A reklámtalanított köztévé

Rudi Zoltán, a közszolgálati televízió elnöke a tavalyi évet értékelve azt is bejelentette, hogy kiszámítható finanszírozásért cserébe akár le is mondanának a reklámok sugárzásáról. Jól hangzó ajánlat, csak a kieső bevételeket nekünk kéne kifizetni, ráadásul lehet, hogy unalmas lenne egy adó, amelynek nem kell nézettséget produkálnia. Elképzeltük, milyen lenne, és megkérdeztük az elnököt is erről.

A kereskedelmileg kívánatos korosztály (18-49) alja nem is nézte még a Kádár-korszakban a képernyőt, számukra a tévézés élménye egyet jelent azzal, hogy az adást időnként reklámok szakítják meg. Az állandó műsorfolyam ma sem ismeretlen, több európai közszolgálati adó reklámok nélkül működik, elég csak a BBC-re gondolnunk.

Az MTV egy és kettő csatornának ezekkel szemben jelenleg több funkciónak kell megfelelnie: hoznia kell bizonyos nézettséget, hiszen finanszírozásának egy részét reklámok sugárzásából fedezi, és eleget kell tennie közszolgálati feladatainak, többek között kulturális és kiegyensúlyozott politikai tájékoztatást is nyújtania kell.

Az utóbbi akár megy, akár nem, a politika egy kicsit sok az adók életében, a működésüket ellenőrző kuratórium egyik része eleve pártok által delegált, másik részét pedig civil szervezetek közül sorsolják ugyan, de pártkötődésük nem kétséges. Az épp aktuális kormányhoz pedig a finanszírozás köti az intézményt, mely nem lehetne működőképes, ha állandó csődközeli helyzetéből ne segítené ki egy-egy gyorssegéllyel a hatalom. A képlet egyszerű: ha működni akarsz, jóban kell lenned a hatalommal. Lehet, hogy a hatalom jó fej, és nem akar tőled semmit, de te lehet, hogy akkor is meg akarsz felelni neki.

Rudi Zoltán háromszoros függésről beszél: gazdasági, politikai, és reklámoktól való függésről. Mivel minket most elsősorban az utóbbi érdekel, megkérdeztük, hogy milyen előnye lenne annak, ha nem sugároznának reklámokat. Az elnök példaként egy szeptemberben induló fogyasztóvédelmi műsorukat említette, véleménye szerint nem véletlen, hogy ez a műfaj a kereskedelmi adókból hiányzik. Nem teheti meg ugyanis egy médium, hogy este nyolckor egy bank kölcsöneinek hátrányáról beszél, a műsor után pedig ugyanennek az intézménynek termékeit reklámozza, a reklámoktól való függés magával hozza a reklámozóktól való függést is.

A reklámmentesség másik előnye az, hogy ki lehet szállni a nézettségi versenyből, nem kell csak azért népszerű műsorokat gyártani, hogy az ezek mellett lévő reklámidőt jó áron lehessen értékesíteni. Rudi szerint e kényszer nélkül sem kezdene el nézhetetlen, elit műsorokat gyártani az MTV, mert a közszolgálatiság elveihez hozzá tartozik, hogy el kell jutni a nézőkhöz, azok igényeiknek megfelelően kell tartalmat gyártani. "És ne lenne nézett például egy valódi fogyasztóvédelmi műsor? Dehogynem" -tette hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy mégis milyen műsorok tűnnének el a képernyőről, ha nem kellene a reklámok miatt nézettséget produkálniuk, azt a választ kaptuk, hogy korszerű, csak szórakoztatásról szóló műsorokat valószínűleg nem készítenének, ebben nem lehet a kereskedelmi adókkal versenyezni, de az értékközvetítés feladatát vállalnák, például az Önök kérték népszerű műsorát továbbra is sugároznák. Nem lenne továbbá klasszikus szappanoperájuk, de docu-soapot gyártanának, ha anyagi helyzetük ezt megengedné.

Rudi Zoltán szerint nincs szükség a változásokhoz a médiatörvény módosítására, a jelenlegi keretein belül, kuratóriumi ellenőrzéssel is működhetnének jól a közszolgálati adók. Szükséges lenne ehhez az, hogy valóban civilek üljenek a mostani álcivil delegáltak helyén, akik nem politikai szempontok szerint ítélik meg a munkájukat.