Tíz brit sorozat, amit vétek lenne kihagyni

2016.07.31. 10:55

A briteknek mindig is volt érzékük a szórakoztató tévésorozatokhoz (Csengetett, Mylord?; Halló, halló!; Doctor Who; Onedin család, Waczak szálló stb.), és ez a jó szokásuk nem változott az elmúlt években sem. Összeállításunkban olyan brit szériákat gyűjtöttünk csokorba, amelyek 2000 után készültek, és érdemesek minden sorozatrajongó figyelmére.

SHERLOCK

Napjaink egyik legnépszerűbb brit sorozata a Sir Arthur Conan Doyle által megálmodott szuperintelligens magánnyomozó kalandjait feldolgozó Sherlock, ami a legtöbb adaptációtól eltérően nem a viktoriánus kori, hanem napjaink Londonjában játszódik. Az eddig három évadot és egy speciális különkiadást megélt széria egyszerre dolgozza fel a klasszikus Doyle-regényeket, és áll elő saját ötletekkel.

Kiváló színészek, zseniális sztorik. A Sherlock a brit tévésorozatok ékköveForrás: BBC

Az alapvetően rövid, mindössze háromrészes, de másfél órás epizódokkal operáló évadok kellően csavarosak, a párbeszédek zseniálisak, és a „kémia” is tökéletesen működik Sherlock Holmes és Dr. Watson között. Benedict Cumberbatchet a Sherlock tette világsztárrá, és biztos, hogy a sorozatnak szerepe volt abban, hogy Martin Freeman megkapta a Hobbit-trilógia főszerepét. A széria legutóbb 2016 januárjában jelentkezett egy különleges, a viktoriánus Angliában játszódó speciális epizóddal, 2017 elején pedig végre megérkezik a negyedik évad.

BROADCHURCH

A 2013-ban indult Broadchurch a klasszikus nyomozást ötvözi a kisvárosi drámával, méghozzá abszolút húsba vágó módon, átlagon felüli minőségben. A címadó idilli városkát borzalmas tragédia rázza meg: a Latimer család kisfiát holtan találják a tengerparton, a gyerkőc gyilkosság áldozata lett. A helyi rendőrnő (Ellie Miller) az ügy felderítéséhez segítséget kap egy meglehetősen ellentmondásos nyomozó (a zseniális David Tennant) személyében, és az eset felgöngyölítése során világossá válik, hogy a kisváros egyáltalán nem olyan ártatlan hely, mint amilyennek elsőre tűnik.

A gyönyörű kisváros nem olyan nyugis hely, mint amilyennek elsőre tűnikForrás: Patrick Redmond/ITV

A sorozat ugyan sablonos alapokra építkezik, de az alkotóknak sikerül elérniük, hogy villámgyorsan kötődjünk a szereplőkhöz, és az érdeklődést fenntartó fordulatokat is úgy adagolják, hogy a Broadchurch-öt képtelenség abbahagyni. Libabőrös hangulat, zseniális zenék, pazar látvány, szerethető karakterek remek színészek megformálásában, és egy olyan végkifejlet, amit sokáig nem fogunk elfelejteni. A sorozathoz kiváló folytatás is készült, 2017-ben érkezik a harmadik szezon.

LUTHER

Idris Elbát már az HBO zseniális sorozatában, a Drót-ban is kedveltük, de a fekete bőrű színészt a Luther tette igazi kedvencünké. A négy rövidke évadot megélt nyomozós sorozat jól ismert toposzokból építkezik: főhőse egy renitens, magánéleti problémákkal küzdő nyomozó, aki hét hónapnyi felfüggesztés után veszi fel a munkát. Ám hiába kapunk egy regényekben, filmekben és sorozatokban már sokszor látott alapfelállást, ami ezután következik, az minden, csak nem hétköznapi.

Idris Elba új szintre emeli a renitens nyomozó karakterétForrás: BBC One

A Luther alkotói nem kímélik sem a főhőst, sem a nézőket, London legkeményebb bűnügyeit kapjuk az arcunkba, olyan eseteket, amiket csak a címszereplő szabályai szerint, a járt útról letérve lehet megoldani. A Luther sötét, sokszor egészen brutális sztorikkal sokkolja a nézőt, és parádés színészi játékkal kényeztet. Idris Elba zseniálisan hozza a makacs, öntörvényű és sajátos morális elvek mentén dolgozó nyomozót, de mellé megkapjuk még Ruth Wilsont is, aki egész egyszerűen lenyűgöző a főhőssel sajátos kapcsolatot építő nárcisztikus pszichopata szerepében.

FEKETE TÜKÖR (BLACK MIRROR)

A Fekete tükör nem egy klasszikus sorozat, inkább olyan, mint egy antológia, amiben az köti össze az egyes részeket, hogy az epizódok egyszerre sokkolják és gondolkodtatják el a nézőt. A repertoár széles, hisz volt már téma a politika, a valóságshow-k, a párkapcsolatok és a technikai függőség is. A legelső részben például a brit miniszterelnök kerül rendkívül kínos döntési helyzetbe: ha nem létesít nemi aktust élő adásban egy disznóval, akkor a királyi család egyik közkedvelt tagját kivégzik az elrablói.

Jon Hamm a Black Mirror karácsonyi különkiadásábanForrás: Channel 4

A többi rész felütése korántsem ilyen durva, de nincs is rá szükség, ugyanis a 40-70 perces epizódok végén szinte kivétel nélkül kell egy kis szünet, hogy elgondolkodjunk a látottakon. A történet minden esetben kerek, szórakoztató egész, de mindig akad valami mögöttes tartalom, amin érdemes egy kicsit töprengeni, vagy akár beszélgetni róla. A sorozat presztízsét jól mutatja, hogy a 2014-es White Christmas különkiadásban Jon Hamm (Mad Men – Reklámőrültek) vállalta el a főszerepet, így még emlékezetesebbé téve az egyik legösszetettebb epizódot. A Fekete tükör-ből eddig hét epizód került adásba, ősszel pedig érkezik egy 12 részes harmadik szezon a Netflix kínálatába.

HAJSZA (THE FALL)

A brit sorozatok különösen erősek, ha bűnügyi témáról van szó, és az ilyen jellegű szériák szinte mindig köröket vernek az amerikai konkurenciára – jó példa erre a Hajsza, ami igazi sztárparádéval várja a nézőket. A helyszín Belfast, ahol a hosszú idő óta megoldatlan ügyekre szakosodott Stella Gibson (Gillian Anderson) egy sorozatgyilkos (Jamie Dornan) nyomaira bukkan, és ezzel egy veszélyes fogócska veszi kezdetét. A napközben tisztes családapaként élő és gyásztanácsadóként dolgozó Paul Spector éjszakánként kegyetlen vadásszá válik, aki minden esetben csinos fiatal nőkön éli ki beteges fantáziáit.

Jamie Dornan és Gillian Anderson macska-egér játéka a képernyő elé szegezForrás: BBC

A sorozat hagyományos nyomozós szériaként indul, de idővel Gibson és Spector macska-egér harca szintet lép: a rendőrnő és a pszichopata férfi egymás megszállottjaivá válnak, így a második évad már nemcsak egy sorozatgyilkos utáni hajszáról, de az üldöző és üldözött közötti furcsa kapcsolatról is szól. A Hajszá-ból eddig két szezon készült, összesen tizenegy résszel, és valamikor 2016 végén érkezik az utolsó etap, amiben pont kerül a kőkemény nyomozó és a sorozatgyilkos történetének végére.

PÁRAN PÁRBAN (COUPLING)

A britek nem csak akkor remekelnek, ha bűnügyekről és sokkolásról van szó, humorért sem kell a szomszédba menniük. Jó példa erre a 2000-ben indult, négy évadot megélt Páran párban, amit legegyszerűbben az angol Jóbarátok-ként lehetne jellemezni. Hat cimbora, három fiú és három lány járnak össze rendszeresen egy közeli pubba, ahol rendszeresen kibeszélik a szexuális és szerelmi életüket. Egy idő után persze kiderül, hogy a társaság egyes tagjai bizony vonzódnak egymáshoz, ami újabb őrült történetekhez és vidám pillanatokhoz vezet.

A legjobb sztorik mindig a pubban hangzanak elForrás: BBC Two

Amiben a Páran párban jóval több, mint egy sima Jóbarátok-utánzat, hogy sokkal lazább, szókimondóbb, pikánsabb és sokszor kínosabb, mint a sokak által kedvelt amerikai sorozat. Ráadásul a szereplők is közelebb állnak a nézőkhöz, hiszen európaiként jobban tudunk azonosulni az esténként a helyi kocsmában italozó, csajozó/pasizó és sztorizó hősökkel, mint a manhattani kávéházban capuccinót szürcsölgető társasággal.

KOCKAFEJEK (THE IT CROWD)

Ha a Páran párban a brit Jóbarátok, akkor a Kockafejek a brit Agymenők, bár azt gyorsan hozzá kell tenni, hogy a The IT Crowd egy évvel hamarabb került adásba, mint a Los Angeles-i brigád kalandjai. A felállás viszont nagyjából ugyanaz: a Reynholm vállalat IT-részlegén dolgozó Roy és Maurice kapnak egy menedzserlányt a nyakukba, akiről nagyjából két perc alatt kiderül, hogy köze sincs a számítástechnikához. A kockák viszont kénytelenek együtt dolgozni a nővel, és a két különböző „világ” találkozása számos mókás pillanatot eredményez.

