Tudja, hogy a történelem legbékésebb korszakában él?

Terrorism and conflict. Armed terrorists near the fence of barbed wire and smoke in the distance; Shutterstock ID 469302194; PO: 75500996; Job: Spektrum kampány (PR)

Terrortámadás, agresszió, háború, leszámolás, bosszú, zaklatás - ezekkel a szavakkal gyakran találkozunk manapság, nincs olyan esti híradó, ami ne számolna be valamilyen erőszakos cselekményről, történésről. Nehéz elhinnünk, de a statisztikák szerint minden idők legbékésebb korszakában élünk, valójában nincs okunk a félelemre. Miért rettegünk mégis? Mitől félünk? Biológiailag van belünk kódolva az agresszió? Örökölhető? Megszüntethető? Ezekre a kérdésekre ad választ a Spektrum új, saját gyártású sorozata, az Erőszakos ember.

A Spektrum sorozatának első epizódja október 13-án lesz először képernyőn, a sajtónak azonban már bemutatták az Erőszakos ember-t. A bemutatón Tari Annamária pszichoterapeuta, Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, Keleti Arthur digitális szakértő és Horváth János televíziós újságíró beszélgetett az erőszak eredetéről, természetéről, és gyakori előfordulásáról a sajtóban.

Magyarországon nem készült még ismeretterjesztő film az erőszakról, de ez ma a tudományban is vakfoltnak számító terület: az egyes szakterületek kutatói egymástól elszigetelten foglalkoznak az agresszió és a brutalitás kérdésével. Manapság érezhetjük úgy, hogy egyre több az agresszió a világban, a statisztikák szerint azonban ez nincs így,

a világ békésebb, mint valaha.

Bár az adatok szerint kevesebb erőszakos esemény történik, a médiának köszönhetően ezek magasabb arányban jutnak el az emberekhez, a tájékoztatás gyors, alapos, néha túlzó és aggodalmat keltő.

Aggodalmat keltenek a hírek, képek Forrás: Shutterstock / Prazis/Prazis

Tele vannak a lapok agresszív hírekkel

A beszélgetésen jórészt a média felelősségét taglalta, Tari szerint a híradók és az újságok tele vannak agresszív hírekkel, ezek pedig ingerlékennyé, agresszívé tehetik az embert, arról nem beszélve, hogy sokszor túlzóak. Kevesen gondolják, hogy

az ISIS a médiamunkásoknak fizeti a legtöbb pénzt, hogy mindenkihez eljussanak cselekedeteik, üzeneteik.

Pedig ez így van, a média erejét tudatosan kihasználják.

Az ISIS komoly összegeket fizet a médiának Forrás: Shutterstock / Orlok/Orlok

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott, hogy

az agresszió valóban kevesebb, azonban sokkal profibb és precízebb.

Úgy véli, 2011. szeptember 11-én Oszama bin Laden tisztában volt vele, hogy aláírta saját halálos ítéletét, és máig tudják a terroristák, hogy ha a támadásuk túl nagyra, brutálisra sikerül, akkor addig mennek utánuk, míg mindenkit el nem kapnak - a szakértő szerint bennük is lehet félelem.

Horváth János elmondta, hogy sokkal tájékozottabbak az emberek, mióta a tévé globális lett. Eddig is ugyanúgy előfordult, hogy egy amerikai kisvárosban meggyilkoltak valakit, de akkor arról a helyi adó számolt be, és bizonyára a hátteret is ismerték (és el is mondták), ma már a CCN adja, aztán elterjed a világban: vadidegenek adják hírül, az eset felértékelődik, és úgy érezzük, egyre több a családon belüli erőszak, a gyilkosság.

Egyre több agresszív hír jut el hozzánk Forrás: Shutterstock / Lolostock/Lolostock

Az áldozatok egészsége fontosabb

A sorozat ötletét Lévai Balázs vetette fel, számára is voltak nagy dilemmák a munka során. Felkerestek például több túlélőt, akik terrortámadás helyszínén tartózkodtak, és ha beszéltek is velük, nem minden megszólaló lesz képernyőn. Úgy ítélték meg, hogy az áldozatok lelki egészsége fontosabb, így aki még traumatikus állapotban van az eset miatt, azt kihagyták a sorozatból. A média felelőssége ebben a kérdésben is óriási, nagy dilemma, hogy mit lehet megmutatni és mit nem.

Több szakértő szólal meg egyébként a szériában, többek közt Csányi Vilmos etológus, Keleti Arthur IT biztonsági szakértő és Philip Zimbardo, a világ egyik leghíresebb pszichológusa, a stanfordi börtönkísérlet atyja is.

A génektől a kiberbűnözésig

Az Erőszakos ember sorozat négy része az erőszakot a legkülönfélébb helyzetekben mutatja be. Minden rész kulcsfigurája Steven Pinker professzor, aki könyvében azt állítja, hogy a modern korban a háború és az erőszak fokozatosan csökken. Ő az erőszakot az emberiség teljes történetére visszatekintve, összefüggéseiben vizsgálta, a sorozatban erről többször beszél.

Steven Pinker professzor Forrás: Spektrum

Az első rész az öröklött génekről, a bennünket vezérlő ösztönökről szól, a második epizód teljes egészében a terror és háborúk jelenlétét kutatja. A harmadik rész a mindennapjaink családon belüli, iskolai zaklatásait, az utolsó epizódot pedig a digitális technológia és az erőszak kapcsolatát helyezezi középpontba.

A kiberbűnözés jelenéről Keleti Arthur hosszasan mesélt, mint mondta,

a virtuális térben is ugyanolyan erőszakos cselekmények zajlanak, mint a valóságban:

ott is vannak tolvajok és csalók, csak ott még nehezebb elkapni őket, hisz nem tudjuk, kit kell értesíteni, ha támadás ér minket, és a szakemberek sem tudják mindig, hogy honnan, ki, és milyen motivációval támadott.

Az Erőszakos ember meglehetősen tág értelemben vizsgálja az agressziót, miközben azt próbálja alátámasztani, hogy minden benyomásunk és érzésünk ellenére az erőszak mára valójában kevesebb. A sorozat először október 13-án lesz képernyőn, majd azt követi a következő három hétben három új rész.