Akik maguk rajzolják világukat

A Pannónia Filmstúdiót még csak most privatizálják, pedig sokan úgy tudják, már régóta nem is működik. Való igaz, nem sokat hallani a cégről mostanában, pedig a rendszerváltás előtt a magyar rajzfilmgyártás egyetlen szellemi műhelye volt. A stúdióban jártunk, ahol a jelenlegi helyzetről, és úgy általában, a szakma fortélyairól faggattuk az ügyvezető igazgatót, Jankovics Marcellt, akit leginkább a Magyar népmesék vagy újabban az Ének a csodaszarvasról alkotójaként ismerhet a nagyközönség.

Jankovics Marcellt valószínűleg nem kell bemutatni senkinek: ő volt hazánk első egészestés rajzfilmjének, a János vitéz-nek atyja, majd 1977-ben Cannes-ból is elhozta az Arany Pálmát, Küzdők című kisfilmjével. Ha máshonnan nem is, de a Magyar népmesék-sorozat kapcsán biztosan ismerhetjük: a fütyürésző madarak és a többi rajz, ha nem is mindig konkrét értelemben, de az ő keze munkáját dicséri - egyébként mobiltelefonja ma is a Magyar népmesék főcímdalára csöng. 1960 óta (tehát több mint negyven éve) dolgozik a Pannóniánál, kezdetben fázisrajzolóként, majd - egyre feljebb jutva a ranglétrán - 1996-tól már ügyvezető igazgatóként.

Maga a cég, vagyis a Pannónia Filmstúdió is hasonlóan szép sikereket ért el fennállása óta, már csak azért is, mert Jankovics minden munkája e szervezeti keretben készült. De persze nem ő volt az egyetlen tehetséges alkotó a stúdiónál, hiszen a rendszerváltás előtt nem is nagyon dolgozhattak máshol a rajzfilmesek. Az első színes rajzfilmet még 1951-ben készítette Macskássy Gyula (ez volt a Kiskakas gyémánt félkrajcárja), és ezután gyakorlatilag töretlen volt a sikersorozat: Dargay Attila Lúdas Matyi-ját például a magyar lakosság húsz százaléka látta, a nyolcvanas évek népszerű rajzfilm-sorozataiból (A nagy ho-ho-horgász, Misi mókus kalandjai, Pom-pom, Sebaj Tóbiás, Vízipók-csodapók stb.) pedig átlagosan öt széria készült el évente.

A rajzfilmgyártás és a tévé régi jó kapcsolatáról elég csak annyit mondani, hogy az évente készített 18-19 órányi anyagból végül körülbelül 17 a képernyőre került - az utóbbi időben pedig alig látunk új magyar rajzfilmet a tévében. Reklámfilmekbe is legfeljebb csak ismerős útján lehet beszállni, mert idehaza igen kevés az animációs reklám. Nem csoda hát, ha Jankovics ki is mondja: "A magyar rajzfilmet az ölte meg, hogy a tévében nincs új Esti mese." Jelenleg ugyanis az a divat járja az esti mesét adó tévécsatornáknál, hogy a hazai termésből csak a régi, jól bevált rajzfilmeket válogatják be a repertoárba. Egyedül a Magyar népmesék-sorozathoz készítenek még új részeket: az alkotóknak nem titkolt célja, hogy elérjék a századik epizódot - ehhez már nem kell olyan sokat rajzolni, hiszen mostanában léptek túl a nyolcvanadikon.