Orosz Barbara: Megkönnyebbülés, hogy nem kell erotikával foglalkoznom

2011.03.16. 20:31

A Cool Night Extrá-ból és a győri Nemzeti Színház darabjaiból ismert Orosz Barbara fél év szünet után ismét képernyőre került, a Tv2-n látható a Talpig nő című műsorban. Megkönnyebbült, hogy ezúttal nem kell erotikus témákkal foglalkoznia, ugyanakkor olyan területeket is körbe szeretne járni az új produkcióban, amelyek más női életmód-magazinokba nem férnek bele.

A Talpig nő passzol hozzád? Milyen ez a műsor?

- Nagyon örültem, amikor a Tv2-től felhívtak az ötlettel, mert az előző műsorom után - ami valljuk be, kicsit be is kategorizált -, vágytam már az új kihívásra. A Talpig nő nem egyszerűen egy újabb nőknek szóló életmód-magazinműsor. A divat és a szépségápolás természetesen nálunk is helyet kap, de egy nőt manapság ennél jóval összetettebb témák és kérdések foglalkoztatnak.

Pontosabban?

- A klasszikus női témákon kívül szó lesz a párkeresés nehézségeiről, azoknak a nőknek segítünk, akik úgy vélik, hogy nincs lehetőségük az ismerkedésre. Lesz egy pénzügyi blokk is, amelyben praktikus tanácsokat adunk például a spórolásra - erre én magam is kíváncsi vagyok, mert sosem tudtam bánni a pénzzel. Lesz autóteszt, női szemszögből, foglalkozunk mindannyiunkat érintő egészségügyi kérdésekkel és új mozgásformákkal. Szóval alapvetően azokhoz a nőkhöz szeretnénk szólni, akik eligazodnak az életben, de szívesen fogadják az új információkat, amelyek könnyebbé és élvezetesebbé tehetik a női létet.

A nemi-erotikus témákat már csak a korai időpont miatt is kerülni kell. Nem sajnálod?

- Nem, sőt megkönnyebbülés kicsit, hogy nem kell az erotikával foglalkoznom, hisz annyi minden van még azon kívül. Csaknem három éven keresztül készítettem interjúkat ebben a témakörben. Fontos szakasz volt ez a munkámban és az életemben, amire soha nem fogok szégyenkezve visszatekinteni, mert semmi okom rá. Jó iskola volt egy olyan témában műsort vezetni, amiről senki sem beszél nyíltan, pironkodás nélkül. Az egyik legfontosabb bók, amit nemrég kaptam, hogy gátlástalan kérdező vagyok az interjúimban - ez nagy segítség nekem ahhoz, hogy utat találjak még a legkarcosabb természetű riportalanyokhoz is.

A Cool Night Extrá-nak végül miért lett vége? Nem igazán indokolták annak idején.

- Szerintem így is elképesztő, hogy mennyi ideig ment, ilyen tartalmú műsor korábban nem tudott sokáig megmaradni a képernyőn. Én viszont már szerettem volna mást csinálni, és ennek hangot is adtam - ezzel együtt nem miattam ért véget a műsor. Úgy gondolom, ebben a struktúrában ennyi volt, elfáradt a produkció. Talán lehetett volna másként csinálni, de ebben a formában nem volt benne több.

Volt olyan, amire azt mondtad, nem fér bele?

- Nem, minden témára nyitott voltam. Találkoztam olyan elképesztő szexuális segédeszközökkel, amelyek szerintem inkább veszélyesek, mintsem élvezetet okoznának - ezekkel például úgy voltam, hogy ha csak egy ember is elkerüli a használatukat a műsor miatt, akkor már volt értelme a felvilágosításnak. Azért volt fontos ez a műsor, mert gyakorlatilag az egyetlen fórum volt a televízióban, ahol nyíltan lehetett beszélni a szexualitásról.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Hogy telt az elmúlt fél év, amikor kvázi munka nélkül voltál?

- Tizennyolc éves korom óta megszoktam, hogy dolgozom, magam fizetem a számláimat, és folyamatosan pörög az életem. Az ilyesfajta kényszerszünet mindig félelmetes és elképzelhetetlen volt számomra. Van bennem egy nagy adag nyughatatlanság, egyszerre ezer különböző dolog foglalkoztat, így - bár nem voltam képernyőn - egy percig sem unatkoztam. Néha kell az embernek, hogy kicsit kiszakadjon abból a világból, amelyben otthonosan mozog, hogy új impulzusok érjék, hogy elbizonytalanodjon, megélje a kiszolgáltatottságot és kétségbe essen. Ilyenkor - miközben reméljük, nem tart soká a helyzet - rengeteget tanulhatunk magunkról. Én elhatároztam, hogy ahelyett, hogy pánikba esnék, megpróbálok türelmes lenni, és kivárni a nekem való feladatot. Közben pedig erőt gyűjtök, többet figyelek magamra, és az új helyzet kiváltotta reakcióimra. Nem lehet mindig szerencsénk, és néha le kell mondanunk olyasmiről, amit addig fontosnak tartottunk. De aztán mindig ránk talál az a feladat, amit pont akkor, pont nekünk kell megoldanunk, az pedig külön ajándék, ha még passzol is hozzánk.

