Visszatért az intrikus szexbomba

Heather Locklear nélkül nincs Melrose Place, de lehet, hogy már vele sem sokáig lesz. A nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, a főműsoridős szappanoperák királynője sztárja visszatért korábbi sikerei színhelyére, de csodát ő sem tudott tenni.

A klasszikus sorozatok újrahangolt verziói előszeretettel hozzák vissza hosszabb-rövidebb időre a régi arcokat, a tavalyi Knight Rider-ben David Hasselhoff adta át a stafétabotot az új főhősnek, Shannen Doherty és Jennie Garth a Beverly Hills 90210 legújabb változatában szerepelt. A 2009-es Melrose Place-ben szintén felbukkantak néhány régi ismerős (Thomas Calabro, Laura Leighton), de a remake készítőinek az igazi nagyvadat sokáig nem sikerült becserkészniük: Heather Locklear közel kétszáz részen át alakította a dörzsölt, rámenős Amanda Woodwardot, beugrósból a sorozat arca lett, neve egybeforrt a sorozattal, de a lassan ötven felé járó színésznő mereven elzárkózott a visszatéréstől, nem akart kötélnek állni. "Minél öregebb vagy, annál messzebb kell lenned a kamerától" - nyilatkozta egyszer, és úgy tűnt, komolyan is gondolja; végül volt akkora összeg, amiért ismét tűsarkút és miniszoknyát húzott.

Nemcsak Bobby Ewingot követelték vissza

Annak idején pszichológiát tanult a Los Angeles-i egyetemen, de hamar a modellkedés és a színészet felé fordult, az egyetemet nem is fejezte be. Néhány kisebb tévés szerep és reklám után a '80-as évek elején a Dinasztia hozta meg számára az országos hírnevet, Sammy Jo Dean szerepére 450 jelentkező közül választották ki. A készítők nem számoltak hosszú távon a karakterrel, Locklear szerződése mindössze tizenkét részre szólt, de a szőke színésznő igencsak mély benyomást tett a közönségre. "Az egész egy partijelenettel kezdődött, szűk, fehér ruhában kellett táncolnom, becsípve. Ha valaki csak egyszerűen szép, azt nem veszed észre. De ha szép és felugrik egy asztalra táncolni, azt már igen" - emlékszik vissza.

Miután Locklear figuráját az eredeti tervnek megfelelően kiírták a sorozatból, a felhergelt nézők tiltakozó levelek ezreit zúdították a gyártó stúdióra, visszakövetelték a karaktert - nagyjából úgy, ahogy évekkel később Bobby Ewing távozásakor is történt. A hiányolt karakter visszahozása elég komoly kihívás elé állította a készítőket mindkét esetben: míg a Dallas írócsapatának konkrétan azt a problémát kellett áthidalnia, hogy Bobby Ewing meghalt a sorozatban (a körmönfont megoldást ismerjük), addig a Dinasztia producereinek azzal kellett szembesülniük, hogy Locklear időközben aláírt a T. J. Hooker-hez, és már javában forgatott William Shatner oldalán.

"Egy gyönyörű, friss, kaliforniai szőke lányt kerestünk, egy Farah Fawcett-szerű egyéniséget, olyasvalakit, akiben megvan a lehetőség az áttörésre. Nincs túl sok ilyen. Lemész Malibuba, és azt hinnéd, hogy tele van velük a strand, de nem" - nyilatkozta annak idején Rick Husky, a T. J. Hooker kreátora. Locklear a második évadban csatlakozott a zsarusorozathoz, a rendőrfőnök lányát, Stacy Sheridant alakította, aki az akadémiáról kikerülve járőrként bűnüldözött. A karaktert hamar megkedvelte a közönség, a készítők érthető módon nem akartak megválni tőle, már csak az eyecandy-faktor, azaz a csinos nőkért odakapcsolók miatt sem.

Kisebb huzavona után végül kompromisszumos megoldás született, aminek tető alá hozásában nem kis szerepe volt a korszak legbefolyásosabb tévés producerének, Aaron Spellingnek: ahogy látni fogjuk, a nemrégiben elhunyt sorozat-mogul később is kulcsfontosságú figurája maradt Locklear karrierjének. Spelling egyidejűleg a Dinasztia és a T. J. Hooker (és még sok más akkori sikersorozat) gyártásában is részt vett, és úgy gondolta, hogy az lesz a legjobb, ha Locklear hirtelen jött népszerűségéből nemcsak az egyik, hanem mind a két sorozat profitál: a szőke színésznő innentől párhuzamosan szerepelt a két sorozatban, 1985-tól mindkettőben állandósként - ezt a mutatványt azóta sem sokan csinálták utána a tengerentúli televíziózásban.

Tűsarkú és miniszoknya

Locklear a nyolcvanas évektől szinte folyamatosan képernyőn volt, állandóan szerepelt a bulvárlapokban (Tommy Lee és Richie Sambora személyében két rocksztárt is elfogyasztott), sőt még a filmezésbe is belekóstolt, de igazi sztárrá egy újabb Aaron Spelling-sorozat és Amanda Woodward testhezálló szerepe tette a kilencvenes évek közepén. A néhány hollywoodi fiatal túlfűtött hétköznapjait bemutató Melrose Place 1992-ben indult a Beverly Hills 90210 leágazásaként, spinoffjaként, de az első évad nem felelt meg a várakozásoknak, a nézettség közepes volt, valami hiányzott. Spelling bevallása szerint Amanda Woodward figurája, Jockey Ewing női megfelelője az éjszaka közepén született meg a fejében, és egyből Locklearre gondolt, mint aki tökéletesen meg tudja formálni a karaktert - Spelling később a saját "Lucky Penny"-jének (szerencsepénz) nevezte a szőke színésznőt, akivel mindhárom közös sorozatuk kiugró siker lett.

"Heather Locklear maga a Melrose Place. Amanda Woodward volt az a karakter, akivel el tudtuk adni a sorozatot a közönségnek" - mondta később Spelling kedvenc színésznőjéről és az általa alakított férfifaló üzletasszony figurájáról. Locklear az első évad végén tűnt fel a Melrose Place-ben, érkezése kapásból feltornázta az alacsony-közepes nézettségi mutatókat, felpezsdítette az életet a sorozat háza táján - később állandó szereplő, sőt a sorozat húzóneve lett, de a széria befejezéséig "special guest star"-ként, sztárvendégként szerepelt a stáblistán. A Melrose Place végül hét évadot élt meg, a szőke színésznő nagyjából ekkor volt a csúcson, az intrikus szexbomba karaktere a kilencvenes évek egyik legkapósabb, legkeresettebb arcává tette; egy időben még a L'Oréal reklámarca is volt.

The bitch is back: felemás visszatérés

A korszak több más sikersorozatához hasonlóan a Melrose Place sem kerülhette el a sorsát, a remake idén indult az elsősorban női közönséget megcélzó CW csatornán, kereken tíz évvel az eredeti széria befejezése után. "Amikor láttam a pilotot, azt gondoltam, ez nagyon klassz! Ahogy ígértek, ez már egy új Melrose Place volt" - nyilatkozta nemrég a művésznő az újrahangszerelt szappanoperáról, de lelkesedését sem a nézők, sem a kritikusok nem osztották. Az új Melrose Place már a kezdetek óta gyenge számokat produkált, a készítők gyaníthatóan utolsó reménye a vonakodó Locklear visszatérése volt, de úgy látszik, ez sem jött be, a korábbi bravúrt nem sikerült megismételni: a hatalmas hírverés ellenére a nézettségi adatok számottevően nem emelkedtek.

Bár az eredeti Melrose Place 1999-es búcsúja után Locklear nem tűnt el képernyőről, azt túlzás lenne állítani, hogy az elmúlt évtized róla szólt volna. A Melrose Place után Charlie Sheen oldalán három évadon keresztül komédiázott még a Kerge város-ban, megpróbálkozott egy saját drámai sorozattal is (ez volt a kérészéletű LAX, amiben reptéri menedzsert alakított), és egy-két rész erejéig felbukkant az Ally McBeal-ben, a Scrubs-ban vagy éppen a Két pasi meg egy kicsi-ben, de a figyelem középpontjába leginkább zökkenőmentesnek nem mondható válása, férfiügyei (összejött Jack Wagnerrel, korábbi Melrose Place-beli kollégájával) vagy ittas vezetése miatt került. Már ha került.

A szexbomba-szerepből lassan kiöregedő Locklear nem is nagyon erőltetette a visszatérést, annak idején szívbaj nélkül visszadobta Susan szerepét a Született feleségek-ben, és az új Melrose Place-re is csak hosszas unszolás, vacillálás után mondott igent, plusz egy komoly gázsiemelés sem ártott. Az elmúlt hetekben aztán beindult a marketing-gépezet, sejtelmes tévészpotok hirdették Amanda visszatérését, a tengerentúli bulvársajtót elárasztották a kapcsolódó anyagok, Locklear még Conan O'Brian-nek is kiosztott néhány pofont, de a jelek szerint ez sem segített a kezdetek óta csak vergődő szérián.