Nem magyar szitkom, de vígjáték a Duna tévé új sorozata

2010.04.21. 9:12

Már javában forog a Diplomatavadász, a Duna Televízióban idén nyáron bemutatásra kerülő új magyar vígjátéksorozat. A sorozatot íróként jegyző Szélesi Sándor egy blogbejegyzésében azt írta, hogy az alapszituáció és a műfaj sem egészen egyezik azzal, ami a korai sajtóhírekben megjelent.

Nem sokkal azután, hogy több helyen is megjelent a Diplomatavadász sajtóanyaga, írt egy teljesen másikat a blogjára. Miért?

- Hogy eloszlassam a félreértéseket, amiket a sajtóanyag alapján egyes újságírók levontak. Az én blogbejegyzésem azonban nem hivatalos volt, inkább csak a vezető forgatókönyvíró reakciója a félremagyarázásokra.

A sajtóban megjelentek szerint a Diplomatavadász egy Jóbarátok-szerű szituációs komédia lenne, ami arról szól, hogy a négy főszereplőnő minden részben diplomatákat akar megszerezni magának.

- Valójában nem négy, hanem három barátnő a főszereplő, akik a harmincas éveik elején járnak. Egyikük, a férfiakban csalódott Rebeka dönt úgy, hogy most már ideje férjhez menni, és mivel véletlenül az útjába sodor a sors egy diplomatát, Rebeka "rákattan" a diplomatákra, és minden részben kiszúr magának egyet, akinek a közelébe szeretne kerülni. Ezekbe a kissé lökött vadászatokba rángatja bele két barátnőjét, a karrier és a szerelem közt egyensúlyozni próbáló Nórát és a válás előtt álló Esztert, akinek a helyzetét bonyolítja, hogy van egy tizenegy éves kislánya. A társaság negyedik tagja, Dia Nóra huszonegy éves húga, és csak a végén lesz aktív részese a diplomatavadászatoknak, a történet elején még inkább csak a nővére életébe kavar bele. A műfajt illetően pedig a Diplomatavadász nem szitkom lesz, hanem egy romantikus vígjátéksorozat, amiben - forgatókönyvíró kolléganőimmel, Szkurka Szilviával és Fekete Fruzsinával együtt - próbáltuk egyensúlyban tartani a komolyabb és a humorosabb történetszálakat.

Az, hogy a sorozatnak különlegesek a helyszínei, mennyire fedi a valóságot?

- Forgattunk például a Hotel President elnöki lakosztályában, golyóálló üveg mögött, fitness- és wellness-centrumban, különböző éttermekben és szórakozóhelyeken. Vagy Visegrádon, a Duna fölött, az erdőben... sajnos akkor pont nem tudtam ott lenni. Nagyon szép és elegáns helyek adják a hátteret a történetnek, ahogy ez egy diplomatavadászathoz illik.

Nemrég arról beszélgettünk Fonyódi Tiborral, hogy mennyire nehéz dolga van a forgatókönyvíróknak itthon, mert kis túlzással, a gyártás közben bárki, bárhogy átírhatja az elvileg kész könyveket. Ez valóban így van?

- Általában igen, de szerencsére a Diplomatavadász-nál az összes fél egyetértett abban, hogy minden esetben a megírt könyv forogjon le, természetesen a gyártási feltételek lehetőségein belül. Persze a munka nagyon feszített, tehát itt is akadnak olyan nehézségek, amiket csak úgy lehet kikerülni, ha egyes jeleneteket átírok. A gyártás egyébként nagyon rugalmas és találékony, de máshogy nem is lehetne tető alá hozni egy ilyen produkciót itthon.

Nem gyakori, hogy a forgatókönyvíró kijár a forgatásokra. Miért van erre szükség?

- Szeretem nyomon követni, hogy mi készül a könyvből, és ha szükséges, a helyszínen lehet korrigálni. Ugyanakkor láthatom, hogyan valósítják meg a színészek az általam megálmodott karaktereket, amit határozottan élvezek. Gubík Ági, Szűcs Kinga és Sallai Nóra zseniálisan hozzák a főbb szerepek karaktereit, miden jelenetük pörög és élvezetes. A férfi színészek között pedig Miller Zoltán például varázslatos, ahogy besétál egy helyszínre, azonnal megváltoznak a kontúrok. De Csonka Andrást is említhetném, aki nem akármilyen lendülettel és hitelességgel hozza az aggódó apa szerepét. Ezzel együtt, miután láttam és hallottam a színészeket a szerepükben, az éppen szükséges párbeszédeket sokkal könnyebb megírni, hiszen ott lebeg előttem a főbb szereplők arca, mozdulataik és a hanghordozásuk. Őszintén szólva, szerintem minden forgatókönyvírónak ott lenne a helye a forgatásokon - és ezt nem csak a forgatókönyvíró, de a produkció jól felfogott érdeke is így diktálná.

KAPCSOLÓDÓ CIKK