Öt prostit követ az új sorozat

2008.10.25. 8:41

Október 28-án rajtol az AXN-en a Satisfaction, vagyis Bordélyház, amely egy luxuskupleráj mindennapjaiba nyújt betekintést a nézőknek. Nem ez azonban az első sorozat, melyben prostituáltakkal találkozhatunk - kérdés azonban, hogy mennyire valós a kép, amit sugallnak ezek a történetek.

A keddenként 23.00-tól jelentkező Bordélyház egy ausztrál sorozat, amely a témától eltekintve eléggé egyszerű sémára épül: öt örömlányt és "menedzserüket" mutatja be, mindegyikük életébe engedve némi betekintést. A fő irányvonalat a magánélet és a titkolt munka közti egyensúlyozás adja, rögtön az első részben megismerkedhetünk például Chloéval, aki tizennégy éves lánya kérésére idézi fel múltját - a szálak egy poros kisvárosba vezetnek, melynek világa igencsak távol áll a 232 nevű bordélyháztól.

A sorozat fiktív történetet ábrázol, és alapvetően a szórakoztatásra épít, de akadnak olyan kezdeményezések is, amelyek a valóságon alapulnak, illetve jobban elmélyednek a prostitúció pszichológiai-szociológiai ábrázolásában. Előbbire jó példa a Szex és New York sztárja, Sarah Jessica Parker legújabb produkciója, a Washingtonienne, amely Jessica Cutler azonos című blogjára, illetve az ebből készült könyvre alapoz.

A szerző egy időben szenátusi alkalmazott volt, aki meglehetős nyíltsággal beszél kormányközeli szexuális kalandjairól. Coitusait Csáth Géza-i pontossággal jegyzi, kezdőbetűkkel jelzett kollégáiról pedig ilyesféléket nyilatkozik: "W = egy cukrosbácsi, aki semmi mást nem akar, csak anális szexet. Próbálok ennek véget vetni, de túlságosan jól fizet érte." A szabadelvű és -szájú hölgy egy idő után persze lebukott blogjával, így hamar ki is rúgták.

A média felkapta az esetet, és igen keményen bánt Cutlerrel: a Philadelphia Daily News például "fővárosi picsá"-nak titulálta. Az írónőt sem kellett félteni, kijelentette, hogy akinek nem tetszik, amit csinál, az megcsókolhatja a seggét - ezután levetkőzött a Playboynak, majd csekély 300 ezer dollárért eladta a blogja alapján írt regényt. Bár a könyv nem aratott osztatlan kritikai sikert (a Washington Post szerint "nem különösebben érdekes"), érthető, hogy a téma filmre vitelével sok nézőt lehet elcsábítani.

Oktatóanyag is lehet a prostituáltlét bemutatása

Forrás: [origo]
Képek a Bordélyházból

Persze voltak már hasonlók. A Viasat3 2005-ben (véletlenül épp október 28-án) küldte adásba a Matrioshki című belga sorozatot, amely igényesen és hitelesen mutatott be tíz kelet-európai lányt, akik a jobb élet reményében vállaltak külföldi munkát, de aztán szexrabszolgákként végezték. A sajtóvetítésre anno meghívott szakértő, dr. Fehér Lenke egyetemi tanár, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa szerint a szériát akár oktatófilmként is lehetne használni, amiből mind a rendőrök, mind a külföldre készülő fiatal lányok sokat tanulhatnának.

A sorozat ennek ellenére nem kapott túl nagy figyelmet, talán a Viasat ekkor indított, leánykereskedelem ellen tiltakozó klipjére többen emlékeznek. Pedig a probléma Magyarországot is érinti, bár a Matrioshki-ban kifejezetten orosz és litván lányok tűntek fel. A sorozat szereplői újsághirdetésekre válaszoltak, és a gyanús körülmények ellenére is belevágtak a kalandba, mert mindenképpen ki akartak szabadulni a szegénységből és a reménytelenségből - pechjükre a szervezett bűnözés (és a korrupt rendőrség) áldozataivá váltak.

Kifejezetten a prostitúciót veszi górcső alá még a Secret Diary of a Call Girl című sorozat is, amely a Washingtonienne-hez hasonlóan szintén egy blogból készült. A különbség csak annyi, hogy az ominózus internetes napló itt nem valódi élményeken alapul: bár egy londoni call girl nevében íródott, a névtelen szerzők felkutatására szakosodott Don Foster szerint egy San Franciscó-i újságíró műve. Érdekesség, hogy a széria hőse, Belle de jour (akit a Ki vagy, Doki?-ból ismert Billie Piper alakít) csupán azért ment el kurtizánnak, mert szereti a szexet - pályaválasztásának hátterében nincs tehát semmiféle nyomorult gyerekkor vagy kilátástalan anyagi gond.

Persze vannak olyan produkciók is, ahol az örömlány csak színesíti a sztorit, nem áll a középpontban: egy ilyen prostituált még a Barátok közt-ben is megjelent, ahol aztán jól felkavarta a Mátyás király tér polgári állóvizét. A szenteskedőkkel szemben Berényi Andrásnak kellett állnia a sarat, aki párszor meghívta magához régi ismerősét, a Xantus Barbara alakította Császár Ibolyát. A nőt kirúgták az állásából, ezért adta prostitúcióra a fejét, de közben ugyanaz az egyszerű, tisztességes nő maradt, aki volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK