A rovarvilágot népszerűsítette a harmincöt éves Vízipók-csodapók

Vágólapra másolva!
Harmincöt éve, 1976-ban mutatta be a Magyar Televízió a Vízipók-csodapók című rajzfilmsorozatot, amely eredeti szándéka szerint a rovarvilágot akarta közelebb hozni a gyerekekhez. Azt nehéz lenne lemérni, hogy a vállalás sikerült-e, az viszont biztos, hogy a széria igen népszerű lett: közel ötven országba vették át, a belőle készült egészestés filmet pedig egy év alatt több mint egymillióan nézték meg a magyar mozikban.
Vágólapra másolva!

A Magyar Televízió népszerű rajzfilmsorozata volt a Vízipók-csodapók, melyben két pók, a címbeli Vízipók és kissé morgós, szárazföldi barátja, Keresztespók játszotta a főszerepet. A sorozatban feltűntek az állatvilág más apró szereplői is, algaszedő vízicsigák, katicabogarak, Csibor bácsi és Rák apó. A sorozat ötlete Bálint Ágnes fejéből pattant ki, akinek - az MTV Gyermek- és Ifjúsági Osztályának szerkesztő-dramaturgjaként - olyan gyerekműsorokat köszönhetünk, mint a Mi újság a Futrinka utcában?, a Frakk, a macskák réme vagy
a Kukori és Kotkoda.

Az ötletgazda azzal a céllal hozta létre a sorozatot, hogy bemutassa a gyerekeknek a rovarvilág szereplőit - arra akarta ránevelni a kicsiket, hogy ne féljenek a bogaraktól, illetve ne akarják azokat egyből agyontaposni. A figurák és a történet kidolgozására egy igazi szakértőt, az ELTE Állatrendszertani Tanszékének docensét, dr. Kertész Györgyöt kérte fel, aki el is vállalta - Bálint Ágnesnek csak az írói tapasztalat hiányát kellett kipótolnia. A rendezést Szabó Szabolcs vállalta magára, aki korábban is dolgozott már együtt a dramaturggal, 1968-ban ő készített mesefilmet annak könyvéből, az Egy egér naplójá-ból.

A Vízipók-csodapók munkálatai 1974-ben kezdődtek el, de az első epizódokat csak két évvel később mutatták be a tévében: azért készült ilyen sokáig, mert kevés ember dolgozott rajta - az azóta már elhunyt Szabó Szabolcs a Nők Lapjának úgy nyilatkozott még 1990-ben, hogy a rajzolók többségét "elrettentette a sok kis láb és pókháló". A Debrecenben felnőtt rendező azonban "füvek, fák világában, a nádasban" töltötte gyerekkorát, így igen elhivatott volt a téma iránt. Az ő munkáját Haui József segítette társrendezőként.

Az évek során számos neves színész is közreműködött a szériában: Vízipóknak Pathó István, Keresztesnek Harkányi Endre kölcsönözte a hangját, a bogarakat, csigákat, pókokat és egyéb szereplőket pedig olyanok szólaltatták meg, mint Csala Zsuzsa, Detre Annamária, Fónay Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Tábori Nóra, Voith Ági; Balázs Péter, Gálvölgyi János, Tahi-Tóth László, Paudits Béla vagy Mikó István. Nem biztos, hogy minden színészt be lehet azonban azonosítani, hisz Szabó kitalálta, hogy az állatok hangját gyorsítsák fel - amit már a Disney Stúdió is sűrűn alkalmazott, különösen, ha pici figurákról volt szó.

A Vízipók-csodapók-ból - páréves kihagyásokkal - végül három széria készült 1984-ig, összesen harminckilenc epizóddal. 1983-ban bemutattak egy egészestés filmet is, amely az első két évad legjobb részeiből lett összeválogatva, pár összekötő rajzzal. Az alkotást egy év alatt több mint egymillióan nézték meg a magyar mozikban, miközben több mint harminc külföldi filmforgalmazó is megvásárolta.