Celebgyár lett a tévés tehetségkutatókból

A televíziós tehetségkutatók első szériái még valós értéket hordoztak és céljuk a magyar zenei paletta színesítése, a fiatalok felkarolása volt. A szakma szerint a csatornák közti versengés változtatta ezeket a műsorokat celebgyárrá. Az NMHH  Műsorfigyelő és- elemző Osztálya arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen célt látnak el valójában a zenés tehetségkutató műsorok, illetve a felfedezett tehetségek fel tudnak-e nőni a feladathoz, hogy később önállóan boldoguljanak.

Folyamatosan csökken a nézőszámuk

A Megasztár 2003-ban indult a TV2 műsorán és hat évadot tudhat a háta mögött, az RTL Klubon pedig 2010-ben került képernyőre az X-Faktor, ami öt évadot élt meg. A két kereskedelmi csatorna 2010-ben ütköztette először zenés tehetségkutató műsorait. Az NMHH 2010 és 2014 közti időszakban tanulmányozta a két nagy kereskedelmi csatorna tehetségkutatóit.

Az X-Faktor első évadának átlagos nézőszámát és közönségarányát egyetlen újabb széria vagy rivális műsor sem tudta túlszárnyalni, de évről évre veszített nézői bázisából. A TV2 a Megasztárok után kétszer is új formátummal jelentkezett. Mint a diagramon is látszik, a The Voice és a Rising Star című licencek nézőszám tekintetében hoztak némi javulást, azonban a közönségarány romló tendenciáit nem sikerült megállítaniuk.

Forrás: NMHH

A fiatalokat célozzák meg

A tehetségkutató műsorok legfőbb célközönsége a fiatalabb korosztály, a versenyzők is többnyire ebből a csoportból kerülnek ki. Az elemzett időszakban a 15-24 éveseknél a tehetségkutató műsorok nézettsége meredekebb esést mutatott, mint a teljes népesség körében - az X-Faktor két év alatt 10 százalékpontot esett.

Forrás: NMHH

A győztesek zenei pályája

A tehetségkutató műsorok számos előadót ismertettek meg a közönséggel, aminek következtében több győztes, illetve döntős felfelé ívelő zenei pályára lépett. Több saját lemezt és slágerlistás dalt jegyeztek, műveik a hazai rádiók zenei repertoárjának szerves részévé váltak. Arról, hogy miért nem szereti a hazai popszakma a tehetségkutatós énekeseket, itt olvashat bővebben.

A rádiós megjelenések szempontjából úgy tűnik, hogy a Megasztár szériák győztesei termékenyebbnek bizonyultak, mint az X-Faktor-ból győztesen kikerülő versenyzők, bár az is igaz, hogy több idejük volt erre, hiszen a Megasztár 12, az X-Faktor 5 éve indult.

Forrás: NMHH

Megváltoztak a motivációk is

A Megasztár első sorozatának tizenkét döntőse közül nyolcan ma is a zenei élet aktív szereplői, és dalaik megtalálhatóak a rádiók kínálatában, és az X-Faktor első megjelenése is számos tehetséget termelt ki. A későbbi szériák versenyzőinek céljává egyre inkább a televíziós szereplés vált. Számos, a tehetségkutatókban indult pálya vett egészen más irányt. Láthattunk x-faktoros döntősöket a Barátok közt-ben, illetve az Éjjel-nappal Budapest szereplői között, televíziós műsorvezetőként és színészként.

Az NMHH tanulmánya szerint kijelenthető, hogy a hazai tehetségkutató műsorok számos olyan kiváló előadót neveltek ki, akik ma is tevékeny résztvevői a zenei életnek. Ugyanakkor a csatornák között állandósult verseny következtében a zsáner egyre inkább elveszíti a jelentőségét. A formátum kimerülése nem csak a nézői tömegek elpártolásában, hanem a versenyzők későbbi boldogulása tekintetében is megmutatkozik. A korábbi célkitűzések helyett egyre inkább a valóságshow-jelleg dominál a műsorszerkesztésben.