Különleges világrekordról készült az Oscar-jelölt film

El Capitan, vagyis A Kapitány. Ez a neve a 900 méteres, majdnem függőleges falú gránittömbnek, amely a Yosemite Nemzeti Parkban mered örök kihívásként a mindenkori hegymászók fölé. Először 1958-ban mászta meg Warren Harding és csapata: nekik még 47 napba telt meghódítani a sziklát, 2017. június 3-án Alex Honnold már kevesebb mint 4 óra alatt ért fel a csúcsra – ráadásul biztosítókötél nélkül, ahogy addig még senki.
A különleges, világrekordot jelentő mászásról – és az embert próbáló, több éven át tartó felkészülésről – egy dokumentumfilm is készült Free Solo – Mászókötél nélkül címmel, ennek is drukkolhatunk az idei Oscar-gálán a dokumentumfilmek kategóriájában.
A National Geographic a londoni Soho Hotel vetítőtermében mutatta be a Free Solo-t pár újságírónak, a vetítés után a főszereplő Honnold és a filmet készítő házaspár, Jimmy Chin és Elizabeth Chai Vasarhelyi is megjelent a színpadon.
Nagy napjuk volt, hisz előző este nyerték meg a brit filmakadémia, a BAFTA díját a legjobb dokumentumfilmért, Honnold alig fél órája kelt fel a hajnalig tartó ünneplés után. Új még neki az egész felhajtás, meglepve mesélte, hogy a fogadáson
a brit királyi család egyik tagja is odament hozzá, hogy hadd nézze meg a kezét,
amivel végrehajtotta nem mindennapi tettét – miközben Chai Vasarhelyi a szintén ott ünneplő Bradley Cooperről áradozott egy sort.
Természetes, hogy a film mellett nagy figyelmet keltett annak „tárgya”, mármint Honnold is, hisz elképesztő teljesítményt vitt véghez, felszerelés nélkül – csupán egy zacskó magnéziumporral – mászott meg egy majdnem egy kilométeres, függőleges sziklafalat. Tökéletesnek kellett lennie, hisz elég lett volna egyetlen rossz mozdulat, hogy a halálba zuhanjon. Miért vállalta az óriási veszélyt? Mi hajtotta?
„Számomra kevésbé félelmetes kötél nélkül sziklát mászni, mint beszélgetést kezdeményezni egy vadidegennel” – mondta nevetve Honnold, aki azért milliméterre pontosan kiszámított mindent a mászás előtt, éveket készült, kötéllel számtalanszor megmászta már az El Capitant, egyszer pedig vissza is fordult, amikor megpróbálta felszerelés nélkül.
Chin és Chai Vasarhelyi számára is fontosabb volt Honnold biztonsága, mint hogy mi sül ki a filmből – egyébként is már az előtt elkezdtek forgatni róla egy portrét, hogy előállt volna a mászás ötletével. Végül persze a rekordkísérlet került a produkció középpontjába, de amúgy is
700 órányi nyersanyaguk volt,
akkor is össze lehetett volna belőle rakni valamit – még ha nem is ilyen izgalmasat –, ha Honnold végül eláll a veszélyes vállalkozástól.
„Ez az egész Alex választása volt, ő pedig együtt tudott élni a kockázattal – így a stábnak is el kellett fogadnia a gondolatot, hogy esetleg meghal a mászás közben” – magyarázta Chin. Honnold arról beszélt még, hogy
nem érez magában jelentősebb változást az után sem, hogy végigcsinálta a tervet,
Chai Vasarhelyi szerint is inkább az változtatta meg, hogy lett egy stabil kapcsolata – ami eredetileg szintén nem volt a film része, a lány úgyszólván forgatás közben csöppent a hegymászó életébe, és szolgált végül egy vaskos mellékszállal az alkotóknak.
A Free Solo-t egyébként teljesen megérdemelten jelölték Oscarra, hisz igen hatásos film, azok számára is szórakoztató tud lenni, akiket a hegymászás minden formája hidegen hagy. A téma iránt érdeklődők bizonyára még inkább lenyűgözve figyelik Honnold teljesítményét, az azonban
a laikusok számára is világos, hogy emberfeletti, amit csinál
– ráadásul végig lehet izgulni azon, hogy le ne zuhanjon, még ha pontosan tudjuk is, hogy felért a csúcsra, hisz egyrészt ott ül a teremben, másrészt a film is úgy kezdődik.
Akár egy elképesztő emberi teljesítmény dokumentációjaként, akár egy izgalmas thrillerként tekintünk a filmre, Honnold szerethető figurája mindenképp elviszi a produkciót, különcsége, abszurd gondolkodásmódja mellett nem lehet mosoly nélkül elmenni – miközben a benne rejlő erőt csakis csodálni lehet.
A Free Solo – Mászókötél nélkül itthon nem kerül moziba, a National Geographicon debütál március 17-én 22 órakor. Alex Honnolddal és a film készítőivel interjút is készítettem Londonban, ezeket később közöljük az Origón.