Szánalmas, de a telefonommal feküdtem le

A sorozatfüggőknek biztosan nem ismeretlen Joshua Malina neve, láttuk Az elnök embereiben, a Nagyágyúkban, az Agymenőkben, és a Célkeresztben című szériában is. A színész most a Universal Channel műsorán futó Botrányban látható, nagy kópé az életben, nem egy munkatársát szívatta meg. De nem mindig ilyen laza: a premier éjszakáján mobillal a kezében aludt, hogy korán reggel azonnal a nézettség adatokkal indíthasson. 

Milyen Darbyval dolgozni?

Kérem a következő kérdést... A viccet félretéve, sokat viccelődünk. Csinos, pezseg, vicces és igazán könnyű együtt dolgozni vele, nagyon, nagyon jó színésznő. Emlékszem, az első évadban volt egy érzelmes jelenetünk, és ilyenkor a felvétel előtt átfutja az ember a szövegét. Fölolvasod egyszer hangosan, aztán hadd szóljon. Ha elakadsz, a rendező ad valami támpontot. Szóval éppen fölolvastuk a szöveget és ő sírt. „Jobban kell igyekeznem" - gondoltam. Úgy voltam vele, hogy ez csak próba, de ő már akkor teljesen beleélte magát érzelmileg. Azt mondtam: „Tudod, még nem forgatunk. Még csak át sem öltöztünk". De ráébredtem, hogy ő már úgy érkezik, hogy kész van. Én csak akkor vetem bele magam, amikor már forognak a kamerák.

Forrás: Universal Channel

Darby azt mesélte, sokat ugratod.

Igen, mindenkire rászállok. Tudod, hosszú órákig ott vagyunk, és szeretem egy kicsit fölkavarni a dolgokat. Nagyon jó, nagyon csendes és jól nevelt voltam az első évad forgatásán, amikor még nem voltam állandó szereplő. Mondhatni vendég voltam a házukban. Amint állandó szereplő lettem, gondoltam itt az idő, és belecsúsztam mindenfélébe. Nagyon alpári a humorom. Néha meg, mint egy gyerek, odmegyek a többiek lakókocsijához, és bekenem fogkrémmel vagy vazelinnel a kilincsüket. Nem mondom, hogy ez szofisztikált vagy kidolgozott poén, de nagyon jól működik. És valamilyen oknál fogva még egy lépéssel tovább mentem Katie Lowe kocsijánál: új a kocsija, és borotvahabot kentem a belsejébe. Késő este volt, 16 órát dolgoztunk, és ez az utolsó forgatási nap volt, szóval amolyan búcsúajándékként hagytam ott neki. Izraelből e-mailezett nekem, mert egyből oda utazott, és tele volt a levél csúnya szavakkal. Nem volt boldog. De csináltam sokkal rosszabbakat is. A fiam, aki most 11, és nagyjából egyforma a humorunk, talált egy honlapot, amelyen keresztül bárkit felhívhatsz, és megadhatsz bármilyen nevet, amit a másiknál kijelez a telefon. Nem tudom, hogy lehet ez legális, de működik.

Talán nem is legális.

És a hangodat is elváltoztathatod! Szóval csak összerakod mindezeket és telefonálsz - csöng a telefonod, aztán tárcsázza a másik számot. Ki is próbáltam, és lehet olyan a hangod, mint egy nőnek, vagy egy mélyebb hangú férfinak. Először a családomon teszteltem. Felhívtam apukámat, mintha a nővérem lennék, el is változtattam a hangomat. Tudtam, nem fog úgy hangzani, mintha ő lennék, de majd azt mondom, nem vagyok jól. "Helló, apu, nem vagyok túl jól, de hívj vissza!" - és a nővérem száma. És hívott is apukám: „Hallottál Tobyról? Rettenetes volt a hangja, és nem tudok kapcsolatba lépni vele." Elképesztő volt. Szóval tudtam, hogy hogyan működik, úgyhogy most már meg tudtam támadni vele a kollégáimat. Az első dolgom az volt, hogy fölhívjam Columbus Shortot, mintha Betsy Beers (executive producer) irodájából telefonálnék. Shonda Rhimes irodája nevében is telefonálhattam volna, de nem akartam elveszíteni a munkámat. Arra gondoltam, hogy lassan kezdem, és a sorban a második, Betsy Beers nevében telefonálok. Szóval úgy tettem, mintha Betsy asszisztense lennék, és felhívtam Columbust. „Sharlene vagyok" - mondtam női hangon - „Betsy nagyon aggódik a díszletben történt incidens miatt, hívd föl, amilyen gyorsan tudod." Columbus azt mondta, egész éjjel fönt volt, mert biztos volt benne, hogy kirúgják. Azt mondta, egy napig tartott, amíg összeszedte magát, és visszahívta a számot. „Miről beszélsz? Ki az a Sharlene? Nem, nem akartunk beszélni veled." És aztán mindenkit fölhívtam. Végül a rendező asszisztensek is kaptak hívásokat Betsy irodájától. „Miért ment el az összes színész? Mi folyik ott?" És a kosztümösöket is hívta a kosztüm dizájner, csak, hogy mindenki formában maradjon.

Forrás: Universal Channel

Nem félsz attól, hogy egyszer utolér a végzeted?

De. Igazából már megtörtént, a második évad végére mindenki ismerte a gyenge pontomat, hogy azon aggódom, hogy meghal a karakterem. Szeretem ezt a munkát, és meg is akarom tartani, úgyhogy amint megkapom a szövegemet, az első dolog, hogy a végére lapozom, és megnézem, hogy mi a karakterem utolsó említése. És megnézem az utolsó szavakat... hogy meghal-e. „Ó, még életben van!" – állapítom meg, aztán visszamegyek az elejére, és így már nyugodtan élvezhettem a dolgot. A második évadban viszont nem adták oda előre a szövegkönyvet, csak egy összpróba volt, akkor láttuk először a szövegeinket. Szerintem Shonda szerethetően, gyermeki módon élvezi látni a felfedezéseinket, amikor kiderítjük, mi fog történni. Mindig azt mondja, ne olvassam a végéről, mert nem fog meghalni a karakterem, de nem bírom megállni. Amikor az utolsó epizód végét olvastam, letaglózott, amit olvastam. Valamit arról írtak, hogy kihuny az élet fénye David szemében és csöpög a vér. Rögtön be is csuktam a könyvet, és mondtam Scott Foleynak, hogy „látod, meghaltam!", mert bedőltem a trükknek. Nagyjából két perc után elvettem Bellamy Young szövegkönyvét, és észrevettem, hogy az ő szövegének más a vége, mint az enyémnek – szándékosan kitoltak velem. Nagyon zavarban voltam, szóval szerintem ezzel már visszakaptam a szívatást.

Ez nem megy át a díszletek közé? Úgy értem, előfordulhat, hogy megmarad a rossz érzés és feszültség van köztetek?

Katie Lowes dühös volt rám. Mindenki elég naiv ahhoz, hogy a közelemben hagyják a telefonjaikat vagy megengedik, hogy elmozdítsam őket. „Kölcsönkérhetem egy pillanatra a telefonodat?" És már be is lépek a Twitterükbe és kiírom a nevükben, hogy „kanos vagyok". Megint csak nagyon gyerekes, de jó poén és megcsináltam Katie-vel is párszor. Szerintem már biztos van valami jelszó a telefonján, mert haragudott érte.

Forrás: Universal Channel

A poénokról térjünk át a sorozatra, mi vár Davidre?

Bárcsak tudnám... de remélhetőleg életben marad. Az egyetlen dolog, amit tudok a következő évadról, hogy amikor összefutottam Shondával, azt kérdezte miért nem növesztem vissza a hajamat a forgatás első napjára. Szóval, úgy gondolom, a harmadik évad olyan szorosan követi a másodikat, hogy még csak egy hajvágás sem fér el közte. Ez az egyetlen, amire rájöttem magamtól.

Szoktál ötleteket adni, hogy merre menjen a történet?

Nem és nem is igénylem, hogy beleszólhassak. Vicces, mert néha olvasok sorozatokról, amelyekben tényleg együttműködik a stáb, a színészek folyton ötletekkel bombázzák az írókat, de ilyenkor mindig arra gondolok, mennyire utálhatják ezt. Biztos arra gondolnak: „Ha olyan fontos lenne az ötleted, te lennél az író. A te feladatod, hogy eljátszd, amit írtunk." Szóval, ha határozottan is azt érzem, hogy van egy jó ötletem, de tudom, hogy ők jobban csinálják, szóval inkább kerülöm a dolgot. Ha van egy kérdésed, nagyon segítőkészek, de nem prezentálom nekik az ötleteimet.

Meglepődtél a sorozat sikerén?

Elégedett voltam. Bizonyos szempontból meg is lepődtem, mert lassan indult be a dolog. Amikor lement a pilot az USA-ban, a telefonommal a kezemben feküdtem le, hogy felébredjek, ha megjöttek a nézettségi adatok. Tudom, hogy szánalmas, de így volt. Felébredtem, elkezdtem nyomkodni a billentyűket, és nem volt jó. Olyasmiket írtak, hogy: „Mérsékelt fogadtatás Rhineséknak", „Gyenge kezdés". Elkezdtem aggódni. Jövő héten is leszünk még? És a következőn? A számok rendben voltak, de az egész... Ismerve Shonda referenciáit, azt gondoltam, hogy hatalmas siker lesz, de nem így volt. Nagyon reméltem, hogy kisül belőle olyasmi, mint ami most van, de már sok mindenben benne voltam, aminél ez az álom köddé vált. Fantasztikus, hogy ilyen nézettséget produkál a show, hogy ennyit beszélnek róla az emberek, hogy társadalmi jelenséggé vált. Egy kis részem talán nem csak reménykedett ebben, hanem el is hitte, hogy ez lehetséges.

Érdekel a politika?

Igen, érdekel, olvasok is a témában. Az, hogy szerepeltem Az elnök embereiben még inkább motivált. De nem pályáznék hivatalra, mint néhány eltájolt színész... vagy nem is annyira eltájoltak! (nevet). Már volt egy elnökünk, aki színész volt. Néha működik a dolog, gondolom.

A sorozatbéli karaktered egy árulásokkal és hazugságokkal teli szerelmi viszonyt folytat. Mit gondolsz egy ilyen figuráról?

A Botrány összes karakterében felfedezhető a morális kettősség, etikus szempontból sokszor megkérdőjelezhetőek a tetteik. Szerintem egyébként éppen David áll a legközelebb ahhoz, hogy elérjen valamiféle morális magasságot Nagyban motiválja a törekvése az igazság és méltányosság elérésére, és a sorozat nagy részében ártatlan marad, még ha ez nem is viszi nagyon előre. Azt hiszem, hogy arre világít rá a sorozat, hogy az amerikai politikában (vagy legalábbis a Botrányban ábrázolt Amerikában) egy kicsit be kell koszolnod a kezedet, hogy hatékony légy.

Mit gondolsz a pletykákról és botrányokról?

Mostanában nincs belőlük hiány az USA politikájában. A pletyka pedig alapvetően nem jó dolog.

De élvezed olvasni.

Biztos én is bűnözöm időnként. Alkalmanként olvasom a People magazint, de főleg azért olvasok ilyesmit, hogy legyen alapanyagom a következő idióta viccemhez a Twitteren. Remélem, hogy nem vagyok rettenetes pletykafészek, de a szórakoztatóiparban nehéz kimaradni ebből. Mindenkinek van egy sztorija mindenkiről.

Mi a helyzet a családoddal, a gyerekeid nézik a sorozatot?

Á, dehogy! A fiam 11 éves, ez még nagyon nem neki való. A 15 éves lányomat pedig nem érdekli, mert benne vagyok. (nevet) A Grace klinikából kilenc évadot végignézett tavaly, mire azt mondtam neki: „Tudod, van egy másik sorozata is Shondának, amiben benne vagyok." „Igen, amit nem akarok nézni" – válaszolta. Szerintem ez jobb, mintha túlzottan érdekelné.

Az interjúért köszönet a Universal Channelnek.