Röhögnénk, de nincs min

Unokáink sem fogják látni, mondhatjuk több olyan amerikai sorozatra, amelyet óvatosságból, kockázatminimalizálás miatt nem hoznak be a nagyobb, magyarországi kereskedelmi tévék programigazgatói, holott egyik-másik szituációs komédia kellő promócióval megállná a helyét főműsoridőben is. Ismert tény, hogy komorabb időszakokban, sötétebb években az emberek szívesen néznek vígjátékot: miért nem hoznak be több szitkomot, ha már hazai gyártás egyáltalán nincs?

Miközben Amerikában idén ismét igen sikeresek a szituációs komédiák, a 21 perces epizódok, addig itthon a hazai kereskedelmi televíziók programigazgatóinak és döntéshozóinak fejében továbbra is tartja magát az a szilárd elképzelés, miszerint Magyarországon, főműsoridőben nem lehet sikert elérni egy vicces vagy annak szánt sorozattal, legfeljebb bárgyú, sokszor ismételt vígjátékkal. A teóriával csak az a gond, hogy itthon meg sem próbálkoztak azzal, hogy amerikai szitkomot vetítsenek mondjuk a Barátok közt vagy a Jóban Rosszban után, mindössze pár elvetélt hazai próbálkozást láthattunk (melyek közül a Pasik viszonylagos sikert aratott), valamint napi adásokkal elpocsékolt, másodsugárzott klasszikusokat, koraeste, hét óra körül (Egy rém rendes család, Jóbarátok).

A Comedy Central hazai térnyerésének valamint a szitkomokat ismét felfedező Viasat3-nak köszönhetően a hazai tévézőknek is jutnak humoros szériák, de így is nyomasztóan magas azon sorozatok száma, amelyeket pár beavatotton kívül senki nem fog látni, a nagyobb csatornák ódzkodása, nyomban elkapcsoló nézőket vizionáló félelme miatt.

Nem is olyan régen a GQ újság írt arról, hogy az év szitkomját nem a nagy sikert aratók között kell keresni, hanem a kevésbé nagyot durranók táborában. A Parks and Recreation-t valószínűleg itthon a többség nem találná fogyaszthatónak, de ha abból indulunk ki, hogy a The Office is szépen, lassan beevezett hozzánk, még bármi előfordulhat. Nem véletlenül említjük, hiszen a Parks and Recreation a The Office amerikai változatát készítő Greg Daniels tollából származik, azonban a helyszín ezúttal nem egy papírgyári osztály, hanem a polgármesteri hivatal egy részlege, ahol is parkosítással foglalkoznak. Már a téma sem olyan megnyerő a hazai fülnek, de a The Office-ra hajazó (ál)dokumentarista stílus sem biztos, hogy nagy rétegnek bejönne, hiába a sok humor. A szereplők tudják, hogy kamerával követik őket, s emiatt többször kiszólnak a nézőnek, vagy esetleg elbújnak a figyelő szemek elől.

Ugyancsak a témájuk miatt szokás itthon hanyagolni a sporttal (is) kapcsolatos sorozatokat. Az Eastbound & Down című szitkom (a képen) nemsokára bemutatásra kerül az itthon, az HBO-n, azaz legfeljebb pár tízezer néző láthatja. A meglehetősen kendőzetlen nyelvezetet és (olykor) kendőzetlen emberi testeket is használó széria egy egykoron sikeres, de népszerűsége leáldozása miatt visszavonult baseball-csillagról szól, aki visszatér szülővárosába, szűkebb családjához. Természetesen ebben a kisvárosi környezetben a főhős, Kenny Powers ismét a legnagyobb király lehet, s bizony az egója nem is nagyon fér a bőrébe - de a nadrágjába sem.

Ugyancsak sportos témájú sorozat Amerikában az FX csatorna szitkomja, a The League, s hiába terjes el nálunk egyre jobban az amerikai foci, egy Fantasy Footballról, vagyis képzeletbeli csapatok focistáinak virtuális játékáról és csereberéjéről szóló széria itthon nyilvánvalóan nem sok ember mozgatna meg. Pedig, mint a legtöbb sorozat esetében, a The League-nél is mindössze a felszínt kell lehántani és máris kibontakozik a néző előtt egy tipikus baráti komédia alapfelállása, a pár fiú és pár lány közös ökörködése, ami akár még a klasszikus Jóbarátok-kal vagy a jelenleg egyre menőbbnek számító Így jártam anyátokkal című sorozattal is párhuzamba állítható.

A fentiekhez hasonlóan ugyancsak elmondhatjuk, hogy unokáink sem fogják látni a Secret Girlfriend című, amerikai Comedy Centralos sorozatot (a fenti képen), hacsak nem kegyelmez meg nekünk Litkai Gergely, a csatorna hazai mutációjának programigazgatója. Ez ugyanis ismét csak nem megszokott stílusú sorozat, s mint ilyen, nem nagyon vág egybe a mainstream közönség ízlésével. Valószínűleg nincs sok olyan széria, ahol a főhősnek nem hallani a hangját, de olyan végképp nagyon kevés van, ahol látni sem lehet a főszereplőt. Illetve láthatjuk őt, ha magunkra nézünk, ugyanis minden történést az ő szemén keresztül láthatunk, tehát olyan érzésünk lehet, mintha minden velünk történne. A szokatlansága mellett egyébként a Secret Girlfriend humorával már kevésbé tüntet, viszont aki szép nőkre és elvetemült beszólásokra kíváncsi, annak ott lenne a helye a képernyők előtt, ha valaha is elér hozzánk a sorozat.

Bundy és Monica jöhet!

A két idei amerikai sikersorozatnak, a Modern Family-nek és a Cougar Town-nak is a fenti listán lenne a helye, de mindkettő rendelkezik olyan vonzerővel, melyet kihangsúlyozva, reklámozva még akár sikert is lehet aratni - kérdés, hogy melyik idősávba szánják őket. A Modern Family a már fentebb is említett dokumentarista stílusban készülve mesél el három meglehetősen különböző család történet: az első famíliát egy idős férfi és fiatal, kolumbiai trófeaneje, valamint kisfia alkotja, a másodikat egy meleg pár és örökbe fogadott vietnami kisbabájuk, míg a harmadikat egy teljesen klasszikus felállásban két szülő és három gyerek. A műfajsajátosság beszélő fejes interjúk mellett az olykor igen abszurd szituációk hozzák igen közel a nézőhöz a sorozatot, no meg persze az egyik főszereplő, bizonyos Ed O'Neill, akit Magyarország jó része, mint Al Bundyt ismeri az Egy rém rendes család-ból.

Az itthon ugyancsak klasszikusnak számító Jóbarátok egyik szereplője köré is építettek idén egy komédiát, mégpedig a Monicát alakító Courteney Cox a főszereplő. A Cougar Town sorozat készítője az a Bill Lawrence, akinek másik sikere, a Dokik itthon csak arra volt jó, hogy a Tv2-n a kora délutáni - tehát korántsem kiemelt - sávot foglalja el. S bár stílusa lehet, hogy nem annyira a magyar néző szája íze szerint való, a főszereplővel, illetve a téma népszerűsége miatt (negyvenes anyuka ismét neki áll párt keresni, pumaként a huszonévesek közül válogatni) előfordulhat, hogy itthon is eladható lenne.

Szekeres Viktor