"Cicciolina a kígyóval: alap" - tévézés a kocsmában

Elérkezett a szilveszter, amikor még a józan életű polgároknál is lecsúszik egy-két pohárka alkohol - másoknál már inkább élettér a kocsma, ahol az ivás mellett jókat beszélgetni vagy akár tévézni is lehet. Hogy megtudjuk, miket néz a magyar, miközben számolatlanul dobja be a söröket és/vagy feleseket, körbejártunk pár talponállót - persze épp csak annyit, amennyit még ki lehet bírni józanul.

Rögtönzött kocsmatúránkat a Vizafogó lakótelepen, a Bíbor sörözőben kezdjük. Bár a kis ivó a pesti rakparton, bicikliút mellett fekszik, kevéssé csábítja a szomjas utazókat - miután egy paneltömb földszintjén terpeszkedik, inkább a ház lakosai, környékbeliek járnak ide, gyakorlatilag csupa törzsvendég. Ottjártunkkor épp síugrás megy a Eurosporton, de a tévét csupán egyetlen, bőrkabátos fazon figyeli, aki néha oda is támolyog a készülékhez, és önkényesen felhangosítja az adást.

"Nem nagyon van olyan, aki direkt a tévé miatt jár ide. Akit viszont elzavartak otthonról, de tudja, hogy most megy a sí, az lejön" - tájékoztat minket a pultosnő, aki szerint a sí és a tenisz a két legkedveltebb sport a törzsvendégek körében. Meg persze a foci, amiből viszont úgysincs soha balhé, ha a vendégek más-más csapatnak drukkolnak: "Ezért van két tévé, a belső helyiségben is egy" - mondja mosolyogva vendéglátónk. Közben bejön egy köpcös, kopaszodó fazon, aki mindenkivel kezet fog (még velünk is), a pultnál ülő ötvenes pasit pedig jól hátba veri, mire az így válaszol: "Ne ütögess már, épp most dicsértek meg, hogy nálunk nincs verekedés."

A sporton kívül amúgy a Barátok közt-öt és néhány vetélkedőt, leginkább A széf-et szokták kollektíven nézni a Bíborban - utóbbi általában úgy zajlik, hogy két-három okos (és kellően beivott) ember fennhangon tippelget közben. "Pornót is szoktunk ám nézni a hátsó szobában. Cicciolina a kígyóval: alap" - hülyéskedik velünk egy szemüveges férfi, akit a többiek csak tanár úrnak szólítanak. "De ahhoz már nagyon benne kell lenni a belső körben" - kontráz egy haverja. Hogy hány sört kell meginni a belső körig, arra nem kapunk választ, emberünk viszont már az idejét sem tudja, hogy mióta jár a Bíborba - behozni úgysem tudnánk, inkább továbbállunk.

A belvároshoz valamivel közelebb, már Újlipótváros szélén találunk egy hasonló kocsmát, a Pelikán sörözőt, amely kirakatában egy nekünk szóló felirattal ("óriás kivetítő") vonja magára figyelmünket. Belépve a panelborozóba a helyiség roppant kicsinek tűnik, el sem tudjuk képzelni, hol fér itt el a kivetítő - amúgy is csak egy kisméretű tévé megy, a Coolon a Showder Klub ismétlése, de csak a kép, mert közben rádió szól.

Kis kocsma, óriás kivetítő

Az óriás kivetítő titkát az unottan cigarettázó pultoslány osztja meg velünk: "Most magam miatt nyilván nem fogom lehúzni, de amúgy ott van" - mondja, és az egyik ablakra mutat, ami alig nagyobb, mint egy átlagos plazmatévé. Úgy érezzük, olcsó marketingtrükk áldozatai lettünk, de az évek, évtizedek óta ide járó törzsvendégeket - az egykori jampecot ("olyan hárém volt, hogy csudájára jártak a csajok") és az állítólag Takáts Tamással is jammelő zenészt - ez láthatóan nem zavarja. Amúgy ha valaki bejön, és érdekli egy épp futó meccs, szó nélkül lehúzzák az "óriási" vásznat, és indulhat is a minőségi tévézés.

A belvárosba érve betérünk a főleg diákok és bírósági dolgozók által látogatott Egri borozóba is, ahol emlékeink szerint mindig is egy nagy, ezüst tévé terpeszkedett a pult mellett. A készülék még megvan, bár most épp nincs üzemben, rádiót hallgat a seregnek korántsem nevezhető vendégsereg. A fiatal pincér tömören tájékoztat a helyi tévézési szokásokról: "Nagyon egyszerű: állandóan sport megy." Abból viszont mindenféle, Sport1, Sport2, Sportklub, Eurosport; foci mellett (különös tekintettel Eb-re, vb-re) leginkább kosár- és kézilabda, valamint póker.

Egri borozó: népies környezetben is megfér a tévé

Túránk során nagyjából egyetlen helyet találunk, ahova nem a sport miatt járnak a kocsmában tévézők: ez a Jászai Mari tér környéki Pita bár, ahol - a Sörjárőr szerint - "alsó- és középosztályhoz tartozó 40-50 éves átlagemberek" tengetik mindennapjaikat. A "musi", vagyis a muskotály decije negyven forint, kívül pedig festett felirat hirdeti: "Itt mindig hideg a sör, gyere ide többször." Ottjártunkkor épp az Álom.net című magyar vígjáték megy az RTL Klubon, az idősebb urak a főszereplőt, Labancz Lillát mustrálgatják: "Látod tőlem a csajt, Jani? Kár lenne, ha nem" - szól hátra az egyik a haverjának. Itt egyébként is az RTL Klub a favorit csatorna, a kocsmárosnő vasárnaponként például a Heti hetes-re zár.

Csak hogy ne kelljen túl messzire menni, benézünk még az út túloldalán lévő Torilla borbárba, ahol viszont - a hasonló kocsmákkal ellentétben - egyáltalán nincs tévé. A tévézés viszont itt is szóba kerül, valaki a pultnál épp most szervált egy Oriont hatezerért, az Arsenal - Liverpool meccset már azon fogja nézni februárban. Több sztorira azonban nincs idő, mert közben a félbolond haver épp kiszaladt vécére, a többiek meg elrejtik a táskáját a pult mögé - összeszokott csapat, valószínűleg vagy harminc éve játsszák ugyanezt. Megunni viszont képtelenség, hisz a becsapott minden alkalommal ugyanúgy jajveszékel, hogy ellopták a cuccait.