Élvezi, ha meghasadt személyiségeket kell játszania, de borzongva gondol bele abba, amikor őt és családtagjait akarta megmérgezni egy lelki beteg munkatársa. Egy hetet tölt Magyarországon a Sorozat+ és a Cool tévé meghívására a Paula és Paulina, valamint a Szeretni bolondulásig című latin-amerikai telenovellák sztárja, Gabriela Spanic, aki az [origo]-nak adott interjúban elmondta, mit üzennek szerinte ezek a sorozatok, és hogy miért nem vállalt el meztelen jeleneteket.

Magyarországon nem járt még, de úgy tudom, a nagyszülei horvátok.
- Igen, apám már Venezuelában született, de az ő szülei horvátok voltak, a II. világháború után, 1945-ben emigráltak. Sokáig hajóztak a tengeren, míg végül Venezuela befogadta őket, más szláv emigránsokkal együtt. Nem sok mindent meséltek a családi múltról, nagyanyám például Alzheimer-kóros lett, egy idő után már fel sem ismerte a gyerekeit, sem engem, ahogy a többi unokáját sem. Egy újságnak köszönhetően azonban megismerhettem másod- és harmad-unokatestvéreket, távoli rokonokat, mert odautaztam, megismerni Dalmáciának azt a részét, ahonnan ők származnak.

Budapestből mennyit látott?
- Csak vasárnap délután jöttem, de kívülről nagyon szép volt a vár, a Lánchíd, belülről csodás a bazilika. Majdnem egy hetet leszek az országban, és már nagyon jót ettem az első este egy étteremben.

Tavaly a volt személyi asszisztense meg akarta mérgezni, erről még Magyarországon is írtak. Hogyan történt ez?
- Nem arról van szó, hogy meg akart mérgezni... hosszú időn át folyamatosan mérgezett minket! Édesanyámat, a fiatalabb lánytestvéremet, Patriciát, az unokahúgomat, a kisfiamat, engem. Nagyon rosszul voltunk, igazi kritikus időszak volt. A nőt végül letartóztatták, a per lezajlott, a bíró kimondta, hogy bűnös. Nyolc évet kapott, amit én keveslek. Azért csak nyolcat, mert a bíróság csak azt látta bizonyítottnak, hogy engem mérgezett hosszú időn át, holott a családom több tagjával is ezt tette. Ugyanazt találták anyám, a fiam, az unokahúgom és a testvérem vérében is, mivel a volt asszisztensem kis adagokban tette az ammónia-szulfidot az italunkba, ételünkbe. Nem értem, miért nem büntetik a többiek ellen elkövetett vétségért is! A kisfiam másfél éves volt akkor, amikor ő tudatosan mérgezte! Nagyon durva időszak volt: sokan azzal gúnyolódtak, hogy biztos mi találtuk ki az egészet, miközben fizikailag többször rosszul voltunk. Nem tudják elképzelni, mennyit szenvedtünk.

De miért tett ilyet, megbízásból?
- Egy nagyon sötét ügy van mögötte. Van egy erős gyanúnk, de nem mondhatom ki, mert nincs semmiféle bizonyítékom. Tudom azonban, hogy egyszer majd megszólal, és akkor sokan megtudják, mi történt.

Egy férfi áll mögötte?
- Nem mondhatom el, de tényleg az egész családom tudja, ki áll a gyilkossági kísérlet mögött. Vannak őrült emberek. A volt asszisztensem, María Celeste Fernández átesett egy pszichológiai vizsgálaton, és kiderült, hogy pszichopata. Olyan ember, aki látszólag normális, talpraesett, nagyon kedves, észre sem veszi az ember, mikor akarja épp megölni.

Korábban a nő az ön ikertestvérével dolgozott. Vele milyen a kapcsolata?
- Mindig jó volt a kapcsolatunk, csak a lapok írtak összevissza mindenféle dolgot. "A Spanic ikrek összevesztek!", írták, de semmiféle összeveszésre nem emlékszem, ahogy ő sem. Egyszerűen arról van szó, hogy a húgom nem nagyon beszél a család többi tagjával, a szüleinkkel sem. Neki a családja a férje és a lánya, csak ők léteznek számára. Neki nem létezik a nagyobb család.

Forrás: Hartl Nagy Tamás [origo]
További képekért kattintson!

Említette a sajtót: nem tudja kezelni a latin-amerikai lapokat?
- Azokkal az emberekkel, akiket tényleg újságíróknak hívunk, jól kijövök, de azokkal, akik a szenzációhajhászásból próbálnak megélni, azokkal nem. Megértem, hogy a showbusinessben szükség van szenzációs hírekre, és látom, hogy ha valaki nem szállít ilyeneket, akkor ki is rúghatják ezért. Nem csak én vagyok áldozata ennek, más kollégák is szenvednek attól, ha olyasmi jelenik meg, ami egyáltalán nem igaz. Bár mintha mostanában ez kezdene visszaszorulni, mégis sokan esnek túlzásokba. Ugyanakkor sok újságíró van, aki komolyabb lapnál dolgozik, és megtalálta Gaby Spanic valódi arcát, látja a 23 éves karriert, amit magam mögött tudhatok, és kiszolgálja azt az olvasóréteget, amely tudja ezt értékelni. Néha azért elszomorodom, látva pár cikket, mert a szerzőiből hiányzik az emberség.

23 éves karriert emleget. Az első tévés munkájára emlékszik?
- A Bellisima és a Mundo de fieras voltak az első telenovellák, amelyekben felbukkantam, gyakorlatilag úgy, mint egy szép virágváza. Modellkedtem akkoriban, így dekoratív, fiatal nőként voltam a képernyőn, minimális szereppel.

Forrás: Hartl Nagy Tamás [origo]

További képekért kattintson!

Magyarországon a Paula és Paulina című telenovellával lett igazán sztár, erősebb napjain ezt 3,8 millióan nézték. Hogyan emlékszik vissza erre a munkára?
- Ez egy regény alapján készült, a sorozat Latin-Amerikában más címen, La usurpadora-ként futott. Vagy tizenöt éve csináltam... nem most volt! Arra a telenovellára azonban jól emlékszem, mert nemcsak a karrieremben jelentett áttörést, hanem az életemben is változást hozott, mert ekkor mondtam igent a mexikói Televisának, és akkor költöztem Venezuelából Mexikóvárosba. Emlékszem arra, mikor odaért a repülő, kinéztem az ablakon: már sötét volt, kinn pedig sok milliónyi fényt láttam, hiszen egy megapoliszról van szó. Arra gondoltam, hogyan fogadják majd a sok otthonban a venezuelai színésznőt, aki mexikói telenovellában próbál érvényesülni. De a casting jól sikerült, a Televisát meggyőztem, a telenovellát pedig nagyon megszerették, a vége felé ötvenszázalékos közönségaránnyal ment.

Ebben két karaktert is vitt. Melyik könnyebb, jóságos, szerelmetes lelkű nőt játszani, vagy gonosz asszonyt?
- Könnyebb egy gonosz figurát alakítani, mert a színész szabadabban formálhatja, sok eszközhöz lehet nyúlni. Jó kislánynak lenni nem olyan nagy kihívás, és az eszköztár is szerényebb. Remek karaktereket kaptam a pályám során, volt, hogy bokszoló nőt alakítottam, máskor börtönből szökött rabot, de olyan is volt, hogy férfit játszottam. Venezuelában három nagyobb szerepem volt, akadt olyan, amikor kettő, majd három személyiségem volt egy testben - állítom, hogy a telenovellák történetében nekem jutott a legtöbbször hasadt személyiségű figura. Az írók nagyon markáns karakterekkel találtak meg, büszke vagyok rá, hogy sikerült jól eljátszanom ezeket a szerepeket. A Második esély című kolumbiai telenovellában, amelyet 2006-ban forgattunk, egy nagyon nőies nőt kaptam, aki ugyanakkor attól sem riadt vissza, ha verekednie kellett, ha meg kellett ütnie valakit. Nagy erős karakter volt. A császárnő-ben is egy olyan nőt kaptam, aki kemény, mert börtönben is volt, de ugyanakkor mégis egy finom asszony. A Paula és Pauliná-ban egyszerre lehettem szexis, dögös, illetve szuper aranyos, kedves is, a Soy tu Duena pedig azért volt kihívás, mert ott meg egy ördögi gonoszt alakíthattam.

Forrás: Hartl Nagy Tamás [origo]
További képekért kattintson!

A császárnő-t már felvették. Mik a további tervek?
- Magyarországon leszek még pár napig, utána Mexikóban nyaralok a családdal. Jövőre zenés fellépéseim lesznek, énekelek, és egy színházi darabban is szeretnék szerepelni. Közben jótékonykodom, szegény gyerekeknek osztok játékokat, elhívtak egy templomavatásra is, no meg Venezuelába is el fogunk utazni, hogy a karácsonyt a rokonokkal töltsük. Jövő év közepén aztán jöhet a következő telenovella - nemrég ugyanis egy ötéves szerződést kötöttem a TV Aztecával, amely három sorozatra szól.

Több hosszabb periódusa volt. Dolgozott a Venevisiónnak, utána áttelepült Mexikóba, ott a Televisa szerződtette. Eztán jött az észak-amerikai Telemundo megkeresése, még a TV Azteca előtt. Mennyiben más az USA-ban forgatni, mint Latin-Amerikában?
- Nagyjából ugyanaz, mert már mindent kitaláltak, hogyan lehet a leggördülékenyebben felvenni telenovellákat. Nagyon sok a munka, mert ha nekiállunk, akkor sokszor napi tizenhárom órát is stúdióban vagy a helyszínen vagyunk. Talán annyi különbség van, hogy az Egyesült Államokban hétfőtől péntekig forgatnak, Venezuelában még szombaton is. Fárasztó, de nem panaszkodom, szeretem.

Milyen esélyei vannak egy telenovella-hősnőnek, hogy nagy mozifilmbe is bekerüljön?
- Ha Almondóvar hívna, nem haboznék! De "inkább egy egér feje vagyok, semmint egy oroszlán farka", hogy egy mondást idézzek. Alacsony költségvetésű, gyenge filmben nem szeretnék szerepelni, inkább maradok a telenovelláknál. Ha nem fizetnek meg, ha nem választhatok a forgatókönyvek közül, akkor nem is érdekel az egész. Olyan filmben kár szerepelni, amely kevés pénzből készül, és később is csak szégyelli az ember.

Castingra hívják még?
- Bigas Luna (spanyol rendező - a szerk.) és mások is hívtak filmbe, de meztelen jelenetet is elő kellett volna adni, így nemet mondtam. Nem is csak meztelenül kellett volna mutatkozni, hanem aktusban is részt kellett volna venni. Hívjanak egy pornóst, mondtam akkor, én nem az vagyok!

Megismerhető Latin-Amerika valamennyire a telenovellákból, vagy hazug a kép?
- A telenovella része Latin-Amerikának, hiszen ott született. A nemzetközi nyelv a szerelem, amelynek nincsenek határai. Ez lehet a telenovellák üzenete a világnak.