Csak lassan esnek le a poénok

Egy PR-cég szerint a Duna tévé merészen megrendelt egy komédiasorozatot, jóllehet, ez a műfaj a tévében, hazai gyártásban nem él meg (a csatorna nem erősítette meg a hírt). A Família Kft, a Tea, a Szeret, nem szeret és a Limonádé producereit, rendezőit kérdeztük tapasztalataikról: úgy vélik, a hazai tévétársaságok nem adták meg a kellő időt a szitkomok felfuttatásához, hiszen legalább egy év kell, míg a néző megszereti egy heti komédia szereplőit, és veszi a lapot, érti a poént. Gond, hogy nincs pénz pilotra, de az írói csapat összehozása sem menne könnyen.

Miután 2,4 milliárd forinttal nőtt a Duna tévé 2010-es költségvetése az Országgyűlés egy 2009 novemberi döntése után, a csatorna elnöke, Cselényi László négy-öt új sorozatot, a Szőke Duna és az Állomás folytatását, kétheti show-t és napi, új hírműsort is ígért. Március 11-én kezdték el forgatni a Diplomatavadász című komédiasorozatot, Gubík Ági, Csonka András, Miller Zoltán, Labancz Lilla, Szűcs Kinga és Sallai Nóra szereplésével. A Red Lemon közleménye szerint a vígjáték a "Jóbarátok, a Melrose Place vagy a Szerelmek Saint Tropez-ban mintájára a humoros párbeszédek, abszurd helyzetek, és drámai fordulatok sorozata lesz."

A 45 perces részekre vágott sorozatot a Parabel Studio Kft. gyártja, a producer Sallay Edina, a rendező N. Forgács Gábor (korábban az Álom.net című filmet készítették együtt, ami kissé aggasztó), a forgatókönyvet Szélesi Sándor, Szkurka Szilvia és Fekete Fruzsina írták. A Duna tévé a hírt nem erősítette meg, és nem is kérte a Red Lemon PR-céget arra, hogy ilyet kiadjon.

Magyarországon a Família Kft. volt sikeres egy olyan korban, amikor még nem volt kereskedelmi televíziózás, nem volt erős konkurencia, továbbá a Pasik is szép nézőszámmal futott egykoron, Hernádival, Bajorral, Gálvölgyivel. Az össze többi szitkom-próbálkozás - Tea, Limonádé, Szeret, nem szeret - viszont hamar lekerültek a képernyőről, az Egy rém rendes család Budapesten pedig máig fájó sebeket hagyott, így merészségnek tűnik invesztálni egy tévés komédiasorozatba, a korábbi próbálkozások kudarcát látva.

A szitkomnak itthon nincsenek hagyományai

2002 novemberében indult az RTL Klubon a Limonádé, melynek társproducere és Török Ferenc és Erdélyi Dániel mellett részben rendezője Kapitány Iván volt. Mint az [origo]-nak elmondta, szerinte nem a műfajjal van probléma itthon, minden inkább bevezetettség és minőség kérdése. "A magyar néző el van kényeztetve a külföldi sorozatokkal, hiszen ezeknek a krémje kerül ide. A nemzetközi mezőny éllovasaival kell felvenni a versenyt látványban, sztoriban. Magyarországon a szitkomnak nincsenek nagy hagyományai, írói tapasztalat sincs tehát, így pedig borzasztóan nehéz kiválót alkotni. Pont a gyakorlattól lennének egyre jobbak a dialógusok, de nem lehet gyakorlatot szerezni ebben, nem jut rá idő" - vélte.

Úgy véli, a Tea és Limonádé is kudarcra volt ítélve, mert a kereskedelmi tévék gyors sikert vártak tőlük - ráadásul a nagyobb figyelmet kapott, óriási költségvetésű valóságshow-k idején, a Big Brother és a Való Világ mellett indultak. "Bár korábban volt Família Kft, ezek mégis úttörőnek számítottak, ráadásul a magyar speciális közönség: negatívabb, mint az amerikai vagy a nyugat-európai, kint nyitottabbak a tévézők az újra. Itthon viszont amit külföldről elfogadnak, azt a magyaroktól nem. Elég a Tűzvonalban akciósorozat első részeire gondolni, eleinte megmosolyogták, de legalább kifuthatta magát" - mondta.

Kapitány szerint egy komédiasorozaton sok írónak kell dolgoznia, ezt pedig meg kell fizetni. "A szitkomokat ráadásul nem azonnal kedvelik meg, idő kell, míg a karakterek megszerettetik magukat a nézőkkel. Egy heti komédia tempóban, ismertségben nem tudja felvenni versenyt egy napi műsorral, szappanoperával. Szerintem egy-két év, türelem kell, míg befut egy szitkom, hagyni kellene képernyőn hullámzó teljesítmény esetén is" - véli. Úgy látja, hogy nem az volt a baj, hogy korán indultak a magyar szitkomok, hanem inkább rossz pillanatban rajtoltak. A Limonádé-t néha még adja a Poén televízió, máig tartalom tehát, amit érdemes képernyőn tartani: a producer szerint ez annak jele, hogy nem volt rossz. Azt is belátja, hogy nem volt remekmű, de mire kamatoztatni tudták volna tudásukat, megszűnt a sorozat.

A producer szerint tehát a szitkom pénzes műfaj, és itthon csak a Duna TV és - egyszer majd valamikor - az MTV engedheti meg magának, hogy a pénz-nézettség összefüggést ne vegye figyelembe. "Az ár sok mindentől függ, milyenek a technikai igények, milyen színészek ismertsége, gázsija, mennyibe kerül a díszlet, milyen a helyszín, van-e külső forgatás. Reálisan heti bontásban talán 10-20 millió forintból jönne ki szerintem egy-egy rendes epizód, de persze azt sem kérdezzük soha, hogy 'mennyibe kerül egy autó', mert van kocsi ötvenezerért és ötvenmillióért is" - válaszolta, mikor az árról faggattuk.

Próbaadásra sincs pénz

Gát György a Família Kft producere volt nyolc évig. Lapunk megkeresésére elmondta, hogy jelenleg is van ilyen projektje, azaz terve szituációs komédiára. "Minden komolyabb csatornának elküldtem. Családi sorozat lenne, 26 perces részekkel, de nem hagyományos, olyan, amilyen nincs is a piacon, sem itt, sem Amerikában. Kelet-európai a téma, de többet nem mondanék, nehogy valaki lenyúlja" - mesélte. Jó tíz éve eszelte ki, máig aktuálisnak tartja. Két éve próbálkozott azzal, hogy eladja: bízik benne, hogy előbb-utóbb valamelyik tévétársaság megveszi.

"Nem igaz, hogy a magyarok nem szeretik, a néző igenis vevő a szitkomra. Egyszerűen be kell tartani a szabályokat, épp ezt tanítom az egyetemen. Dramaturgia, klisék művészete az egész, de nem egyszerű, viszont drága dolog" - vélte. Az USA-t ilyen szempontból irigyli, ott évente egy tévétársaság négy-öt szitkom-pilotot is berendelhet, és az sem tragédia, ha ezekből csak egy indul el.

Problémának tartja, hogy napjainkban Magyarországon már nem lehet pilotot, próbaadást gyártani, többször tesztelni ezt közönség előtt. "A Família Kft így indult. Először három rész lett belőle, olyan művészekkel, mint Szombathy Gyula, Balázs Péter, Moór Mariann, később aztán új emberek jöttek. Siker is lett, 380 részt forgattunk, nyolc évig ment. Belefáradtam én is, más is, bele is szóltak a dolgokba, úgyhogy annyira nem fájt, hogy vége" - mesélte. Azóta állítólag volt érdeklődő tévétársaság, mely feltámasztotta volna a komédiát, de Gát szerint biztosan vége, kimúlt a történet.

"A legnagyobb gond, ami nem naponta van, az meghal. Annyi minden történik a világban, hogy a kétnapos dolog sem friss már, nehezen marad meg a brand, ha csak heti egyszer tűnik fel. A napi sorozat tudja tartanai a nézőt, rászokással, de ha egy hét telik el a folytatásig, akkor nagyon erős, önálló történet kell. Nem lehet egyik napról a másikra szereplőket megszerettetni" - mondta.

"A Big Brother árnyékában véreztek el"

Herendi Gábor a Szeret, nem szeret és a Tea producere volt, hasonló véleményen van, szerinte is nagyon nehéz műfaj a szitkom, ráadásul kitartó tévétársaságot igényel. "A világon mindenütt hozzá kell szoktatni az embereket, a kezdeti botladozás pedig nem szabad, hogy elvegye a kedvét az alkotóknak. Egy évet legalább rá kell szánni, mert a humor akkor működik, ha ismerjük a karaktereket, az egymáshoz való viszonyukat. Nehéz szitkomot írni, az egyik legnehezebb műfaj, írás szempontjából. Több író, gegman dolgozik ezeken az USA-ban, nagy pénzeszközök állnak rendelkezésükre, napokon át gyakorolhatnak egy-egy epizód jeleneteire - és ha elég poén van benne, akkor kezdik felvenni" - mesélte.

Mint az [origo]-nak elmondta, saját gyermekeként nevelgette a két sorozatot, bánja, hogy nem lett folytatás. A Szeret, nem szeret nagyjából 70 epizódot számlált, körül kanadai licensz volt, adott formával, magyarítani kellett. Oroszlán Szonja, Szabó Győző szerepeltek benne, Herendi szerint ők párként elfogadottá válták, ráadásul ismert színészek voltak, míg más országban ez a formátum ismeretetlen fiatalokkal került képernyőre. A producer szerint a "Big Brother árnyékában véreztek el", akkoriban a Tv2 mindent alárendelt a nagy nézettséget hozó első szériának, így ha a BB épp izgalmakat tartogatott, tovább maradt a képernyőn. A szitkomot sem árt mindig ugyanabban az időpontban vetíteni, így tett keresztbe Pongó, Renátó és BB Évi a kétszemélyes komédiának. "A Tea pedig épp kezdett jó irányba elindulni, megtanultuk, hogy csinálni - és akkor levették. 33 rész volt képernyőn" - tette hozzá.

A Jóbarátok-et, a Csengetett mylord?-ot, a Waczak szálló-t kedvelő Herendi szerint itthon nincs is megfelelő írói gárda egy jó szitkomhoz. "Ez tényleg speciális műfaj. Nagyon szeretem, csinálnám is, de nem olcsó, még akkor sem, ha csak egy-két helyszínen forgatunk. A fikció mindig drága, ennyi pénzt pedig csak akkor áldoz egy tévé, ha a műsor főműsoridőben tud menni - de ez ott nem él meg, hiszen itthon inkább rétegműfaj" - fejezte be.