A középkor legrettegettebb kínzóeszközei

A DoQ csatornán július 22-én debütáló A túlélés története című sorozatban egy kreatív csapat alkotja újra a középkor legrettegettebb kínzóeszközeit, képet adva arról, hogyan működött annak idején az erkölcsi igazságszolgáltatás.

A horrorfilmbe illő szerkezeteket gyakran a nagy nyilvánosság előtt használták, hiszen akkoriban a kínzások és kivégzések megszokott társadalmi eseménynek számítottak. A sorozatban egy mérnökökből álló csapat visszarepíti a nézőket a sötét középkorba: a kínzásra használt gépezetek újraalkotásával és kipróbálásával egy olyan kort idéznek meg, mikor az erőszak a mindennapok része volt.

Hazugok padja

A középkori Angliában a hazugságot a legsúlyosabb bűnök egyikének tartották, így komoly büntetés járt azoknak, akiket tetten értek. A hazugok padja egy hosszú, ötszögletű, vízszintes fatengelyből álló szerkezet, amelyet egy felül pengékkel díszített állványzat fog egybe.

Az áldozatot erre a forgatható padra ültették fel lovagló pózban, kezeit a vázhoz kötözték, lábaira súlyokat helyeztek. Ezután a tengelyt forgatni kezdték, komoly sérüléseket okozva ezzel a célszemély belső combján és ágyékán. A hazugok padja ritkán okozott halált, ám az áldozatok borzalmas állapotban távoztak a szerkezetről.

A pad ritkán okozott halált, de borzasztó sebeket ejtett Forrás: DoQ

Spanyolcsizma

Az inkvizíció egyik találmánya, a spanyolcsizma elterjedt vallatási módszer volt, mellyel az eretnekekből túlvilági erők létezését bizonyító vallomásokat csikartak ki. A perbe fogott delikvensek lábát két szorítófa közé tették, majd az inkvizítorok kérdéseket tettek fel, és ha nem tetszett nekik a válasz, akkor szorítottak egyet a csizmán.

A módszert elég sokáig alkalmazták, Magyarországon például 1867-ből származik egy feljegyzés, mely szerint Antonio Caraffa gróf Eperjesen, a kassai bíró, Nagyrákai Feja Dániel lábát szoríttatta fahasábok közé, aki rögtön a második szorításnál beleőrült a fájdalomba.

A spanyolcsizma elterjedt vallatási módszer volt Forrás: DoQ

Kerékbetörés

A középkori igazságszolgáltatás egyik legkedveltebb kivégzési módja a kerékbetörés volt, gyakran alkalmazták a módszert Magyarországon is. A bűnözőket széttárt végtagokkal egy nagy kocsikerékhez kötözték, majd csontjaikat a hóhér egy hatalmas pöröllyel szétzúzta, a kivégzésen összegyűlt tömeg szeme láttára.

A kerekbetörést gyakran alkalmazták visszaeső bűnözőkön, kegyetlen gyilkosokon vagy uralkodók merénylői ellen, példát statuálva ezzel a nép előtt.

Gyakran alkalmazták Magyarországon is Forrás: DoQ

Bronz bika

Az ókor egyik legkegyetlenebb találmányát, a bronz bikát Phalarisz türannosz vetette be először, méghozzá magán a szerkezet feltalálóján. Az üreges bronz bika egyszerű, ám annál látványosabb kivégzőeszköz volt: az elítélteket a bika belsejébe zárták, tüzet gyújtottak alatta és élve megsütötték az illetőt.

A kivégzés közben az áldozat agóniája úgy hallatszott, mintha egy felbőszült bika bőgne dühösen, miközben az orrlyukain távozó füst tovább erősítette ezt a hatást.

Inga

Az spanyol inkvizítorok kedvelt kivégzőeszköze, az inga számos eretneknek kikiáltott személy halálát okozta. A meztelenre vetkőztetett áldozatot fekve egy padhoz kötözték, majd beindították a felette ingamozgásban lengő, mereven rögzített, borotvaéles bárdot és lassan elkezdték leereszteni. A bárd végül lefejezte az áldozatot.

A bárd fejezte le az áldozatot Forrás: DoQ

A túlélés története című sorozat minden egyes epizódban a korabeli dokumentumokra hagyatkozva építik újjá a történelem szörnyű tárgyait, majd – természetesen emberélet veszélyeztetése nélkül – ki is próbálják azokat.