Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben

2015.12.05. 10:10

„Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány György” – erre a bevezetőre valószínűleg mindenki emlékszik, aki hallgatott rádiót a hetvenes, nyolcvanas években. A Magyar Rádió 90. évfordulóján több legendás rádiós is visszaemlékezett a pályafutására, köztük Czigány, akit a legtöbben a Ki nyer ma? című vetélkedő műsorvezetőjeként ismerhetnek, miközben zongoraművész és költő is. 

Czigány Györgynek nemrég már a harmincharmadik verseskötete jelent meg, Dénes Mária el is mondatta volna vele egy versét a rádió 90. évfordulóján. „Nehéz lenne, mert nem tudom fejből a verseimet” – mondta nevetve Czigány, majd így vallott arról, hogy mennyi mindent csinált az évtizedek során: Ebben a körben mindenki írt, a líra, a zene, a rádió, a televízió valahogy összefüggött, polifónia volt. Számomra mégiscsak a költészet volt mindig az igazi alkotóművészet.”

Czigány György (balra) a Ki nyer ma? egyik játékosávalForrás: MTI/Oláh Tibor

Ezzel együtt szívesen szerkesztett portréműsorokat, és vezetett különféle vetélkedőket, amelyek közül a komolyzenei témájú Ki nyer ma? volt a legnépszerűbb – 1969. március 3-án indult, majdnem negyven évig ment, 2007-ben szűnt csak meg.

„Különös előnyünk volt, amit aztán az idő elkoptatott. A Ki nyer ma? sikerének az volt a kulcsa, hogy az egyszerű parasztnénik ugyanúgy követték, mint Ferencsik János (karmester, az Operaház egykori főzeneigazgatója – a szerk.), de akkor még csak a Kossuth Rádiót, a Petőfit és a Bartókot hallgathatták az emberek. Ma már van száz rádió, minden kisvárosnak megvan a helyi adója, természetes, hogy nem lehet ennyire népszerű műsort létrehozni” – vélekedett Czigány.

Ezután egy kis irodalomtörténeti adalékkal is szolgált a jelenlévőknek: „A Ki nyer ma? volt a legfeltűnőbb műsorom, de voltak más fontos kezdeményezések is. Ottlik Géza például dramaturg volt a rádióban, dr. Cserjés Miklós a nyolcvanas években rá is bukkant az egyik rádiójátékára. Ki akarta adni, de borzasztóan rossznak tartotta, teljesen kétségbeesett. Több éjszakája ráment, hogy átírja. Szerinte még így is rossz volt, de annyira már nem, hogy ne lehessen vállalni. Így született meg A Valencia-rejtély.” 

Eredetileg zenésznek készült

„Nem akarom a jelenlévőkben azt a hitet kelteni, hogy a rádió szerkesztőinél az ötvenes, hatvanas években kritérium volt, hogy valaki egy katolikus templom orgonistája is legyen egyben, de én a krisztinavárosi templomban orgonáltam” – viccelődött, arra utalva, hogy régi kollégája, a beszélgetésen szintén részt vevő Komjáthy György is templomi orgonista volt.

Zongoraművészként végzettForrás: MTI/Czimbal Gyula

Czigány zongoraművészként és tanárként végzett, a rádió zeneiskolájában is tanított. „Egy tévés felvételen bemutatkoztam az ottani karmesternek, mire ő így reagált: ’Tanár úr! De hát tetszett engem tanítani!’ Annyi gyerek járt oda, az egyik épp ez a karmester, Fischer Ádám (Fischer Iván testvére – a szerk.) volt” – emlékezett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK