Szomszédok nélkül kezdődik a 2000. év

A Szomszédok büszkén távoztak: beszálltak egy színes karácsonyi izzókkal feldíszített kisbuszba, hogy elmenjenek egy teljesen üres panzióba. Az 1990-es évekkel együtt csütörtökön elbúcsúzott az első magyar televíziós szappanopera is.

Azon túl, hogy Etust meglőtték két hete, és hozzátartozói látogatni mentek a kórházba, az történt az utolsó részben, hogy nagy bőröndökkel útra kelt az egész emelet. Plusz a földszintről Kutya, meg még néhány fontos barát. Kiürült a Lantos utca 8.

Keserédes volt a vég. A csapat elindult egy panzióba, ahol majd azt játsszák, hogy Taki bácsi lesz a sofőr, Lenke néni a szakács, Alma a recepción dolgozik, Sümeghy néhány művészbarátjával kis műsort ad elő, Jutka vigyáz a gyerekekre és így tovább. Álnéven persze, ugyanis mindez egy háromrészes reklámfilm forgatása lesz a panzióról, amit a régebbről don Juanként ismert Hartai pénzel. Leforgatja, aztán majd bemutatja valamelyik csatornán. Szereplőkre már nem futotta -kesernyés kiszólás -, ezért kérte meg Gáboron keresztül a szomszédokat.

Az álnév a slusszpoén, mindenki megkapta egy kis lapon, hogy útközben magolhassa: Mágenheim megszűnik, ezentúl Kulka János lesz, Lenke néni nagy szerencsével kikapta egy régi színészcsalád nevét, a Komlóst, Gábor fölvette a szemüvegét, hogy elolvashassa Koltai Jánost.

A valaha a "magyar valóságból" táplálkozó sorozat egy ideje már csak retró volt. Több héten keresztül csupán a régmúlt részekből álló összevagdosás ment "Bőhm bácsi naplója" címen. Arról, hogy miért kellett menniük, nem esett szó. Ott töltik a szilvesztert a panzióban. "S ha nagyon jól érezzük magunkat vissza sem jövünk" - magyarázta Alma a presszóban az itthon maradóknak.

Egyébként mindenki vidám volt. Kutya, Sümeghy és Lillácska még koccintottak is a nagy utazásra, miután megtárgyalták, hogy már egészen viaszbábukká váltak ott a pincében, pedig mennyi mindenkinek fontosak még.

Közel 13 év után, a 331. fejezettel végetért az első magyar "teleregény".

Korábban:

A Blikk interjúi az alkotókkal