Kíváncsiak voltunk, hol laknak Bándiék, ezért megnéztük. A valóságban a Jászberényi úton is túl, ott, ahová a biciklisfutár is morgolódva, káromkodva jár, a filmen pedig valahol a főváros mellett, egy örökölt családi házban. A Tea, vagy a Limonádé című sorozatok bukása a producer szerint a műfaj nem kellő ismerete miatt következhetett be, ezért ő működőképes ötletnek tartja az első hallásra meghökkentő ötletet, remake-et. Októbertől a tévénézők is megismerhetik Bándi Sanyit és családját - addig nézzen friss képeket!

Az eredeti sorozat sikerreceptjén minél kevesebbet akartak változtatni, de azért persze szükség volt rengeteg kisebb-nagyobb módosításra, átírásra, ezért kerestek profi magyar szövegírót. Divinyi Réka együtt dolgozott a szövegen az eredeti sorozat producereivel, hogy az eltérő kulturális háttér ellenére a poénok ugyanúgy üssenek a remake-ben is. Nem csak a beszólások változtak, Bándi az eredeti sorozattal ellentétben nem eladó, hanem cipőbolti vállalkozó, akinek egy plázában van üzlete, és családi házukat örökölték, fenntartani alig tudják. A magyar stáb ötlete alapján Bándiék rokonságban vannak Alékkel, felnéznek a távoli hozzátartozókra, és néha telefonon is beszélnek velük.

A stúdió, ahol az epizódokat forgatják, jó messze van a városközponttól, nem irigyljük azt a stábtagot, akinek tömegközlekedéssel kell megközelítenie, két napi járóföld. A forgatás érdemi munkálatai két helyiségben zajlanak, a nappali az egyik, és egy szintén, ebben az épületben lévő rögzítő a másik. A "nappali" negyedik falának helyén cirkál a három kamera, mögöttük valamivel látható képük a monitorokon, és ezek előtt néhány kulcsember: a rendezőn kívül mindig jelen van a sorozat vezető írója (ez is az amerikai sitcom forgatások sajátja), és a producer.

A hatodik rész forgatásán járunk, ez az első, ahol elengedték a magyar stáb kezét, már nincs jelen a stúdióban senki a jogtulajdonos Sonytól. Egyébként az első évad huszonhat epizódjának elkészítése biztos, a nézettség dönt a továbbiakról. Egy epizódot két nap (pont egy hétvége) alatt forgatnak le. A jeleneteket több próba és főpróba után rögzítik, be kell lőni a kamerák és a mikrofonosok mozgását. Utóbbi sem egyszerű munka, képzeljük el, ahogy egy horgászbotot a fejünk fölé emelve, órákon át tartunk egy nagyobb méretű keszeget. Másrészt a szöveg bevésése az éles bevetés előtt kötelező, nyilván a színészi játék csiszolása is fontos, és még valami, a ritmus. Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, hogy a sitcom szituációkra, poénos helyzetekre épül, és ezek fontos eleme a ritmus. Főleg abban a műfajban, ahol a viccekre konzervröhögés a válasz, igen, a magyar Rémrendes nézőinek sem kell feltétlenül saját döntést hozni arról, mekkora egy beszólás, a sorozatból egyértelműen kiderül ez is.

tv2

Amikor Szervét a poén időzítésének fontosságát ecseteli kollégáinak, a stábból valaki megjegyzi, hogy jó, de ilyen nem volt régen, hogy nem a vicc előtt, hanem utána kell hatásszünetet tartani. A felharsanó kacajokat, tapsot, ó-t, á-t és hörrt is magyarították, a sokat látott producer is különleges élménynek nevezte a forgatást, ahol a negyven statiszta által kibocsátott hangokat rögzítették. A jelenetek főpróbáján és rögzítése alatt már nem kapják meg a színészek a tetszésnyilvánítás mankóját (bezavarna a hangfelvételbe), hanem csak elképzelik azt. Ahol nehéz dolguk van, ott a rendező asszisztense beinti a megszólalásokat, van olyan jelenet, amelyben szinte karmesterként működik.