Az USA-ban nagyon kedvelt szituációs komédiák itthon csak kisebb csatornákon élnek meg, a három nagyból egyik sem meri betenni ezeket főműsoridőbe - de még délutánra is ritkán. Délutánra drágák, gazdaságosabb latin-amerikai telenovellát, esetleg török szappanoperát adni, a nézőknek pedig nincs türelmük megszeretni a figurákat. A korábbi magyar próbálkozások elbuktak - van, aki szerint nem humoros emberek készítették őket.

Az Egyesült Államokban változatlanul népszerűek a szitkomok: a Két pasi - meg egy kicsi-t annak ellenére nézik hetente 17-18 millióan, hogy kidobták a legnagyobb sztárjukat, Charlie Sheent, a Jóbarátok-utódnak kikiáltott Így jártam anyátokkal 8-9 milliós táborral bír, az Agymenők pedig ötödik évadjára nézettebb, mint valaha, bő 15 millióan követik hétről hétre. Miközben sok amerikai formátum megél a magyar tévéken, jól mennek a krimik, a gameshow-k, a tehetségkutatók, a szituációs komédiák nem tudtak áttörni, csak kisebb tévéken érvényesülnek. Miért tud kedvelt lenni sok amerikai termék itthon, és miért nem tud az lenni egy humoros sorozat?

Litkai Gergő a főszerkesztője a Comedy Centralnak, amely sok komédiasorozatot ad: a humorista szerint annyira azért érdeklik a szitkomok a magyarokat, mint az NBA vagy sok más amerikai exportcikk, de nem valók nagy tévékbe. "A Született feleségek - ami nem szitkom - humoros sorozat, nagy tábora van, tehát vannak kivételek. A nagy csatornának maximalizálnia kell a nézettséget, így főműsoridőbe miért tennének szituációs komédiát? Nem hozna annyit, mint az X-Faktor, a Megasztár, a Való Világ, a Csillag születik, a Csillag hal meg... Délutánra pedig drága a nagy tévéknek, mert ott is a minél több néző hatékony elérése a cél. Régebben ott voltak a talkshow-k, mostanában a török szappanoperák, ezek lényegesen költséghatékonyabbak lehetnek azokban a műsorsávokban" - vélte.

Ugyanez a probléma szerinte a késő esti talkshow-val, ami "óriási műfaj", és nagyon sokat lendít a tévés humor helyzetén. "Itthon szerintem még az is csodaszámba megy, hogy este tíz után a Showder Klub-ra áldoznak pénzt - ennek a háttere szerintem az, hogy a Coolon a végtelenségig ismétlik, így jó megtérülést tudnak elérni. Tudni kell, hogy egy első osztályú amerikai sorozatepizód is olcsóbb, mint legyártani egy ugyanolyan hosszúságú magyar műsort. Kis ország ez, és ha tovább szegmentáljuk a nézőközönséget szitkommal, stand-uppal, akkor attól a műsortól már nem lehet elvárni, hogy rendszeresen olyan nézettséget hozzon, hogy megérje gyártani" - mondta az [origo]-nak.

Nincs türelem

Vajon az amerikai humor, amelyet filmvígjátékokban szeretnek a moziba járó magyarok, miért nem megy a szitkomok esetében? Szőllőssy Gábor, a Viasat3 programigazgatója szerint igaz, hogy a legismertebb és a világon a legnépszerűbb vígjátékok amerikaiak, de nem gondolja, hogy kizárólag az amerikai poénok miatt lennének kevésbé népszerűek: "Azok a sorozatok működnek jól, amelyek mindenki számára ismerős és könnyen értelmezhető helyzetekbe sodorják a szereplőiket, ilyenek például Charlie nőügyei a Két pasi - meg egy kicsi-ben. A szitkom olyan sajátos műfaj, ami Magyarországon nem igazán vált népszerűvé a szélesebb társadalmi rétegekben, valójában egy rétegműfajról beszélünk."

A programigazgató szerint ennek a leglényegesebb oka az, hogy szemben egy gyilkosságot feldolgozó sorozattal, amelyről már a legelején tudjuk, hogy valójában mit is fogunk kapni tőle (lesz egy bűntény, és azt valakik megoldják), egy vígjátéknak több idő kell, hogy megismerjék és megszeressék a karaktereit. "Egy krimi esetében ez a rokonszenv akár egy-két rész esetében kialakulhat. A néző általában nem áldoz sok időt arra, hogy megszeressen valami újat, hanem inkább a már ismert, megszokott műfajok felé fordul, ahelyett, hogy kísérletezne" - tűnődött.

Az ár nem lehet gond

Szőllősy szerint a költségek nagyban függnek az adott terméktől, hiszen egy külföldön már befutott sorozat többe kerül, mint egy teljesen ismeretlen, pedig lehet, hogy ez utóbbi lesz siker nálunk. Minden műsor ára alku tárgyát képezi a forgalmazóval - jelezte.

Árakról a magyar tévések nem beszélnek, de az [origo] információi szerint egy "free tv"-re, országosan sugárzó magyar csatornára egy 40 perces epizód nagyjából 10 és 14 ezer dollár közt van. Ilyenek például a krimik, mint A mentalista, az NCIS, a Dr. Csont, ezek jól is hoznak itthon, és tervezhető velük akár egymillió néző is. Egy szitkom azonban 20-22 perces, és mivel kisebb kábeltévére kerül, egy rész három-négy ezer dollárt kóstál - emlékezett egy tévéipari forrásunk. Ezek nem horribilis összegek, különösen nem a saját gyártáshoz képest.

Nem voltak írók

Ezen a ponton el is jutottunk a magyar gyártáshoz. Tea, Limonádé, Egy rém rendes család Budapesten (a képen), Szeret, nem szeret - eddig jóformán minden magyar szitkom megbukott itthon. Litkai szerint ennek legfőbb oka az volt, hogy a költségvetésük sem volt ideális, ráadásul a semmiből nem terem egy szitkom-író csapat. "Amerikában azért működik a műfaj, mert évtizedek óta készülnek kiváló vígjátékok, humoros sorozatok, volt stand-up, van Saturday Night Live. Nálunk semmi nem előzte meg a szituációs komédiákat a tévében, csak valaki kitalálta, hogy legyen, mire elkezdték lemásolni azt, ami az USA-ban működik. Betették a szereplőket egy csilivili díszletbe, csak azt felejtették el, hogy miközben Amerikában egy bár így néz ki, addig a hazai nézők kilencven százaléka nem tudta, mi van, hol jár. Egy Barátok közt álomvilágban még jó neki, ha nem az élete jön vissza, de egy szitkomban épp a valósággal szeretünk szembesülni, ezen szeretünk nevetni. De ha az alapszituációt egy komédiában nem tudjuk elfogadni, elhinni, akkor meg van lőve az egész. A magyar Rém rendes család-nál mennyire volt hihető, hogy egy cipőbolti eladó olyan kertes házban él, ami sokaknak évtizedes álma? Az alapkoncepció nem volt jó" - közölte.

Forrás: [origo]

Litkai - ki most a Poén Péntek-en belül működő Van képünk hozzá című műsorszám egyik szerzője - úgy látja, hogy nem is mindig az adott terület legjobbjai ültek le magyar szitkomot forgatni. "A másik ok szerintem, hogy azok, akik ezeket gyártották, nem azért tették, mert élvezték, hanem azért, hogy pénzt keressenek. Funny is money, ahogy mondják az amerikaiak, de közben a magyar gyártóknak nem volt semmi affinitásuk hozzá. A humorhoz olyan adottság kell, ami jóval kevesebb emberben van meg, mint mondjuk a drámához."

A Comedyn elindult az És Ubul, amely ugyan nem szitkom, de humoros kis sorozat. "A partner direkt kérte, hogy ne áruljuk el, mennyiért készítették, mert annyira nyomott áron vállalták el. Nekünk viszont azért kellett, hogy valami sajáttal rukkoljunk elő, majd legyen miből tovább lépni. Tíz rész készült egyelőre: ezek egy-egypercesek, de az animáció köztudottan drága műfaj. Most épp az a célunk, hogy a Comedy-hálózat gyártson műsorokat, összefogva: ezek pont olyanok lennének, amilyeneket mi szeretnénk. Itt gyártottak már sorozatot, de inkább a kedvezmények, a társasági adó motiválta őket, semmint a mi jelenlétünk" - mondta Litkai.

Mi várható?

A Viasat3 továbbra is bízik a szitkomokban. "Egyrészt jönnek a már nálunk látható és sikeres vígjátékok legújabb évadai: várhatóan ősszel érkezik a Két pasi - meg egy kicsi kilencedik évadja, Charlie Sheen helyett Ashton Kutcherrel a főszerepben, valamint premierként a Mike és Molly új, második évada, ezen kívül tárgyalunk új, Magyarországon még nem látható sorozatok vásárlásáról, de erről részleteket egyelőre még nem árulhatunk el" - jelezte a programigazgató, Szőllőssy Gábor.

Litkai a Munkaügyek című, általuk gyártott sorozatban bízik. "Ez nem az Office koppintása lesz, ez valójában MTVA-s produkció: számomra bebizonyította, hogy remek színészek, jó szituációkban kiváló eredményt hoznak. Azt próbáltuk meg bemutatni, milyen nálunk egy munkaügyi hivatal. Harminckét rész készült el: előbb nyolc, utána még huszonnégy. Én íróként vettem részt benne, hárman alkottuk, Hadházi Lacival és Kovács András Péterrel. Molnár Piroska a főnök a sorozatban, szerepel benne Mucsi Zoltán, Kovács Lehel, Lengyel Tamás, Elek Feri, Tamási Zoltán, Murányi Tünde. Félórás részek, olyasmi, mint a Nevem Earl, tehát nincs alákevert nevetés" - magyarázta.

Remake lehet sikeres itthon is

Az HBO-s Társas játék jól ment itthon, 2011 egyik legjobb kritikákat kapott hazai sorozata volt (egy izraeli remake alapján). Litkainak ugyan nem volt köze hozzá, de tetszett neki. "Igaz, hogy izraeli formátum, de ügyesen áttették hazai közegbe. A Come Fly with Me remek BBC-formátum, megvették nagyon sok országban, nagy kedvencem, adaptálnám. A helyi, lokalizált formátum például Izraelben jobban ment, mint az eredeti. Én ezt szeretném itthon leforgatni, nagyon szórakoztató lenne. A Saturday Night Live egészen kiváló, de annyira bonyolult, összetett és költséges, hogy nehéz lenne előállítani. A humorral az a fő baj, hogy egy ilyen nagy műsornak van mondjuk száz alkotóeleme, de ha csak kettőt kihagy vagy elront az ember, akkor az megtorpedózza az egészet. Ez a kockázat a humoros műsorokban. Ezért próbáljuk a lehető legegyszerűbben készíteni a mi műsorainkat. Aztán remélhetőleg lassan fejlődni fog" - magyarázta.

A Társas játék-remake sikerén felbuzdulva az HBO nekiállt forgatni a Terápia hazai verzióját is - igaz, hogy ez sem klasszikus szitkom, de legalább az éledező hazai sorozatgyártás egyik pislákoló jele.

Tévés sztorija van? Látott valami furcsát, érdekeset? Mit kérdezne a tévécsatornáktól? Írja meg nekünk!