Keserves rajtot vett az M1 hírtévé
Dr Szabó László Zsolt, az MTVA elnöke ad interjút 2015.03.15.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A 80,5 milliárd forintból gazdálkodó közmédia nagy dobása lett volna a március 15-én induló hírcsatorna, amelyet a szakma szerint egyértelműen a már nem baráti Hír TV elveszése miatti fájdalom szült. A méregdrága, csillogó-villogó csoda a rajtjel után pukkant párat, nagy füstfelhőket eregetett, és az első kanyar előtt párszor le is robbant, a mezőny többi tagja csak a visszapillantóban látja.
Hónapokkal korábban lehetett hallani médiaberkekben arról, hogy hírtévét szeretne készíteni a közmédia, de hivatalos források ezt sokáig nem erősítették meg. Végül 2015. január 6-án jelentette be az MTVA, hogy március 15-étől megújul az M1 közszolgálati televíziós csatorna műsorkínálata, csak hírműsort és hírhátteret ad, emellett a Duna TV a nemzeti főadó szerepébe lép. Ugyanekkor lett bizonyos, hogy az M2 csatorna esti sávja Petőfi TV néven megy tovább, júliusban pedig elrajtol az M4 sportcsatorna.
Máris hat van, de nyolcban gondolkodnak
A Duna Worlddel együtt így már hat csatornánál járt a közmédia, de később az is kiderült, hogy lesz M5 és M6 is, de ezek szerepe még nem egészen világos. Az első regionálisan indulhat, a fővárosban és Pest megyében, a másik pedig év vége felé startolhat, tematikus tévé lesz. Hogy mi lesz a profil, arra Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója nem kívánt választ adni az Origónak.
Hol van az emlegetett CNN és BBC?
„Az M1 a továbbiakban folyamatos hírszolgáltatást biztosít, továbbá hírháttér- és magazinműsorokat sugároz. Az alkotók számára tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió műsorszerkezete jelenti a mintát" - közölte az MTVA még januárban kincstári optimizmussal.
Ugyancsak szerepelt a hivatalos kommunikációban olyan mondat, hogy "megújul és jelentősen kibővül az időjárás-jelentés – Kárpát-medencei és európai tartalommal –, valamint részletes és állandóan frissülő országos közlekedési jelentések lesznek folyamatosan elérhetők a hét minden napján". Ehelyett az első napokban nulla képernyős rutinnal rendelkező ifjú, mutatós nőket vetett be a közmédia: ha már Gaál Noémire nő a nézettség a TV2-n, nálunk is bejöhet ez a húzás – gondolhatták. További problémákat okozhatott időjárásfronton, hogy az OMSZ három rutinos meteorológusának is megköszönte az MTVA az addigi munkát, így eltűnt a képernyőről a népszerű Reisz András is. Erről az Origo elsőként írt, a cikket itt találja.
Nem kértek bocsánatot
Hetekkel korábban megkerestük az MTVA sajtóosztályát, hogy Szabó László Zsolthoz időpontot kapjunk egy nagyinterjúra. A nemzeti ünnepen, március 15-én, vasárnap délután 3-kor fogadott minket, röviddel az után, hogy a délelőtti botladozás és a kellemetlen bakik, technikai zavarok sora után a csatorna egy időre kellemetlenül el is sötétült.
Az MTVA vezérigazgatója akkor jelezte, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik, és közölte, hogy az internetes portálok is tele vannak hibákkal. Az interjú, amelyben szó esik a Simicska-médiabirodalomról, Rákay Philipről, a volt Hír TV-sek szándékairól és sok másról, itt található.
Sok újonc, kevés gyakorlás
Az első nap délelőttjén szinte nem is adott híreket az 1,2 milliárdból átalakított hírcsatorna, inkább csak saját magát népszerűsítette egy negédes videóval. Közben kisebb-nagyobb bakik tarkították az adást, délután fél háromra pedig olyan káosz tört ki, hogy el kellett sötétíteni a képernyőt egy időre. Az időjárás-jelentés ugyanakkor sokkal gyakoribb lett, mint korábban, ráadásul élőben mind, miközben korábban felvételről ment délben és este. Semmiféle képernyőrutinnal nem rendelkező bemondókat élő adásba bedobni naponta többször nyilvánvalóan hiba volt, és érthetetlen, miért ilyen hangsúlyos a meteorológia, amikor nagyon sokan mobiljukon tíz másodperc alatt meg tudják nézni, várható-e égszakadás, vagy elő kell-e készíteni a strandpapucsot.
