokra csatlakozva ingyenesen letölthetik a hallgatók. Akinek ez a megoldás nem felel meg, az húszezer forint körüli összegért egyéves hallgatói licencet is vehet. Ingyenesen lehet hozzájutni az ArchiCAD építészeti tervezőprogramhoz is, ebben az esetben csupán a hallgató vagy tanári státuszt kell igazolni az ingyenes regisztrációs kulcs beszerzéséhez.

Nincs választása a grafikusnak

A mérnöki szoftverek árához talán csak a dizájnhoz, grafikához vagy vizuális kommunikációhoz szükséges programok árai mérhetőek. A leendő digitális művészeknek legalább harmincezer forintjába kerül a Photoshop Extended csomag diákverziójának beszerzése, amennyiben vektorgrafikus eszközökre és kiadványtervező programra is szüksége van, úgy az ár már ötvenezer forintra ugrik. Ezek az összegek eltörpülnek ugyan a csomag közel félmillió forintos normál árától, ám valószínűleg még így is komoly gondolkodásra készteti a hallgatókat.

Érdemes lehet szervezkedni

Nincs egyelőre olyan szervezet, amely a hallgatókat fogná össze legális szoftvervásárlásra - tudtuk meg Dajka Marianntól, a felsőoktatási intézmények legális szoftverrel való felszerelésén dolgozó Huninet Egyesület irodavezetőjétől. Az egyesület az egyetemek friss és olcsó szoftverekkel való felszerelését tűzte ki célul, a felsőoktatási intézményeket képviseli a szoftvergyártók felé. A közös fellépésnek hála számos alkalommal sikerült nagyobb kedvezményeket elériük, mint amire az egyes intézmények magukban képesek voltak.

Elvi akadálya azonban nincs annak, hogy a Huninet a hallgatókat is segítse legális szoftvervek megvásárlásában, ehhez azonban a gyártók együttműködése és a hallgatók összefogása szükséges. Ha a hallgatói önkormányzatok vagy az információs központok vállalnák az egyedi igények összegyűjtését, akkor kezdetét vehetné az együttműködés. Ennek megszervezése azonban már nem lapunk feladata, az olcsó szoftverek irát érdeklődők a Huninet most induló fórumán vagy valamely szakmai napján kezdhetik meg az eszmecserét.