Túléltük az Apokalipszist, a horrorsztorit

Véget ért az Amerikai Horror Story nyolcadik évadja. A szebb napokat is látott antológiasorozat régóta vergődik, és ahogy a pilot epizódról írt cikkünkben is kifejtettük, az Apokalipszis alcímre hallgató új szezon sem indult túl jól. Szerencsére sikerült összekapnia magát a Ryan Muprhy, Brad Falchuk duónak, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az évad kerettörténete, ahogy a titulus is mutatja, a világvégét meséli el. Egy maroknyi kiválasztott, tehetős ember afféle luxusbunkerekben vészelheti át az atomkatasztrófát. Minden menedéknek vannak vezetői, ám néhányan a saját képükre szeretnék formálni az új világot. Ez nem tetszik a mindent szemmel tartó „szövetségnek", így odaküldik a rejtélyes Michael Langdont (Cody Fern), hogy szelektáljon a túlélők közül.

A szinopszis nagyjából az első három epizódot fedi le, itt érkezik az első csavar. Murphyék egy huszárvágással elintézik az addig felépített szálat, és teljesen más irányba fordítják a történetet. Ennél jobb dolog pedig nem is történhetett volna az Apokalipszissel. Mint ismeretes, az alkotók elhintették, hogy az évad szoros kapcsolatban fog állni két korábbi szezonnal: az első, Gyilkos házzal és a harmadik, Covennel.

Nem időhúzás, nem múltidézés

A lagymatag és számos helyen fárasztó első harmad után megérkezett a várva várt vérfrissítés, s noha a nagyobb szerepet kapó Coven sem tartozik a jobban sikerült darabok közé, jelen esetben remekül összekapcsolták a nyolcadik felvonással. A negyedik résztől kezdve egy hatalmas flashbackre váltunk, és vissza sem térünk a jelenbe, egészen a fináléig, mégsem érződik sem időhúzásnak, sem feleslegesnek a múltidézés. Mi több, a középső harmad hosszú idő óta a legjobb dolog, ami a sorozatban történt.

Végre ismét érdekes történetet láthattunk, melynek volt tétje, tartogatott feszült és izgalmas pillanatokat, valamint a számos felgyülemlett kérdésre is sikerült épkézláb válaszokat adni. Az évad csúcsa, egyértelműen a hatodik, Return to the Murder House című epizód, mely, mint a címe is mutatja, visszarepít minket az első szezon helyszínére. Azt már spoileres lenne kifejteni, hogy milyen úton-módon fűzik össze a szálakat, de minden kétséget kizáróan óriási élmény volt.

A tízrészes Apokalipszis utolsó harmada szintén változatosra sikeredett, sajnos azonban előkerülnek a szélsőségek is. Felesleges, elvarratlan mellékszálak, kínos pillanatok, a főszereplő Michael karakterívének megtépázása, és nem kevés a logikai bukfenc, amelyek kis híján tönkre is vágták az addig felépített, igen ígéretes összképet.

A cikknek nincs vége, lapozzon!