Sok a türelmetlen sorozatfüggő

Megszavaztattuk a Tévé rovat olvasóit, és kiderült, amit már korábban sejtettünk: komoly részük nem várja meg a sorozatok hazai tévés premierjét.

A válaszadók 51,5 százaléka számít rendes tévéfogyasztónak, olyannak, amilyet a kereskedelmi tévék szeretnek: ők megvárják, amíg a hazai csatornák megveszik, lefordíttatják a sorozatokat, türelmesen ülnek, míg elkészül a szinkron, aztán heti dózisokban megnézik.

Persze. akadnak olyan sorozatok, melyek az ilyen lassabb, vontatott tempóra szinte alkalmatlanok, így például a 24-et gyötrelmesen nehéz lehet úgy nézni, hogy fél évre nyúlik egy évad. Különösen gyötrelmes a folytatás utáni várakozás 167 órája azért, mert ennél a sorozatnál például minden rész végén van egy furfangos csavar, ami a nézőben ellenállhatatlan vágyat szül arra, hogy mihamarabb beszerezze a következő részt: nem lehet, hogy kínzó kérdések égjenek benne egy héten át.

Olvasóink jelentős része halad a korral, kihasználja az internet adta lehetőségeket: a válaszadók 34 százaléka még jóval a hazai premierek előtt letölti az epizódokat, majd felirattal vagy anélkül hamar kivégzi. Ők néha nem is tudják, hogy az egykori kedvenc épp hányadik résznél tart az RTL Klubon, a TV2-n vagy a Viasaton, hiszen ők már letudták az itthon frissnek számító epizódokat hónapokkal, netán évekkel korábban.

9,2 százalék válaszolta azt, hogy életritmusa nem összeegyeztethető a tévék műsorrendjével, azaz nem a tévéújság átböngészése után tervezik meg esti programjukat. Ők inkább beállítják a videót, és vígan mennek kocsmába vagy operába, azzal a tudattal, hogy utólag bármikor megnézhetik a kívánt részt, nem romlik meg.

Kevesen vannak olyanok, akik megkedvelnek egy-egy sorozatot pár epizód alapján, majd jókora késéssel megrendelik, vagy megveszik boltban, DVD-n. A válaszadók mindössze 5,3 százaléka választja ezt a módszert, mely jóllehet költséges, de mégis más érzés egy évadot szép dobozban birtokolni, extrákkal, mint szanaszét hajigált, papírzacskóba bugyolált lemezeken.