Két kocka meg egy nő, akinek fogalma sincs a számítástechnikárólForrás: Channel 4

A négyszer hat részes sorozat abban mindenképpen hasonlít a Páran párban-ra, hogy sokkal közelebb áll a nézőkhöz, mint a Big Bang Theory világa: amíg részecskefizikusokat viszonylag kevesen ismernek, addig a legtöbben már biztos kapcsolatba kerültek a munkahelyük IT-szakembereivel, és tuti, hogy közülük rengetegen hallották már a széria ikonikus kérdését is: „Próbáltad kikapcsolni-bekapcsolni?” A Kockafejek persze nemcsak a kissé furán viselkedő geek srácok miatt vicces, hanem azért is, mert a sorozat által bemutatott céges kultúra is sok hasonlóságot mutat az itthon tapasztalható viszonyokkal.

A HIVATAL (THE OFFICE)

Ha pedig már szóba került a céges kultúra, akkor mindenképpen beszélnünk kell A hivatal című szériáról, ami úgy szórakoztató, hogy közben a tévétörténet egyik legkínosabb sorozataként vonult be a köztudatba. A sztori szerint egy dokumentumfilmet forgató csoport érkezik egy papírforgalmazó céghez, és pont akkor kezdik el rögzíteni a dolgozók mindennapjait, amikor az anyacég bejelenti, hogy átszervezi a fiókvállalatait.

David Brent (Ricky Gervais), a tévétörténet legkínosabb figurájaForrás: BBC Two

A hivatal főszereplője a helyi érdekeltséget vezető David Brent (Ricky Gervais), aki teljesen alkalmatlan a feladatára, és jelenlétével a legtöbbször pokollá teszi a kollégái életét. A sorozat pont miatta kínos (és szórakoztató), mert a férfi folyamatosan olyan szituációkba keveredik a kollégáival, amitől bárki hátán feláll a szőr. A Ricky Gervais komikus fejéből kipattant széria két évadot és egy kétrészes karácsonyi különkiadást élt meg, és Amerikában még egy hasonló című, kilenc szezonig jutó másolat is készült belőle. Az eredeti brit verziót csak utálni vagy imádni lehet, középút nincs – mi az utóbbi kategóriába tartozunk.

KÍVÜLÁLLÓK (MISFITS)

A Zöld Íjász, a Flash - A villám és a többi újhullámos szuperhőssorozat még sehol nem volt, mikor a szigetországban már felkapták a témát, méghozzá úgy, ahogy arra csak a britek képesek. Bármilyen képregény adaptálása helyett jött egy kiváló saját ötlet: villám csap a közmunkára fogott balhés fiatalokba, akik ennek hatására különleges képességekre tesznek szert. A dolgok innentől nem úgy alakulnak, mint egy hagyományos szupersztoriban: jó pár hulla marad a hőseink után, még annak ellenére is, hogy amúgy jólelkű legényekről és lányokról van szó.

Balhésak, de a helyén van a szívükForrás: E4

A kezdetben inkompetens brigád idővel persze kénytelen a jó ügy érdekében használni a képességeit, mikor feltűnnek az igazi rossz arcok. Mindezt sötét, nem egyszer egészen beteg humor kíséri, megfűszerezve egy erős szerelmi szállal és olyan színészekkel, mint Iwan Rheon, aki a Trónok harca Ramsay Boltonjaként vált igazán ismertté. A Kívülállók-ból öt évad és összesen 37 rész készült, a színészgárda ugyan változott az idők során, de ha ráérzünk a sorozat sajátos ízére, akkor villámgyorsan az egyik legnagyobb kedvencünké válhat.

DOWNTON ABBEY

Végezetül itt egy másik olyan sorozat, ami a Sherlock-hoz hasonlóan hatalmas siker lett világszerte. Nem csoda, hiszen szinte mindenki imádja a brit akcentust, a szövevényes családi sztorikat és az olyan kiváló színészeket, mint Maggie Smith (Harry Potter-filmek, Gosford Park). A Downton Abbey a kosztümös drámát házasítja a családi szappanoperákkal, csak a Barátok közt-nél jóval kidolgozottabb és fordulatosabb történettel. A korszak ráadásul az 1900-as évek eleje, mikor még virult az angol felsőosztály, de az arisztokratákat azért már megcsapta a villámgyorsan változó világ szele.

A századelő brit arisztokratáinak sem csak játék és mese az életeForrás: ITV

A száz évvel ezelőtti időszak viszont nemcsak azért érdekes, mert a legtöbb néző számára ismeretlen világba enged bepillantást, de a sorozat az emberiség történelmének egy olyan pontján játszódik, amikor igen érdekes és megrázó dolgok történtek. Ezek a jelentős események a Crawley családra is kihatnak: kitör az I. világháború, elsüllyed a Titanic, és pusztít a spanyolnátha. A Downton Abbey összesen hat évadot élt meg, és azok számára is bátran ajánljuk, akik amúgy viszolyognak a szappanoperáktól – a britek még ezt is képesek úgy művelni, hogy pillanatok alatt rápörög az ember.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK