Akár negyven országos tévé is lehet

Magyarország számára akár 30-40 földfelszíni sugárzású digitális televízió- és több új rádiócsatorna működtetését teszi lehetővé az elmúlt hét végén Genfben, a nemzetközi frekvencia-értekezleten aláírt egyezmény - közölte Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján.

A több évig tartó előkészítést követően, május 15. és június 16. között, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által szervezett regionális távközlési értekezleten véglegesítették azt a földfelszíni digitális frekvenciatervet, amely évtizedekre, mintegy 40-50 évre meghatározza, hogy Magyarország milyen tartományt használhat. A döntést kétéves nemzetközi egyeztetés előzte meg: a megbeszéléseken 101 európai, afrikai és ázsiai ország vett részt. A terv 117 országra vonatkozik.

Pataki Dániel elmondta: nagy sikert ért el Magyarország, mivel 8 televíziós és 3 rádiós multiplexet kapott. Hozzátette: a digitális adás sokkal jobb minőségű vételt hoz magával, s élénkíti a szolgáltatói versenyt is. A verseny a televíziózás területén várhatóan ugyanúgy megvalósul, mint például a távközlésben. Kezdetben egy multiplex 4-5 televíziós csatorna közvetítését teszi lehetővé, később azonban, a fejlesztések révén 8-9 is lehet. A multiplexek révénl, a rádiók esetében plusz 20 országos adás indulhat.

Jelenleg a magyar háztartások 16 százalékában van vezetékes internet és 98 százalékában televízió. Egy magyar ember hétköznap, átlagosan 4 órát, hét végén pedig 5 órát nézi a műsort, így a tévézés központi helyet foglal el honfitársaink szórakozásában. A háztartások 52 százalékban rendelkeznek kábeltévével, 13 százaléka műholdon keresztül veszi az adást, míg mintegy egyharmaduk földfelszíni, analóg műsort néz, és tetőantennával fogja a jeleket. Jelenleg az országban 3 analóg földfelszíni televíziós adás van (m1, RTL Klub, TV2), s 6 országos rádió működik.

Az Európai Unió irányelve szerint a tagországoknak 2012 elejéig kell áttérni a digitális műsorszórásra. Ekkor az analóg televíziós műsortovábbítás megszűnik, míg a most is működő rádióadások megmaradhatnak. Szakemberek szerint a digitális műsorszórás megvalósulása kulcsfontosságú az ország teljes modernizációja szempontjából, mivel a technológia jelentősen megnöveli a tartalomszolgáltatás lehetőségeit. Bővíti az audiovizuális választékot, liberalizálja a médiapiacot, s jelentős beruházásokat indukál a szolgáltatói oldalon.

Az eseményen elhangzott, hogy Magyarországnak már most is van 2,5 multiplexe: ebből az egyik az ország 70 százalékát, a másik 50 százalékát, míg a fél, az egyharmadát, Budapestet és környékét fedi le. Ezeken a multiplexeken azonban egyelőre nem lehet digitális adást indítani. Korábban Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter ezzel összefüggésben elmondta: Magyarországon a digitális műsorszórás elterjedését gátolja, hogy nem született róla törvény. Ennek hátterében részben az országgyűlési képviselők kétharmados szavazatával módosítható médiatörvény áll, mivel e hatályban lévő jogszabály szerint nem lehet lebonyolítani a frekvencia-pályáztatást.

Az NHH most abban bízik, hogy őszre megváltozik a helyzet, s elhárulnak a szabályozási akadályok, akkor is, ha nem külön törvényben foglalkoznak digitális műsorszórással. A genfi értekezleten aláírt záró jegyzőkönyvet a magyar kormánynak egy éven belül kell elfogadnia. Jelenleg már folyik egy digitális pilot projekt, ami az ország 20 százalékán teszi lehetővé a közszolgálati tévéműsorok nézését azok számára, akik megfelelő készülékkel rendelkeznek.