A korábbi adáslebonyolító rendszerrel még nem is lett volna akkora gond az új hírtévénél, de megrendelték a BBC-nél is használt Quantel digitális munkamegosztásos feladatkezelő platformot, amely akár 500 munkaállomás tevékenységét is össze tudja egyszerre fogni – írta a Hvg.hu. Úgy volt, hogy a technika januárban megérkezik, és jut legalább két hónap a gyakorlásra. Miközben sok rutinosabb szakember távozott, és sok újonc érkezett, a rendszer csak három-négy héttel a rajt előtt érkezett meg. A lap szerint mindenki az állását féltette, senki nem mert szólni az elszánt vezetőségnek, hogy gondok lesznek: az első adásnapon olyan is volt, aki sírva szaladt ki a stúdióból.
Nincs tömeges fejhullás
Hoffmann György gyakorlott szakember, évek óta dolgozott a közmédiánál, az első nap rendezőként számítottak rá. A március 15-i fiaskó óta az MTVA nem számít rá, a részletekről a tévés nem nyilatkozik. A Hvg.hu szerint új, tapasztalatlan munkatársakat kellett irányítania, akik ráadásul új technikával kerültek szembe, ezért nehezen lehetne azt mondani, hogy ő az egyetlen felelőse a vasárnapi fiaskónak. Az ügyet jól ismerő forrásuk szerint nem is a nyitó napon történtek miatt szüntették meg Hoffmann munkaviszonyát. A hírt az Origónak is megerősítették.
Számháború
A közmédia átalakulása óta fokozott tempóban kommunikálja nézettségi mutatóit, csakhogy nem a minden tévé által figyelt share, azaz közönségarány áll ezekben a cikkekben és boldog bejelentésekben, hanem a reach, azaz elérés: az, hány ember kapcsolt legalább egy percre az adott csatornára. Ez nem annyira releváns, mint az, hogy hányan is maradnak.
A közmédia hivatalos blogján, a Skoff Elzán a következő olvasható: "Sok cikk jelent meg sok hozzáértőnek köszönhetően, ami mind arról szólt, hogy a közmédia rendszere összeomlik, és hogy többek között nem fognak áttalálni a Duna TV-re azok a nézők, akik eddig az M1-en követték nyomon az egyes műsorokat. Próbáltunk érvelni mi is, hogy talán nem lenne szabad jósolni, talán nem kellene predesztinálni. Úgy tűnik, hogy a kedves állítóknak nem jött be a jóslatuk, hiszen az első napon kiderült, hogy a nézők képességeit becsmérlőknek nem volt igazuk."
A BBC-nek is feltűnt
A hírcsatornaként működő M1 első adásnapjának problémái felkeltették a BBC érdeklődését is, amelynek egy blogja beszámolt a március 15-ei kínos eseményekről. Az írást itt olvashatja el. A cikkben hivatkoznak arra az interjúra, amelyet Szabó László Zsolt adott az Origónak, és amelyben elhárította a bírálatokat.
Az M1 amúgy esett, ahogy az várható volt, március 19-én, teljes lakosságban a korábbi 6-7 százalékról 2,8-ra, ezzel döntetlenezett a Viasat3-mal, holtversenyben a hetedik, a 4%-os ATV is megelőzi. Ha ennyin maradna az M1, feltehetően elégedett lenne az MTVA. A Duna TV-nek viszont jót tett, hogy több közmédiás műsor átment, csütörtökön, Fábryval kiegészülve 6,1 százalékra kúszott fel. A két nagy kereskedelmi tévé azonban továbbra is messze van, 14 százalékos közönségarány fölött voltak. Itt olvashat bővebben a nézettségről.
Minden hiba feltűnőbb lett
Az első nap katasztrofális adásmenete után is sokan kapcsoltak az M1-re, a sajtó nagy része az átlagnál kritikusabban figyelte a próbálkozást, így még feltűnőbbé váltak a hibák. Volt olyan időjárás-jelentés, ahol vasárnap után rögtön három csütörtök jött, máskor pedig a megzavarodott meteorológus napsütötte éjszakáról beszélt, de legalább javította magát.
Egy újabb videón az látszik, hogy a műsorvezető teljesen rossz adatokat kapott a szerkesztőktől (tehát főképp ők hibáztak), mert lelkesen bejelent egy flottakapitányt, aki nem az, sőt a keresztnevét is eltéveszti.
A harmadik olyan, mint egy koleszos videó. Kínos, hogy a riporter nevetgél egy halálhír alatt, és az is, hogy a légzsák szó nem jut eszébe. Bakik persze minden tévénél előfordulnak, pláne élő adásban, de ennyire még az MTVA-nál sem számíthattak, mert akkor eltolták volna 2-3 héttel a nemzeti hírtévé rajtját, és addig szorgosan gyakoroltak volna.
Olvasnivaló: Hogy látják az M1 indulását jobbról és balról?