Játszani is engedd: szakértő a videojátékokról

Függő vagy agresszív lesz a videojátéktól a gyerek? Leginkább a szülő felelőssége, hogy megvédje utódját a káros tartalmaktól, nincs kinek kiszervezni ezt a feladatot. Szerencsére kis utánaolvasással nem is olyan bonyolult eligazodni a játékprogramok között: a fejlettségnek megfelelő programok kiválasztását korrekt életkor-besorolási rendszer is segíti. Olvasóink játékfüggésről, erőszakos programokról és a videojátékok kutatásáról szóló kérdéseire felelt a téma hazai szakértője, Fekete Zsombor.

Sz. György: Volt-e már valamilyen kezdeményezés arra, hogy a játékban beállítható legyen max. napi játékidő? Illetve hogy hánykor lehessen egyáltalán elindítani? (Egy unokaöcsémmel vannak most ilyen problémák, időlegesen a monitorkábel esti leadásával próbáljuk orvosolni az éjszakai wowozást)

Nyitott kapukat döngetsz, hiszen ma már az Európai Unión belül is egyre gyakrabban emlegetik szakértők, politikusok a "szülői felügyeleti szoftvereket". A legtöbb ilyen szoftver a játékok életkori besorolását figyeli, és annak megfelelően engedélyezi vagy tiltja a felhasználónak az adott program futtatását, de vannak olyan alkalmazások is, amelyekben a számítógép / játékhasználat idejét is korlátozhatod. Ha például Windows Vista operációs rendszert használsz, még külön programra sincs szükséged, a felhasználói fiókok beállításánál megtalálod a szülői felügyeleti eszközöket, az időlimittől az ESRB jelzésekig.

Ha már megemlítettük a politikát, 2005-ben a kínai kormány kezdeményezte, hogy az internetkávézók gépeit lássák el speciális szoftverekkel, amelyek három óra játék után leamortizálnák a szerepjátékosok karakterét első szintűre, illetve elvennék varázstárgyaik egy részét is.

Minden ilyen szoftveres korlátozással személy szerint az a legnagyobb bajom, hogy tovább tart kifejleszteni / telepíteni / megfelelően beállítani, mint egy élelmes gyereknek feltörni azt! A monitorkábel jobb ötletnek tűnik, feltéve, ha még nem szerzett be tartalékkábelt az unokaöcs.

Zsolt: Ha jól tudom, neked is nemrég született gyereked. Te figyelembe fogod venni a korhatárt?

Mindenképp! El kell mondanom, hogy én az átlagos szülőnél jóval szabadabb nevelési elveket követek. Mégis, életem egyik legsokkolóbb élménye volt, amikor a fiam nyolc hónaposan megijedt és zokogni kezdett egy, a laptopom képernyőjén megjelenő, vicsorgó-ugató dobermann láttán.

Talán egy tizenéves gyereknél már nem veszi a lelkére a szülő, sőt a gyerek talán épp a tiltás hatására fog érdeklődni bizonyos tartalmak iránt, de szülőként kutya kötelességünk odafigyelni, hogy megóvjuk a gyerekünket a lelkét romboló tartalmaktól! Az életkori besorolást jelző PEGI, ESRB, USK címkék éppen erre hivatottak szolgálni. Ha mégis találkozik a gyerek ilyen tartalmakkal - mert erre ma, be kell látnunk, komoly esélye van - akkor vegyük a fáradságot, nézzünk utána, és magyarázzuk el neki a látottakat! Ugyan ki másnak lenne a feladata, hogy megóvja, és egyben felkészítse a gyereket a világ kihívásaira?

M: Ön szerint tényleg a videojátékok hibája az, hogy rossz hatással vannak a gyerekekre? Nem inkább a felnőtteké, akik hagyják, hogy a tizenéves gyerkőcök órákat vagy napokat töltenek a gép előtt, nem pedig közösen társasoznak vagy szerveznek programokat?

A videojátékok elsődleges célja, hogy szórakoztassanak. A legtöbbjük erre alkalmas is. Hogy milyen rossz hatással lehetnek a felhasználóra, az igen komplex kérdés. Emlékezzünk Don Quijote olvasási mániájára, fantáziavilágára! Ugyanazt a módszert kell alkalmazni ma a játékokra, amelyet pár száz éve a könyvek káros hatásai ellen használtak elődeink!

F. Adrienne: Milyen kortól játszhat a gyerekem videojátékkal? Már egyéves korában is a számítógépet püföli, mégis melyik az az életkor, amikor már odaengedhetem a géphez, illetve milyen típusú játékkal kezdjen egy kisfiú játszani? Honnan szerezhetem be a játékokat kicsi gyerek részére?

Az én fiam már kilenc hónapos korában játszott a Fisher-Price angol nyelvű weboldalán található babajátékokkal. (Sőt, hirtelen felindulásból én is terveztem neki egy hasonló játékot, amely most az egyszervolt.hu játékrovatában található.) Ezt azonban semmiképp sem tudom általános ajánlásként megfogalmazni! Olyan szülők esetében például, akiknek nincs idejük / lehetőségük / kedvük intenzíven foglalkozni a gyerekkel, a túl korai videojáték-élmények hatása kiszámíthatatlan lehet.

Ha szeretnénk a kisgyerek kezébe videojátékot adni, akkor azt javaslom, hogy előtte alaposan tanulmányozzunk át olyan irodalmakat, amelyek a gyerek fejlődési sajátosságaival foglalkozik a hagyományos játékok esetében! Nem szabad elfelejtenünk, hogy ma már nem csak "ülök és nyomkodom" videojátékok léteznek. Egyik rokon családban például a kétéves ikerpár vetette bele magát Wii Fithez készülő játékokba, ahol állni, mozogni, egyensúlyozni kell! Ezek a játékok egészen biztosan nem lesznek károsak a gyerek fejlődésére, sőt...!

Mozgós-hangos játék babáknak

F. Bence: Miért nem készítenek a játékfejlesztők erőszakmentes, kifejezetten gyerekeknek szánt játékváltozatokat, ahol például nem szétlőni, hanem "megtéríteni" lehet a gonosz ellenfeleket? (állítható erőszak és grafikai szint, volt már ilyen korábban is)

"Térítős" játékkal eddig csupán egyszer találkoztam, egy katolikus FPS-ben, ahol lövöldözés helyett imádkozni kellett az ellenség lelki üdvéért. Bár az ötlet jó volt, a játék nem lett igazán nagy siker.

Nem tudom, jól értettem-e a kérdést, de a felnőtteknek készült játékok "gyerekeknek szánt változataiban" nem hiszek! Igaz, hogy én is ittam már alkoholmentes sört, de például a vegetáriánus hamburgerre sosem tudtam rábeszélni magam. Németországban, a szigorú USK rendszer miatt vezették bea "kék vért", illetve az emberek helyettesítését robotokkal a durvább játékokban. Ez azóta is a játéksajtó visszatérő élcelődésének tárgya, ráadásul a játékélményt is jelentősen rontotta. Ha a gyereknek szeretnénk játékot vásárolni, arra nem megoldás a Mortal Kombat, még a vér kikapcsolásával sem!

Javaslom körülnézni az áruházak polcain a gyerekeknek szóló videojátékok közt! Igazi gyöngyszemeket lehet találni a Disney, a Pixar, a Dreamworks gyerekjátékai vagy épp a magyar gyártású Manó sorozat darabjai közt! Ezek dedikáltan a fiatalabb korosztálynak szólnak, és hála istennek jóval olcsóbbak is, mint a tripla A kategóriás felnőttjátékok. A felnőttjátékok szóljanak továbbra is a felnőtteknek, a piacon lévő gyerekjátékokra pedig tessék odafigyelni!

Sz. Dávid: A videojátékokról mint a tudásszerzés egy módjáról érdeklődnék. Észrevettem, hogy az öcsémre nem csak rossz, hanem jó hatással is van egy-két játék, példának okáért magától érdeklődött, és megtanult százalékokkal számolni, hogy tudja, mennyivel nő körönként a városainak a népessége egy stratégiai játékban. Mit gondol, mennyire hatásos így tanulni, és szerephez juthat-e ez a fajta tanulás a most megszokott iskolai rendszer mellett vagy helyett?

Remélem, hogy öccsére inkább jó, mint rossz hatással vannak a játékok!

A játékot már Platón is a "munkára előkészítő" tevékenységként írta le, és a mai napig sokan a tanulást tartják a játék egyik legfontosabb funkciójának az állatvilágban és az embereknél egyaránt. Tény az, hogy vannak videojátékok, amelyek nagyon hasznosak idegen nyelvi, földrajzi, fizikai, matematikai, közgazdaságtani, politológiai, stb. ismereteink bővítésében. Léteznek kiváló művéltségi és edutainment programok - találhat ilyeneket például a honfoglaló, a jatek.hu, vagy az egyszervolt.hu oldalakon. Ezzel együtt a játszva tanulás koncepcióját érdemes fenntartásokkal kezelni!

