Mogács Dániel: Ahhoz tartom magam, amit Jézus mond

2015.03.07. 10:00

„Egyél egy kis pogácsát” – kínál a Kompót bisztróban Mogács Dániel, akinek önálló estje, a Rohan(d)ó élet a színpad után a Comedy Centralon is látható lesz március 15-én. Halkan beszél, színpadi figurái tökéletes ellentétének tűnik. Azt mondja, Kálmán Olga óta mintha tartanának tőle az újságírók, de ő nem tud mit kezdeni azokkal, akik összemossák őt és a szerepét.     

  • Szeretné, ha szeretnék, de a szakmájával együtt jár, hogy a fellépő nem választhatja meg a nézőit
  • Önálló estje a rohanós, pörgős világról szól, készül a tévés változat is
  • Hosszú távon az a célja, hogy fix közönsége legyen, amely megengedi, hogy néha elvonuljon
  • Minden idegszálával tiltakozik, ha megmondják neki, hogy mit csináljon, és ő azt hülyeségnek tartja
  • Nagyapja Pilinszky baráti körébe tartozott, ő maga most Márait olvas a Biblia mellett

Kálmán Olga emlékezetes interjúja óta mennyire tartanak tőled az újságírók?

Észrevettem, hogy van bennük egy kis tartózkodás, pedig abban az interjúban nem én voltam jelen, hanem dr. Mogács. Én egy kedves ember vagyok, ő meg egy féreg.

A műsor után a riporterrel átbeszéltétek ezt?

Nem beszéltük át, pedig ő be akart hívni egy következő beszélgetésre is a műsorba, de mondtam neki, hogy ez nem erről szól. Az akkor úgy volt jó, ahogy, nem lett volna értelme megismételni vagy továbbvinni a történetet.

Mogács Dániel nem egyenlő dr. MogáccsalFotó: Bielik István - Origo

Dr. Mogács elég provokatív dolgokat művel. Megverni nem akartak még miatta?

Engem még nem próbáltak, de szerintem nem is adok rá okot, általában szeretettel szoktak fogadni az emberek. Dr. Mogácsot talán már meg akarták, de őt meg nem lehet megverni, mert ott vannak mellette a testőrei. Aki pedig összekever kettőnket, azzal nem tudok mit kezdeni.

Mennyire érdekel egyébként, hogy mit gondolnak rólad mások?

Vannak elveim és elképzeléseim a világról, amelyeket helyesnek és őszintének érzek, próbálok ezek szerint cselekedni. Természetesen szeretem, ha szeretnek, az mindig jó érzés – de ha alaptalan beszólás érkezik, vagy olyan ember kritizál, akinek nem adok a véleményére, akkor az nem érdekel. Ha valaki építő jellegű kritikával talál meg, azon elgondolkodom, elraktározom későbbre.

Az építő jellegű kritikán mindig elgondolkodikFotó: Bielik István - Origo

A negatív kommentekkel szemben kialakult már benned valamilyen önvédelmi mechanizmus?

A Facebookon ezt viszonylag egyszerű kezelni: csak ránézek a hozzászóló adatlapjára, és próbálom kitalálni, hogy milyen ember lehet. A legtöbbször megnyugszom, mert általában olyan dolgokat kedvel, amelyek engem teljesen hidegen hagynak, netán kifejezetten távol állnak tőlem. De ezzel a szakmával együtt jár, hogy csak a közönség választhatja meg a fellépőt, fordítva ez már nem igaz. Az igazság az, hogy már nem nézem a kommenteket.

Ha egyetlen kis akcióval kéne most felkeltened a körülöttünk ebédelő összes vendég figyelmét, mit csinálnál?

Valószínűleg elordítanám magam, hogy egy hernyó van a kajámban. Erre talán felkapnák a fejüket.

És mit mondanál a közelgő önálló estedről, a Rohan(d)ó élet-ről annak, aki nem látta színpadon?

A rohanó, pörgős világról szól, ahol nem lehet semmit megcsinálni időre, az ember folyton próbálja utolérni magát. Tulajdonképpen egy színházi előadás, amely stand-uppal keveredik: van benne egy másik szereplő is, báb is, díszlet is, szóval egy látványos, mozgalmas darab. Három éve játsszuk, most fogjuk eltemetni: március 14-én elbúcsúzik a színpadtól, március 15-én viszont már látható lesz a képernyőn, 21 órától. Ez lesz a tévés premier, méghozzá magán a magyar humorcsatornán, a Comedy Centralon.

Önálló estje március 15-én kerül át a színházból a tévéreFotó: Bielik István - Origo

Nemcsak a mindennapokban, de tíz-húsz éves távlatokban is azt érzed, hogy rohan az idő?

