Gundel Takács készül valamire

Vágólapra másolva!
Azt már megírtuk korábban, hogy a TV2 úgy döntött, miután elfáradt esti vetélkedője, hogy más esti, főműsoridős szórakoztatást keres, hacsak nem akarja filmjeit és sorozatait az RTL Klub kényelmesen egyeduralkodó szappanoperája, vagyis a Barátok közt ellen indítani. Mi van a piacon, mi a kínálat, mi kapható a kofáknál?
Vágólapra másolva!

Az Áll az alku középszerű ötletként indult a magyar televíziózásban. A TV2 - szokatlan módon, még Amerikát is megelőzve - csapott le az Endemol (legtöbbekben még mindig a Big Brother kitalálójaként él a rengeteg műsorformátumot kifejlesztő cég neve) licencvetélkedőjére, és kreált belőle egy minimum másfél órás, heti vetélkedőműsort. Ebben a szerencsét és a tudást próbálták ötvözni, de eléggé suta módon, hiszen a minden nézőt érdeklő táskanyitogatást, vagyis az igazi "emberi drámát" megelőzően az elszánt tévézőnek végig kellett ülnie míg érdektelen kérdésekre válaszol 200 névtelen ember, és kikerül közülük az a 20 játékos, akikből ugyancsak egy érdektelen kérdéshalmaz után kiválasztódik a játékos. Sokak szerint a műsor első fele és az érdekesebb második része közti minőségi különbség volt - izgalomban mindenképp. No, de nem véletlenül oly sikeres a legtöbb országban a holland gyökerekkel rendelkező vetélkedő.

A TV2 egy merész húzással rájött arra, hogy rövidebb formátumban még hatékonyabb lehetne az Áll az alku. Az elejéről kivágták a sallangot, és azonnal táskanyitogatással kezdték a mókát, amiben a játékosok is partnerek voltak, hisz nem csaptak rögtön a képzeletbeli bankigazgató nem létező kezébe már az első ajánlatnál, általában kivárták, míg minimális számú bőrönd marad csak játékban. A futurisztikus díszletűből teljesen retróvá avanzsált napi vetélkedő pedig olyasmit ért el, amire tévéműsor már nagyon régen volt képes. Megszorongatta, sőt meg is verte a párhuzamosan futó RTL Klubos szappanoperát - az Alku főképp a teljes lakosságnál volt sikeres. Év elején durrantak a pezsgők, és senki nem akadt, aki félve elsuttogta volna, hogy a formátumot napi vetítéssel könnyedén ki lehet égetni.

Egy idő után az ismétlésekbe, a változatlan formulába a játékosok és a műsorvezető bratyizós beszélgetései és fénykép-mutogatásai ellenére is beleunt a néző, és a nézettség is csökkenésnek indult. Nem volt számottevő a zuhanás, de ahhoz épp elegendő, hogy a Barátok közt visszavegye a trónt és, hogy a TV2 esti filmje vagy sorozata kisebb hátszéllel induljon. Igaz, ami igaz, a néző a drámára, a táskaválasztásra továbbra is nagyon kíváncsi volt, de hasonlatosan a régi formátumhoz, amikor is a műsor utolsó fél órája volt érdekes, a műsor utolsó perceire korlátozódott a figyelem.

Az Áll az alku vissza fog térni az ígéretek szerint: hasonló helyzetben volt anno a Legyen Ön is milliomos, mely többször is lepihent (a Való Világ-sorozat miatt), mikor a fáradtság jelei mutatkoztak rajta, hogy később újult erővel térjen vissza. Ez a sors vár az Áll az alku-ra is, remélhetőleg idővel - amerikai mintára - minden felesleget kinyesnek belőle, és csak a táskák kinyitására koncentrálnak egy- (esetleg) félórás műsorban. Ha már maradni akarnak a mostani intervallumnál, akkor akár több játékos játszatásával, több nézettségi csúcspontot is generálhatnak a műsornak. Az értelmiség egy része jót mosolyog, nem érti, hogy mi ebben a dráma: a nézettségi adatok és a közértben elcsípett beszélgetések viszont arra utalnak, hogy nem kell mindenkinek műveltségi vetélkedő, kvíz.

A nagy kérdés viszont, hogy mi is várható az Áll az alku helyén, milyen napi vetélkedővel próbálja ellopni a TV2 a Berényiék kálváriáját követő hű nézőket, milyen izgalmakkal győzi meg a tévézőket, hogy jegeljék egy kicsit Bandika tinivé cseperedésének mulatságos, ámbátor igen hosszadalmas folyamatát.

Fotó: Hajdú D. András

Egy kabala: Máris szomszéd a táskák közt

A múlt tanulmányozása alapján bizton állíthatjuk, hogy két lehetőséget szokott a csatorna mérlegelni. Vagy saját vetélkedőt terveznek, vagy egy ismert (és sikeres) külföldi formátumra csapnak le. Általában az első eshetőség szóba sem jöhet (más volt a helyzet az egyetlen MTV-nél, húsz éve), így koncentráljunk rögtön a másodikra. Nyilvánvaló, hogy a célpont egy, más országokban jelenleg is sikerrel futó játék lesz, olyan, amit könnyen át lehet ültetni a hazai viszonyokra és kevésbé lesz elhamarkodott, mint mondjuk a Leggyengébb láncszem, amely vetélkedő műsorvezetőjének mentalitása más országokban nézettséget generált (nem kicsit), de idehaza gyors bukáshoz vezetett.