Tévézési szokásokat kutató sorozatunkban ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a mai magyar televíziózásról a hitet, a vallást előtérbe helyező, ugyanakkor a kereskedelmi tévék harsány világától nyilván idegenkedő apácák.

A Congregatio Jesu (CJ), ismert nevén angolkisasszonyok intézetének hivatása apostoli tevékenység, oktatás-nevelés. Az alapító, Ward Mária (1585-1645) volt, aki az angliai katolikusüldözések idején, hogy hitében megtarthassa a leányifjúságot, társaival elmenekült a flandriai St. Omerbe. Loyolai Szent Ignác szabálya szellemében 1609-ben hívta életre az első közösséget. A szerzetesintézményt az egyház csak az alapító halála után, 1703-ban hagyta jóvá.

Az intézmény célja a leánynevelés. Magyar földre még Ward Mária életében Pázmány hívta meg az angolkisasszonyokat 1627-ben. A pozsonyi első magyar leányintézet hat évig működött. A közösség voltaképpen 1770-től erősödött meg, amikor is létrejött a pesti ház. Itt nyílt meg később, 1856-ban az első magyar tanítóképző, valamint a XX. század elején a Polgári Iskolai Tanárképző, majd 1917-ben a Ward Kollégium.

A szocializmus évei nem használtak ügyüknek: 1948-ban kereken 430 angolkisasszonynak kellett elköszönnie közel 6000 tanítványától, kisdiáktól, középiskolástól és tanítóképzőstől. 1989-től nagy lendülettel szervezték újjá közösségi életüket és apostoli tevékenységüket. Egerben 4 osztályos általános iskola, 8 osztályos gimnázium, kollégium és zeneiskola működik, Kecskeméten ugyancsak 8 osztályos gimnázium, kollégiummal, Veszprémben egyházközösségi szolgálatot látnak el, és hitoktatást végeznek, Klotildligeten a Katolikus Egyetem Tanárképzője számára 8 osztályos gyakorló általános és 8 osztályos gyakorló gimnáziumban tanítanak. Budapesten, az V. kerületben (Molnár utca) is van egy általános iskolájuk és egy 4 évfolyamos gimnáziumuk, ahol 11 éve vannak jelen a nővérek, de a fenntartást 2007 nyarán vette át a szerzetesrend (addig az Esztergom-budapesti főegyházmegye volt a fenntartó).

Nincs érték

Knáb Judit az [origo]-nak elmondta, hogy nincs markáns véleménye a televíziós műsorokról, nem is lehet, hiszen nem ismeri őket - ennek ellenére mégiscsak erősen fogalmazott, és valóban markáns véleménnyel rukkolt elő. "Nem mondom, hogy soha nem látni értékes filmet, de nagyrészt amit látunk, attól undorodom. A reklámokat is elkerülöm, szinte csak a hírekre szorítkozom. Az a helyzet, hogy nem felszínesen gondolkodó, hanem valóban igényes ember alig talál nézhetőt, de ez nem csak itthon van így, Németországban és Angliában sem tapasztaltam mást" - mondta, hozzátéve, hogy sok ismerőse tart otthon készüléket, de alig nézik, mert igénytelenséggel találkoznak.


A lényeg a videó

"Ha olyan ember ajánl egy műsort, akinek a véleményére adok, akkor esetenként megnézem, de jellemzően nem tévézek. Nem szoktunk gyakran vallásos műsorra kapcsolni sem a Duna tévén, sem az MTV-n, nem azért, mert nem érdekel, hanem időhiány miatt maradnak ki ezek. Napi szinten a Hír TV esti hírműsorát nézem meg, néha az m1 Híradóját is. Vannak különbségek, jóllehet ezek nem nagyok" - vélte a nővér.

Knáb Judit úgy látja, hogy a mai magyar televíziózásból szinte teljesen hiányzik az értékközvetítés, inkább olyan világot mutatnak, mely a tévéző számára idegen. "Azokról az értékekről beszélek, melyeket egy klasszikus mű, például egy Dosztojevszkij-regény adhat az embernek. Az a jó, ami az emberről szól, és felismeri magát az adott helyzetben. Olyan cselekmény kell, ami elgondolkodtató. Az jó, hogy sok csatorna van, de az nem, hogy nem értéket közvetítenek. A tévé amúgy remek eszköz lenne, mert odafigyelnek rá, de úgy látom, hogy sokan visszaélnek ezzel, mint sok más dologgal" - mondta.