Biztosan mások is irigykedve figyelték a Mátrix című filmben "construct" programot. Sokan örülnénk, ha úgy tanulhatnának, mint a Fűnyíró ember Jobe-ja. Azonban ez - ma még - erősen a sci-fi kategóriája. A játékok segítségével vitathatatlanul el lehet sajátítani a százalékszámítás tudományát, kérdés, hogy gyorsabban, alaposabban tanulhatunk-e általuk, mint az iskolában. A legtöbb esetben a válasz: nem.

Üzenem azoknak a szülőknek és gyermeknek, akik a játék készségfejlesztő / oktató hatását használják alibiként a játékos időtöltésre, hogy inkább élvezzék a játékkal töltött időt, szórakozzanak jól. Ha okulnak a játékokból, örüljenek neki! Ha azonban igazán tanulni szeretnének, hallgassák szüleiket, tanáraikat, olvassanak könyveket, nézzenek ismeretterjesztő filmeket - az biztosan működik.

Z. Ádám: Milyen hatással van az, hogy hogyan ábrázolják az erőszakos cselekedet elkövetését (viccesként, borzasztóként, realisztikusan, jutalmazza-e azt a játék stb.)?

A kérdés nagyon jó! Magam is évek óta hasonló szempontokat kérek ismételten számon a játék-agresszivitás pszichológus kutatóin! Egy megjelenés alatt lévő tanulmányomban többek közt azt a kérdést feszegetem, hogy vajon összemérhető-e egy hasonló környezetbe (ikonográfiába) csomagolt "kidobós" (pl. Counter-Strike), ahol a kör végén a játékosok visszaállnak, egy interaktív történettel, amelyben az ellenség likvidálása a konfliktusmegoldások egyik jutalmazott módja (pl. GTA sorozat). Sajnos, kielégítő válaszokat eddig egyik kérdésre sem kaptam.

Az mindenesetre látható, hogy az iskolai mészárlások sorozat-gyilkosai nem a Team Fortress 2-höz hasonló rajzfilmszerű játékok rajongói közül kerülnek ki.

GTA - problémamegoldás sörétessel

Gy. Attila: Lehet "számítógépfüggővé" válni? Mikortól mondhatjuk valamire, hogy függő, és van-e erre valamilyen megoldás?

Általános értelemben vett számítógép-, internet-, esetleg képernyőfüggésről nem szeretek beszélni. Ez egyfajta tárgyiasult fetisizmusra utalna. Ezzel szemben amit ma "számítógépfüggésen" értünk, az a legtöbb esetben valamilyen alkalmazás vagy alkalmazáscsoport kényszeres vagy szenvedélyes használatának eredménye (pl. chat, letöltés, játék, fórumozás stb).

A videojáték-függőség máig sokat vitatott téma. A játékosok hajlamosak már akkor függőnek csúfolni egymást vagy önmagukat, ha több időt töltenek a játékkal, mint azt lelkiismeretük vagy az életritmusuk megengedné. A sok játék önmagában még nem addikció, és a felhasználó ragaszkodása a játékhoz sem föltétlenül beteges. Gyerekkoromban szívesebben fociztam, játszottam a téren a többi gyerekkel, mint hogy otthon tanuljak, és bizony az is előfordult néha, hogy nem jelentem meg a vacsoránál idejében. Ettől még a szüleim nem vittek pszichológushoz.

Sokszor kérdezik meg tőlem, hogy "hány óra játék után beszélhetünk függőségről". A válaszom rendszerint: "a függőséget nem órákban mérjük". Akik mégis ragaszkodnak az ökölszabályokhoz, azoknak ismét a kínai kormányt tudom idézni: szerintük három óra folyamatos játék még "egészséges", három és öt óra között "fárasztó", efölött "egészségtelen". Ezzel nagyjából egyet lehet érteni.

Persze az "igazi" függőségnek több más ismérve is van! Játékszenvedélyre vagy kényszerbetegségre lehet gyanakodni,

• ha a játékos a játék miatt elhanyagolja a családját, a tanulást, a munkát
• ha túl sokat jár az eszében a játék, akkor is, ha épp a családjával van, vagy dolgozik,
• ha hazudozni kezd arról, hogy mennyit játszik,
• ha ingerültté, rosszkedvűvé teszi, ha kevesebb időt tud a játékkal tölteni.

Ilyen esetben komolyan kell venni a problémát! Ha megoldható, utazzunk el egy-két hétre, iktassunk be rendszeres tevékenységeket, színházba járást, sportot. Ha ezek a lépések sem segítenek, vegyük fontolóra szakértő (pszichiáter-orvos) segítségét!