Nagyon gyorsan telik, ahhoz képest, hogy az ember milyen hamar el akar érni bizonyos szinteket, visszatekintve meg azt érzi, hogy iszonyú lassan lépeget. Én is nagyon távol érzem még magam attól, amit kitűztem célul, és nem is lehetek benne biztos, hogy egyáltalán eljutok odáig.

Mi ez a cél?

Szeretnék egy annyira fix nézőtábort kialakítani, hogy akár egy évre is el tudjak menni nyugodtan dolgozni, ne kelljen azon izgulnom, hogy utána bejönnek-e a nevemre a színházba vagy sem. Jelenleg viszont állandóan jelen kell lenni – ha az ember eltűnik kicsit, már el is süllyed. Folyamatosan kell a nézőknek adni az impulzust.

Sekélyesebb lesz ettől, amit csinálsz?

Próbálom, hogy ne legyen az, de nagyon nehéz mindig újat nyújtani. Megcsináltam az önálló estet, ami önmagában nyolcvanpercnyi anyag, de még a sima stand-up fellépésekre is kell írnom, közben csinálom a kisfilmjeimet is. Ráadásul mindent szeretek száz százalékig a kezemben tartani, nem merek semmit rábízni másra. Az önálló estem tévéváltozatánál is felügyelem az utómunkálatokat, de hál’ istennek a Comedy Centralnál nincs cenzúra, tényleg az kerül bele, amit én szeretnék.

Szeret mindent a kezében tartaniFotó: Bielik István - Origo

Amúgy sem vagy csapatjátékos?

Igazából szeretem azt is, ha mások mondják meg, mit csináljak, csak aki mondja, az legyen hiteles és jó szakember. A színházat is azért hagytam ott, mert nem bírtam elviselni, ha egy rossz rendező rám akarta erőltetni az elképzelését egy-egy darabról. Minden idegszálam tiltakozott ellene, hogy megcsináljam, amit kér, ha egyszer azt láttam, hogy az hülyeség. Persze vannak olyan színházak, ahol nagyon jók a rendezők, nagyon jó a csapat, de azért ez elég ritka, lássuk be.

Színészként a Théba Színiakadémián végeztél, a filmművészetire soha nem akartál bekerülni?

Soha nem felvételiztem oda, de utólag kicsit megbántam, több éven keresztül hátránynak éreztem, hogy így nem tudtam bekerülni olyan helyekre, ahova szerettem volna. Nem ismertem meg senkit a szakmából, és engem sem ismert meg a szakma.

Nem ismerte meg igazán a színész szakmátFotó: Bielik István - Origo

Nagyapád Pilinszky baráti körébe tartozott. Meghatározta ez a közeg a gyermekkorodat?

Pilinszkyvel soha nem találkoztam, legalábbis nem emlékszem rá – én 1977-ben születtem, ő meg 1981-ben halt meg. Hiába mondta fel nálunk a verseit magnóra, én ehhez később is csak annyit tudtam hozzátenni, hogy rávettem Boney M-et – azt gondoltam, ennek a nyekergő figurának a szövege úgysem érdekel senkit.

A szüleid mit szóltak?

Hülyét kaptak, de erre nem nagyon tudtak mit mondani, annyira az alja volt mindennek. Azért maradt nálunk így is Pilinszkytől hangfelvétel, és ez a háttér a hülyeségeimtől eltekintve is inspirált. Szerencsém volt, hogy ilyen kulturális környezetbe születtem, nagyapám nemcsak Pilinszkyvel, de a kor más nagy íróival is jóban volt.

Te milyen könyvet olvastál legutóbb?

Pont újrakezdtem Máraitól a Füves könyv-et, meg a Bibliá-t olvasom folyamatosan.

Elvben katolikus, a gyakorlatban keresztény próbál lenniFotó: Bielik István - Origo

Ennyire vallásos vagy? Vagy inkább hívő?

Papíron katolikus vagyok, a gyakorlatban keresztény próbálok lenni, de az egyház egy csomó ponton mást mond, mint a Biblia, és nem feltétlenül csak evidenciákról beszélek. Már csak a tízparancsolatban is benne van, hogy ne imádjunk bálványokat, ehhez képest imádjuk a szenteket. Minden egyház ad egy burkot, ami már nem a lényegről szól. Én inkább ahhoz próbálom tartani magam, amit a Biblia és Jézus mond, szerintem nincs a Szentírásnak olyan pontja, amely ne építené az embert, de könnyen hozzá tudnak írni, vagy el tudják ferdíteni azok, akik nem feltétlen csak arra akarják használni, amire hivatott.

Más dolgokban is ilyen konzervatív vagy?

Az egész családom konzervatív, de ettől nem mondanám őket vaskalaposnak. A túlzott liberalizmust viszont nem tudom elfogadni. Az emberiség egyre kevesebb szabályt tart be, egyre kevesebb dologra mondja azt, hogy bűn, ami szerintem nem viszi jó felé a világot.