Múltba réved a Jövő Háza

A Jövő Háza augusztus végéig látható új kiállítása, az Intervízió olyan világba kalauzolja a látogatót, ahol megelevenedik a tévés történelem. A közel száz kiállított tárgy közt megbújnak ósdi tévékészülékek, régi kamerák, mind egy letűnt kor maradványai - talán többet mondanak a mai középkorúak számára, mint a gyerekeknek. Hatvan archív műsorrészletet is láthat a betévedő, ezeket a 160 ezer órányi anyagot tartalmazó archívumból bányászták elő.

A Millenáris Intervízió kiállítása természetesen az idén ötvenéves Magyar Televízió ünnepe miatt jött létre, megpróbálja összefoglalni, ismeretterjesztő módon feldolgozni és bemutatni a televíziózás történetének alakulását a kezdetektől napjainkig. Szubjektív véleményektől mentesen, dokumentarista módon igyekszik válaszolni a kérdésekre, amelyek segítségével megérthető, miként vált a televízió a 20. század kortárs kultúráját meghatározó eszközzé. A tervek szerint neves tévések is érkeznek a CNN-től, jönnek a Music Television alapítói, ahogy Chuck Norris is visszajelzett már - tehát nem csak egy kiállításról va szó, inkább egy eseménysorozat kezdete volt a nyitás.

Az MTV amúgy naponta emlékezteti a nézőt arra, hogy idén ötvenéves a hazai televíziózás. Nem gondoljuk, hogy szándékosan dugják el a nosztalgiázni vágyó, tévétörténet iránt érdeklődők elől, de Vitray ötvenrészes sorozata elég mostoha időpontban, negyed ötkor látható - ekkor még javában dolgozik az ügyvéd, a böllér és a BKV-ellenőr, így csekély nézettséggel fut a régi szakembereket, képernyősöket és háttérembereket bemutató széria. Aczél Endre Köztévé-je, egy szintén archív, poros anyagokból építkező műsor már nézőbarát időpontban, este nyolc előtt kerül képernyőre.

De vissza a ma nyílt kiállításra: közel száz kiállított tárgy között láthatók azok a kamerák, amelyekkel az 50-es, 60-as évek műsorait készítették, régi és új tévékészülékek, stúdiókellékek és a Magyar Televízió első, Pye-Morris típusú közvetítőkocsija. Érdekesség, hogy a kommunista Magyarország közvetítőkocsit az imperialista Angliából szerezte, ami azután a magyar televízó védjegye lett, bejárta az egész országot, színházakat, sportpályákat. Hivatalosan ugyan 1957. május 1-je volt az első munkanap, de ezt a politika döntötte el, mert valójában április 30-án már közvetítettek a kocsi segítségével, egy első világháborús veteránokkal készített beszélgetést. A felvételek nem maradtak meg, akkoriban az élőben leadott képeket nemigen tudták archiválni, legalábbis a televíziózásban még csak kezdő Magyarországon.

A bemutatott eszközöket tárlatvezetés és a háttérfilmek segítségével bárki megismerheti, és azt is, hogyan dolgoztak egykor az operatőrök, milyen tévéműsorokon szórakoztak az előző évtizedek televíziónézői. A már említett legendás közvetítőkocsi is nyitott - talán ide inkább a nosztalgiázó, a tévé hazai indulásakor még fess fiatalembernek számító nagypapák másznak majd fel, semmint a régi dolgok iránt kevésbé fogékony új nemzedék.A látogatók a régi műsorrészleteken keresztül találkozhatnak az egykor népszerű sorozatok főhőseivel, de megismerkedhetnek a legújabb technológia előnyeivel is. Bárki kipróbálhatja, hogy milyen súgógépről híreket olvasni, és azt is, hogy milyen nehéz dolga van egy tévés meteorológusnak a stúdióban.

A fel-alá bóklászó érdeklődő egy szimpla, fekete táblát is találhat, melyre fehér krétával lehet írni, pont úgy, hogy az általános iskolákban szokás. Ez nem tévedésből idecipelt tárgy, ez maga a "néger", mely a súgógép őse volt azokban az időkben, mikor még nem színesben lőtték egymást halomra a félelmet és kegyelmet nem ismerő amerikai akcióhősök vagy az akciódús japán animék harsány karakterei. 1973-tól aztán a súgógép egyfajta szövegolvasó kamerával működött, ekkor egy papírcsíkra gépelt szöveget vetítettek fel, ez könnyítette a hírolvasók-bemondók munkáját. Érdekes lehet még a kiállítás látogatója számára, hogy a 21 darab Marconi-kamerából ki van téve egy (ez se mai, 1963-as), ez működik, de legalábbis képet ad. Cikkíró jobbal közelített-távolított vele, ballal élesítette a képet, és nem szólt rá morc teremőr.

A kiállítás animátorai egyedi, az Intervízió számára készített kisfilmek segítségével négy különböző "tv-szigeten" elevenítik fel a televíziózás történetét. Bemutatják például a televíziózás technikai hátterét, azokat a történelmi pillanatokat, amelyeket a televíziózás tett naggyá (mondjuk, mikor ember lépett a Holdra), bevezetnek a sorozatok és a szappanoperák világába. A tévés bakikat összegző kisfilm nem szorul külön szakmai magyarázatra.

A Magyar Televízió műsorai több alkalommal is jelen lesznek a kiállításon. A nagyszínpadon 12 héten át csütörtökönként jelentkezik a Kultúrház, élő műsorral, amit Erdős Gábor vezet. A Dob+Basszus című műsora is élőben jelen lesz az Intervízión. A VIVA televízió a kiállításon tartja a 7. Comet - könnyűzenei díjkiosztó - sajtótájékoztatóját, és ott jelentik be az idei jelölteket. A kiállítás programját színesítik a NAVA, Nemzeti Audiovizuális Archívummal közös vetítések, amelyekhez filmklub is társul, a filmtortenet.hu, filmkritikusok, esztéták közreműködésével.

Kalmár Csaba