Vágólapra másolva!
A Miami Vice után a nyolcvanas évek másik rendőrös sorozatából, a T. J. Hooker-ből is mozifilm készül, ám némileg más hangnemben. Talán a klasszikusabb (így ma már banálisnak, néha nevetségesnek tűnő) vonalvezetés indította arra a készítőket, hogy a szériából akcióvígjátékot forgassanak, holott az eredeti produkciót halálosan komolynak szánták. Mit kell tudni róla?
Vágólapra másolva!

A sorozat megálmodója, Rick Husky (aki később a Walker, a texasi kopó korai évadjainál tevékenykedett executive producerként) sokáig nem akarta eladni a történet jogait, most mégis elvállalta a film produceri teendőit. A rendezésre Chuck Russellt kérték fel, aki korábban olyan, hasonlóan könnyed darabokkal bizonyított, mint a Jim Carrey-féle Maszk vagy A Skorpiókirály; íróként pedig egy összeszokott páros, Brent Maddock és S. S. Wilson (Wild Wild West - Vadiúj Vadnyugat, illetve számos Tremors-film) jegyzi a sztorit.

A mostani film mintájául szolgáló széria 1982-ben indult, öt szezont ért meg. A történet főhőse természetesen a címszereplő, Thomas "T. J." Hooker, aki már tizenöt éve áll a rendőrség szolgálatában: miután régi társát megölték, a nyomozóirodából visszatér az utcára, ahol a zöldfülű és forrófejű Romanót kapja segítőül maga mellé. Az alapfelállás ma már elég sablonos, de akkoriban még nem volt ennyire elkoptatott - bár annyira újszerű sem, hisz a San Francisco utcáin pontosan tíz évvel a T. J. Hooker előtt jelentkezett egy hasonló párossal.

Igaz, a krumpliarcú Mike Stone (a nemrég elhunyt Karl Malden) helyett itt egy jóképűnek mondott főhőssel álltak elő a készítők, akit a történet szerint imádnak a nők. Őt a ma már kissé elhanyagolt külsejű William Shatner játssza, aki akkor azonban még jó formában volt, és Star Trek-beli szerepének, Kirk kapitánynak köszönhetően kellő népszerűségnek is örvendett. A fiatalabb hölgyeket a Romano szerepébe bújt Adrian Zmed csábította a képernyő elé, az uraknak pedig Heather Locklear szolgált vizuális kényeztetésként.

A színésznőt korábban a Dallas riválisaként számon tartott Dinasztiá-ban láthatta a közönség, de itthon inkább a Melrose Place kegyetlen és törtető Amanda Woodwardjaként lett ismert. A sorozatban több, akkor még ismeretlen vagy kevéssé ismert színész vendégszerepelt, T. J. Hooker lányát például a tíz-tizenegy éves Nicole Eggert alakította (aki tíz évvel később már a Baywatch piros fürdőruhájában parádézott, Summer Quinn szerepében), de egy epizód erejéig a Miami helyszínelők Horatiója, vagyis David Caruso is feltűnt a sorozatban.


Bár a stáblistán nem jelölik, a pilotban Gary Busey (Krill első tiszt az Úszó erőd-ből) is elsétál párszor a háttérben, általában T. J. mögött látható az őrszobán. Páran persze a Star Trek mellékszereplői közül is megjelentek, a Deep Space Nine holografikus énekesét játszó James Darren például T. J. kollégájaként, Jim Corriganként bukkant fel a második évadban, hogy aztán állandó szereplővé váljon; ugyanígy átigazolt a Voyager Owen Paris admirálisa (Richard Herd), aki a T. J. Hooker-ben Sheridan kapitányt alakította.

A T. J. Hooker népszerűségét meglovagolva annak idején számos gagyi játékot is piacra dobtak, például a sorozatban használt rendőrségi autó matchboxváltozatát, amely a csomagoláson látható felirat szerint "szuper sebességgel" és "hiteles részletekkel" rendelkezik. Találtunk a neten T. J. és Romano fejével hirdetett "rendőrségi készletet" is, amely játékpisztolyt, műanyag bilincset és kamu rendőrségi igazolványt foglal magában.


A sorozatnak természetesen a mai napig van rajongótábora, így rajongói honlapja is - amely persze jóval a széria vége után, 1999-ben indult csak el. A legelvakultabbak itt tovább költötték a T. J. Hooker cselekményét, vagyis a főhős szemszögéből, az ismert karaktereket felhasználva írtak meg pár bűnügyi sztorit.