Amikor az élet írja a forgatókönyvet

A tévésorozatok világa meglehetősen különleges, hiszen a filmekkel ellentétben sokkal kiszámíthatatlanabbak. Amikor a színész elkötelezi magát egy sorozathoz, még nem tudja, hogy az aláírása csak pár epizód erejéig lesz érvényes, vagy esetleg 10-15 évadig, ezért is szokás a színészeket hét évadra szerződtetni egy-egy sorozat indulásakor, hogy bebetonozzák a helyüket a sorozatban, nehogy lelépjenek idő előtt.

Ezekből a szerződésekből elég nehéz szabadulni, azonban különleges körülmények, illetve nem állandó szereplő esetén van rá mód. Mint ahogy a filmekben, a többrészes sagáknál előfordulhat, hogy egy hőst (gondoljunk Batmanre vagy akár Tom Clancy Jack Ryanjére) többen játszanak, addig ez sorozatok esetében leginkább csak a szappanoperáknál történik meg, előhúzva a jól ismert plasztikaisebész-trükköt - a legtöbbször a színészváltást az eredeti karakter ideiglenes vagy végleges kiírásával oldják meg.

Persze egy dolog, ha a színész beleun szerepébe vagy ha nem tud együtt dolgozni a kollégáival, de előfordul, hogy az élet úgy alakul, hogy annak beleszólása lesz a sorozatokba. Elég csak arra gondolni, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkja miatt sok sorozat adott idényre eltervezett történetei kerültek át a következő szezonra, vagy sűrítették őket össze (az összefüggő sztorival rendelkező szériák esetén). Utóbbi nem egyszerű dolog, hiszen egy központi történetszállal operáló alkotás, mint például a Született feleségek vagy a Lost - Eltűntek esetében az írók minden kreativitására szükség volt, hogy a több részre tervezett elképzeléseket valahogy kevesebb epizódba belepakolják.

A való élet olyankor is közbeszólhat egy sorozatba. Ha egy színész nem rendelkezik állandó szerződéssel, bizony ki van téve más kérők udvarlásának, és mivel enni Hollywoodban is kell valamiből, általában az ember a biztosabb állást, megbízást, szerződést választja. Nemegyszer előfordult már, hogy egy-egy sorozat fontos, ám mellékszereplője másik sorozatban vállalt "állást", s ezzel kész tények elé állította a vele a továbbiakban is tervező írókat, akiknek ilyenkor megoldást kell szülniük az adott színész nélkül.

Erre remek példa volt a nálunk is meglehetősen népszerű Szökés című sorozatban két, meglehetősen kardinális szerepet betöltő karakter távozása. A Reynolds elnököt alakító Patricia Wettig a Fox csatornáról az ABC-re rándult át, hogy a Testvérek című sorozat egyik testvére legyen, míg a Terrence Steadmant játszó John Billingsley a Kilenc túsz sorozat egyik túsza lett.

A készítőknek - mivel természetesen mindkettejükkel terveztek a folytatásban is - úgy kellett csavarniuk a történetet, hogy meg tudják oldani a "kiírásukat". Ez félig sikerült is, hiszen az elnökasszonyt alakító Wettig el is tűnt a sorozatból, hogy egy csatornák közti megállapodást követően egyetlen epizódra visszatérjen, és elvarrja saját szálát, azonban Billingsley esetében már nem ment ilyen egyszerűen a dolog, így a készítők inkább egy másik színészre cserélték le a kulcsszereplőt.

A más sorozathoz való átigazolás meglehetősen gyakori Hollywoodban, elég csak arra gondolni, hogy Nestor Carbonell a Lost-ból hirtelen eltűnt, hogy a Cukorbáró című sorozatban kössön ki, majd annak csúfos kudarca után ismét csak visszatérjen a Lost-ba. Vagy hasonlóan jó példa Michaela McManus távozása a Tuti gimi-ből, hogy a Különleges ügyosztály című krimi egyik rezidens helyettes államügyésze legyen.