Tizenkét órás - déltől éjfélig tartó - képernyő-elsötétítéssel büntette az RTL Klubot június 30-án az ORTT, de a televíziót működtető társaság pert indít a szerinte túlzó szankció miatt. A kereskedelmi csatorna március elején a Mónika című show-ban két, szexualitással, pedofíliával kapcsolatos témát is tálalt, az Országos Rádió és Televízió Testület szerint nem megfelelő időpontban és nem megfelelő módon. Az ORTT hivatala a műsorszolgáltatási jog kétszer 60 perces, míg Majtényi László, a hatóság elnöke 24 órás felfüggesztését javasolta, ebből alakult ki a múlt hét elején tartott ülésen a 12 órás szankció.
"Mindkét vitatott történet központi témáját a szexualitás adta. Az elsőben egy pedofil kapcsolat, a másikban pedig egy hagyományos párkapcsolat nyomán került előtérbe a nemiség. A kiskorúak személyiségfejlődése szempontjából kényes témának tekinthető szexualitást, és főleg a szexuális bűncselekménynek számító pedofíliát, részletező módon mutatták be" - áll a határozatban. Az ORTT megjegyezte, furcsa módon, hogy a pedofil-ügyben érintett fiatalok nem mutattak megbánást, szégyent vagy sajnálatot, de az obszcén nyelvezet, valamint az agresszív, tettlegességet sem nélkülöző viselkedésmód is szemet szúrt a hatóságnak. A műsorszolgáltató felelősségét taglalva az ORTT kitér arra is: a csatornának - szerkesztett műsorról lévén szó - lehetősége lett volna arra, hogy a káros elemeket az adásból kivágja.
Rényi Ádám, a kereskedelmi csatorna kommunikációs igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a döntést jogsértőnek tartják, és mindenképp megtámadják a bíróságon. Az illeték és a perköltség általában a 100 ezer forintot nem éri el, azaz megéri ilyen esetekben protestálni: mivel az RTL Klub úgy látja, hogy elérheti a döntés módosítását, a 12 órás büntetés miatt elveszthető összeghez képest a fellebbezés ára elhanyagolható. Eddig 225 perc volt a leghosszabb, rájuk kiszabott elsötétítés (Benkő járt Mónikánál - a képen), ennek többszöröse a mostani. Megdöbbentőnek nevezte a döntést azért is, mert éppen annak kiszabása napján írták alá az ORTT-vel műsorszolgáltatási szerződésük módosítását, ebben pedig az áll, hogy e szankció helyett a jövőben a bírságolást alkalmazza a médiahatóság. Mint mondta, "a nézők érdekét is ez a megoldás szolgálja".
A múlt héten is besötétedett
Többször volt már elsötétítés korábbi határozatok miatt, így a múlt héten például szerda délután, A harc törvénye című sorozat sávjában. Ekkor a mérések szerint átlagban 34 ezer készüléken az ORTT-határozatról szóló szövege volt látható, sötét képernyőn, de a tévézők 1,3 százaléka hűségesen maradt, várva a következő műsorra. Csütörtökön újabb adásfelfüggesztések voltak: a délutáni még ugyancsak 34 ezer tévéfogyasztónál volt képernyőn, az épp akkor bekapcsolt tévék 1,4 százalékán ment a semmi. Az este nyolcas elsötétítés már több tévézőt bosszantott, átlagban 131 ezer készülék maradt az RTL-en, adás hiányában is. 21.49 és 22.10 közt aztán volt még egy, 21 perces leállás, ez már nagyobb csapás volt a társaságnak, hiszen a Barátok közt 1,3 milliós tábora vándorolt el más csatornák felé, és a - teljes lakosságnál - nagyjából 25 százalékos közönségarány erősen csökkent, a Boa című film elején például csak 5,2 százalékot mértek, ami csak lassan emelkedett 16-18 százalékra.
Miért éri meg pereskedni?
A keresettel lehet kérni a döntés felfüggesztését, és a gyakorlat alapján addig nem kell foglalkozni a 12 órás büntetéssel, míg meg nem születik a jogerős ítélet. Az ORTT döntése után 30 napig tud egy televíziós társaság pert indítani: az RTL Klub részéről az [origo]-nak elmondták, hogy még nem adták be ezt, de biztosan meglépik. Innentől a bíróságon múlik, sokszor hónapok telnek el a jogerős döntésig.
Ha viszont megvan a jogerős döntés, akkor ott hamar kell lépni. Előfordul olyan, hogy egy hosszan húzódó ügy miatt akkor érkezik az elsötétítés, mikor már mindenki elfelejtette a korábbi esetet: a múlt heti esetek közt volt olyan, mely egy 2008-as szankciót követett. Az [origo] úgy tudja, hogy sokszor volt olyan eset, hogy megtörtént a jogorvoslat, ám a csatornák nem várták meg a végleges döntést, mert maguk sem bíztak abban, hogy nyerhetnek az adott ügyben. Ilyenkor viszont hirtelen döntenek, gyorsan végrehajtják a szankciót, és jobbára nyáron teszik ezt, hiszen akár 30 százalékkal is gyengébb a nézettség, mint egy borongós januári estén.
Nem szólnak előre
Noha ezt nem erősítené meg soha egy programigazgató sem, az elsötétítésekről szóló határozatok végrehajtását a tévétársaság azért nem kommunikálja előre, mert nem érdeke, hogy a néző eleve oda se kapcsoljon, hanem a riválisoknál nézelődjön. A csatornáknak érdekük, hogy a néző ott időzzön nála, várva kedvelt műsorát, várva, hátha lesz kép hamarost, és még az sem bánják, ha ide-oda kapcsolgat a néző. Nem figyelmeztetik a tévéújságokat sem, mert sokszor az elsötétítésről szóló döntést csak pár nappal korábban hozzák meg, ekkor pedig a lapok már az utcákon vannak. A döntés végrehajtása mindig váratlan a tévézőnek, de legalább annyira fontos, hogy a konkurencia se sejtse előre, hogy ne tudjon "ellenprogramozni".
A főbb reklámozókat, partnereket nem értesíti ilyen esetben a kereskedelmi tévé, hiszen GRP-alapon vásárolnak, azaz nem kapnak kevesebb elérést - csak legfeljebb fél, egy nappal később. Rényi Ádám szerint tehát nem éri kár a hirdetőket akkor sem, ha hosszabb elsötétítés vár a csatornára, mert megkapják, amit vesznek, legfeljebb a kampányokat kell kissé átalakítani.