Dögös, szexis nőnek tartanak, ez zavar vagy tetszik?

- Alapjában van egy nőies kisugárzásom, ami egy jófajta adomány, de azért vigyázni kell vele. Mostanában például szándékosan nem akarok szexről beszélni, bár véleményem természetesen van róla, de nem vagyok szakértő - beszéljenek róla a szakértők. Ezzel együtt nem bánom a bélyeget: Inkább megtisztelő, ha valakire azt mondják, hogy dögös nő, és közben van bennük egy kíváncsiság, hogy milyen lehetek valójában. Mert ez nem szokott kiderülni a nyilatkozataimból, a magánéletemről sem beszélek.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Meztelen fotókat is akart készíteni rólad több lap. Miért nem mentél soha bele?

- Egyrészt nem akartam beállni a sorba, másrészt pedig nem tartottam fontosnak, hogy azonosuljak a műsorral.

A színházban pedig, mintha tudatosan kerülnéd a díva szerepkört: a Razziá-ban megkínzott lányt játszottál, a Sógornők-ben vénlányt.

- Abban hiszek, hogy azok a szerepek, amelyeket el kell játszanom, rám találnak. Szerepálmom sosem volt, mindig az olyan karakterek megformálása izgatott, amelyek az egyéniségemtől távol állnak. Tizennyolc évesen nem vettek fel a színművészetire, ami örök tüske marad, mert úgy érzem, egy fontos állomás kimaradt az életemből. Gór Nagy Mária Színitanodájában végeztem, közben statisztáltam a Vígszínházban, majd megszereztem a Színész1-et a Színész Kamara előtt. Komoly feladatokat akkor kezdtem kapni, amikor 2005-ben leszerződtem a Győri Nemzeti Színházhoz. Öt évig voltam ott tag, és rengeteget tanultam. Győrben olyan szinten kísérleteztek velem és a karakteremmel, hogy az nekem egy álom volt, és ami révén olyan szerepeket bíztak rám, amelyekre Pesten valószínűleg sosem lett volna lehetőségem.

Aztán mégis úgy döntöttél, hogy visszatérsz a tévéhez.

- A színház és a műsorvezetés is szenvedély, és mindkettő az én szenvedélyem. Viszont mindkettő teljes embert és maximális energia-befektetést kíván. Nem érzem úgy, hogy bármelyikről is le kellene mondanom, de most a műsorvezetésre szeretnék teljes erőbedobással koncentrálni.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Képgaléria: klikk a fotóra!

A színházhoz vissza fogsz térni?

- Majd ha úgy érzem, hogy meghalok azért, hogy újra színpadon lehessek. Mert fél gőzzel ezt nem lehet csinálni, és hosszú éveket sem lehet kihagyni.

Miért pont a Tv2-höz mentél?

- Ők kerestek meg. Én igazából itt kezdtem, itt tanultam meg a szakma alapjait, amikor körülbelül huszonnégy évesen elvégeztem egy szerkesztőriporteri, műsorvezetői kurzust. Utána visszahúzott a színház, de később is forgattam például a Jóban Rosszban-ban is. Ettől még nem volt ide könnyebb az út, de amúgy sem szeretem - se munkában, se párkapcsolatban -, ha valami túl könnyen jön.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Milyen műsorötleted van még?

- A Talpig nő most nagyon boldoggá tesz, és sok munkát ad. Rengeteg dolog formálódik még a műsorral kapcsolatban, ami sok kihívást jelent: Az én hangomat használjuk például az anyagaink narrációjához, ami azért érdekes, mert bár szinkronizálni nem szoktam, négy éven át voltam egy dokumentumfilm-csatorna hangja - ott azonban teljesen másfajta stílusban kellett közölni az információkat. Nagyon sok rétege van a műsorvezetésnek, amelyeket meg kell még tanulnom. Úgy gondolom, jó ötlet lehet egy olyan lifestyle magazinműsor is, amelyben kimondottan a férfiakat szólítjuk meg, de most egyelőre a nőkkel szeretnék beszélgetni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK