Kell a nézőnek a politikus-kritikus RTL-Híradó?

A reklámadó elfogadása óta az RTL Klub esti hírműsorai érezhetően kritikusabbak lettek, sőt, pár órával a parlamenti döntés után a tévétársaság jelezte, hogy késő este is lesz hírműsor az anyacsatornán. Vevők a nézők a keményebb hangvételre? Mennyit nyert a TV2 azzal, hogy előrehozta hat órára a Tényeket?

Az elmúlt években a 18 óra után sugárzott hírműsorok a kereskedelmi tévéken – pár kivételnek tekinthető híranyagtól eltekintve – nem foglalkoztak túlzottan oknyomozással, politikusokhoz köthető botrányokkal vagy megkérdőjelezhető közbeszerzésekkel, a nézőnek inkább olyan érzése alakult ki, hogy a régi Kékfény tért vissza az „elrabolta, kirabolta, agyonverte, rágyújtotta a házat" kezdetű hírekkel.

A reklámadó törvénytervezetének benyújtása után, június 2-án az RTL először csak magával a tervezett adóval és ennek a csatorna műsoraira gyakorolt hatásával riogatta nézőit (mondván, akár megszűnhet az X-Faktor és a Barátok közt), majd amikor egyértelmű lett, hogy az egységes médiapiaci összefogás és tiltakozás ellenére a kormány nem adja fel az új adónem bevezetésének tervét, az RTL Klub híradóiba egyre több, a kormánnyal szemben kritikus hangvételű híranyag, riport került be.

A legutóbbi RTL-Híradó, június 17-én hosszan foglalkozott Orbán Viktor lányának esküvőjén eltűnt mobilokkal, bizonygatván, a költséges DNS-minták vizsgálatával mennyi pénz ment el a semmire, boncolgatta és támadta a reklámadót, az Omega-koncert előtti kifütyült Orbán-beszéd is szóba került, akárcsak a növekvő adóterhek, illetve az ÁFA, amely a világon nálunk a legmagasabb.

Növelte ez az ellenállás a nézettséget? Egyáltalán, mi volt a hatása az RTL Klub májusi lépésének, amikor a rivális TV2 Tényekhez hasonlóan 18.30 helyett 18 órakor kezdték az RTL Híradót?

Forrás: Origo

Ha csak az elmúlt pár napot nézzük, akkor már tapasztalható némi változás a két csatorna közönségében. AZ RTL Híradója erősödni kezdett június 5. után, de pár napnyi eltéréssel a TV2-nél is nőtt azok aránya, akik az éppen tévét nézők közül a Tényeket választották. Az esti hírműsorok esetében általánosságban kijelenthető, hogy a hétvégi adások kevesebb nézőt érdekelnek, és a keddi és csütörtöki adások a legnépszerűbbek, a péntek-szombatiak a legkevésbé azok, így az adatok csak annyiban meglepőek, hogy éppen a pünkösdi munkaszüneti napok alatt emelkedtek meg jobban az RTL Híradóhoz tartozó oszlopok a grafikonon. Azokon a napokon, amikor a legrámenősebb RTL-riportok adásba kerültek (június 11.: Mészáros Lőrinc meggazdagodása, június 13.: Orbán Győző bányái), a TV2-n a Tények éppen a saját átlaga felett teljesített, péntek-szombatra pedig az RTL Híradó közönségaránya a saját átlaga alá esett vissza, pedig szombat este interjút láthattunk L. Simon Lászlóval, a reklámadó törvénytervezetét benyújtó képviselővel.

Június 12. után mindkét hírműsor közönségaránya csökkent, ez persze a futball-vb, a hatos meccsek hatása.

Természetesen az elmúlt másfél-két hét kevés ahhoz, hogy a leginkább megszokáson alapuló esti médiafogyasztási szokások megváltozzanak. Hosszabb távra visszatekintve azt látjuk, hogy a két híradó az elmúlt négy évet tekintve teljesen kiegyenlített versenyt futott, közönségarányuk sokéves átlaga pár tizedes eltéréssel megegyezik (26%) a 18–49-es kereskedelmi célcsoportban – ám a nézettségek szélső értékei 2010-ben még 25–35% között mozogtak, de ez mostanra lecsökkent 15–27% között változó értékekre. Ezen belül a verseny vesztese az RTL Híradója, hiszen a 2012. novemberi csúcsértékek (adásonként 33-35%) óta folyamatosan esik a közönségaránya – a tendencia megfordulhat, ha a tévézők vevők az ellenzékibb hangnemre. A TV2 Tények 2011 nyarán volt a csúcson 40% körüli eredményekkel, utána ősszel eléggé visszaesett, viszont az akkori szintet azóta tartja, az elpártolási trend lényegesen kisebb mértékű vagy nem jelentős.

A TV2 lépése bejött

Egy korábbi nyáron az RTL Klub tette az esti híradóját hétre (borítva ezzel a magyarországi kereskedelmi televíziók indulása óta kőbe vésettnek tekinthető 18.30-as időpont hagyományát), 2013 nyarán a TV2 viszont épp az ellenkezőjét lépte meg, hatos kezdéssel adta. Eztán az RTL Híradója esni kezdett, a TV2 pedig stagnált, majd kismértékben emelkedett a közönségarányt tekintve. Egyelőre nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket az RTL májusi lépése, amikor előbbre hozta a Híradó kezdését 18 órára, noha a közönségvesztés megállt.

Forrás: Origo

Az RTL minden korcsoportban vesztett nézőket, a TV2-től csak a 40 év alattiak pártoltak el, a hosszú és főleg bűnügyi hírekből álló összeállítás az 50 év felettieknél egyre növekvő népszerűségnek örvendett, ezt a tendenciát az elmúlt napok RTL-es, kormánykritikus híradói sem törték meg.

Nem néz mindenki hírműsort

Ami történt, az nagy részben azzal a szegmentálódási folyamattal magyarázható, amelynek során amúgy a két nagy csatorna egész napi átlagos közönségaránya is sokat csökkent. A nézőknél már nem annyira kőbe vésett program hazaérkezés után a Híradó vagy a Tények megnézése az esti sorozatok előtt, a számos választható csatornán találnak más néznivalót, ami esetleg érdekesebb. Mindkét nagy csatorna indított kábeltévéket, némelyiken szintén van hírműsor – ráadásul a SuperTV2-n nem sokkal a TV2 Tények előtt, így ezek a korábban vagy később sugárzott összefoglalók is elszipkáztak nézőket a 18 óra utáni adásoktól.

Forrás: Origo

Az elmúlt években volt tapasztalható az esti hírműsorok elbulvárosodása és hosszabbra nyúlása is, ami szintén sokak kedvét elvette attól, hogy a híreket a tévében kövessék, és pártpreferenciától függően valamelyik hírcsatornán néznek már híradókat, vagy webes hírportálokról tájékozódnak. Az is erősen különválik, hogy lakóhely szerint melyik hírműsort választjuk: kisebb városokban, falvakban a TV2 Tények magasan vezet, míg Budapesten az RTL áll nyerésre, de már sokkal szorosabb küzdelemben. Iskolázottság szempontjából a Tények az alap- és a középfokú végzettségűek körében népszerű, a felsőfokon kvalifikáltak az RTL összeállítását szívesebben nézik.

Számok, adatok: Nielsen Közönségmérés