Meghökkentő tévés adaptációk

2006.12.01. 12:35

Sokan ellene vannak az ilyesfajta modernizálásnak, és jogosan felvetődik a kérdés is, hogy meddig tart egy bizonyos mű, és honnantól kezdődik egy másik. De gondoljunk csak bele, ugyanezt a kérdést nyugodtan feltehetnénk a műfordítások kapcsán is (Borges írt is erről egy ragyogó esszét), hiszen ugyanazt a jelentést úgysem lehet tökéletesen átadni egy másik nyelven - más kérdés, hogy sok fordító nem is törekszik erre, inkább csak apropónak használja az eredeti művet. A modernizálásnak azonban egy haszna kétségkívül van, mégpedig pedagógiai szempontból: a mai kor gyermekei, ifjúsága ugyanis sokkal könnyebben befogadhat egy több száz éve írt művet, ha az számára is ismerős helyzeteket vonultat fel. A modern feldolgozás jobb esetben felkelti az érdeklődést az eredeti mű iránt, rosszabb esetben viszont annyira elrugaszkodik, hogy már mindenki önállóként kezeli.

A kisebb gyerekeknek szánt feldolgozásoknál szokásos eljárás, hogy rajz- vagy bábfilmben mutatják be az adott történetet. Itt általában csak a korigényekhez való igazodás a fő szempont, nem olyan nagymértékű a torzulás - az alkotók így legfeljebb csak azzal bíbelődhetnek, hogy milyen állatfigurával helyettesítsék be az eredeti szereplőket. Ennek azonban legtöbbször, egy mindenki által elfogadott tipizálási rendszer az alapja, így meg sem fordul a fejünkben, hogy például Phileas Fogg más állat is lehetne a 80 nap alatt a Föld körül rajzfilmes feldolgozásában, mint oroszlán.

Apats Gábor

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK