Fodor Rajmund: Azért jöttem, hogy az Exatlon döntőjébe jussak

2019.02.25. 21:28

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó árgus szemekkel figyeli az új játékosokat, és nem tartja szerencsésnek, hogy védettséggel nyitnak az újoncok a Dominikán forgatott sportos realityben. Boldog, hogy eddig elkerülte a sérülés a TV2 műsorában, de szomorú, hogy nem léphet kapcsolatba a hazaiakkal. Elmondta, mi volt neki eddig drámai fordulópont, azt, hogy kivel szokott kártyázni, és egy gekkó is előkerült a sötétből. Interjú.

Hogy érzi magát az Exatlonban?

Túl több mint negyven játéknapon, köszönöm szépen, jól érzem magam a műsorban. Nagyon örülök, hogy még egyben vagyok, nincs komolyabb sérülésem, nem is volt, és mindennap tudtam futni menetet. Ez az elmúlt heteket látva egy elég komoly eredmény, komoly statisztika, mert többen sérülés miatt fel kellett adják a versenyt, én pedig még mindig itt vagyok.

Forrás: TV2

Mi volt eddig a legvidámabb pillanat?

Sok vidám pillanatot hozott ez a verseny, hiszen eleve itt a sport. A sport az életem, imádok sportolni, úgyhogy nagyon sok alkalommal, például az egyéni győzelmeim után nagyon tudtam örülni. Tudtam nyerni egy egyéni teljes versenyt, a csapatgyőzelmek is nagyon fontosak, hiszen mindig is csapatban versenyeztem. Az mindig egy különleges élmény, ha egy csapat összetartó ereje hoz eredményt. A társaim sikerének is nagyon tudok örülni, szóval sorolhatnám a pillanatokat.

Mi volt eddig a legdrámaibb pillanat?

Talán az, amikor elvesztettük azt, hogy megvédjük a villát, és visszakerültünk a táborba, annak a mérkőzésnek volt egy drámai pontja. Ott álltam pont az ügyességi játéknál, Reni és Ági versenyzett, és láttam azt a pár tizedmásodpercnyi különbséget, hogy Ági találata győzött, és ezáltal egyenlítettek ki 9-9-re. Hirtelen ez jut eszembe.

Forrás: TV2

Aki majdnem két hónapja versenyez, beletesz mindent heteken át, nem feltétlenül örül az újaknak, mert nekik ugyanannyi esélyük van elvinni a fődíjat. Mit gondol erről?

A játék szabályait nem rám bízták, ezáltal találok benne kifogásokat, mint például ezt is... Ha valaki öt-hat hete itt húzza az ipart, minden egyes nap itt van neki a sérülésveszély: lehet, hogy úgy húzódik meg, hogy nem tudja folytatni a versenyt. Ebből a szempontból nincsenek egyenlő esélyek az eredeti tizenhat ember és a később érkezők között. De ez a játék ilyen, ezeket a szabályokat elfogadtuk, amikor nekikezdtünk. Az új versenyzők, ha már így késve érkeznek, védettséget kapnak, ami nekünk szintén kimaradt. Ez sem így lenne, ha én írnám a szabályokat. Teljesen friss húsok berepülnek, még jetlaggel küzdenek, nem nagyon tudnak a pályával mit kezdeni, és azt gondolom, hogy éppen ezért nagyon igazságtalan eredmények születnek ilyenkor, erősebb ilyenkor a szerencsefaktor. Szóval én nem adnék nekik védettséget, se a Kihívók új embereinek, se a Bajnokok új embereinek.

Forrás: TV2

Mi a véleménye az új játékosokról?

Mátéról és Líviről az a véleményem, hogy küzdősportosok, látszik rajtuk, hogy nagyon vékonyak, szálkásabbak. Bízom benne, hogy beváltják az ígéretüket, és szívósak, jó a teherbírásuk, állóképességük, ezt azért pár nap alatt nehéz valósan felmérni. Tényleg árgus szemekkel figyelem őket, segíteni próbálok, próbálunk nekik, hogy minél könnyebben beilleszkedjenek, és a pályán is megtalálják a számításaikat.

Ki a legjobb barátja, támasza a csapatból?

Csapaton belül legjobb barát vagy támasz, ilyet nem tudnék mondani. Az, hogy Ungival például sokat kártyázunk együtt, az egy olyan plusz, hogy nevezhetném „legjobbnak”, de nem teszek különbséget. Mindenkivel azt gondolom, jó kapcsolatom van, mindenkivel megtalálom a közös hangot, hiába van köztünk akár 22 év korkülönbség Patrikkal például, attól lehet jókat beszélgetni. Ungival persze sokat hülyülünk, Máté is viccesebb figurának tűnik.

Forrás: TV2

Kikkel fogja tartani a kapcsolatot öt év múlva?

Én azt gondolom, hogy a sportolói közösség otthon eleve önmagában összetartó, ha utcán, bárhol meglátjuk egymást, akkor üdvözöljük egymást, váltunk pár szót. Hogy tartjuk-e a kapcsolatot szorosabban, ezt majd az élet eldönti, attól is függ, hogy kinek merre visz az útja. Nyilván itt az összes játékos közül én vagyok az egyetlen családos, az én életritmusom ezért elég más, mint a többieknek. Én már egy teljesen más dimenzióban mozgok, de ettől persze lehet tartani a kapcsolatot. Ráadásul az elmúlt pár évben a közösségi média jóvoltából ez sokkal egyszerűbb is, de én nyitott is vagyok. Például a játék elején kiderült, hogy a csapatból öten is egy kilométer sugarú körben lakunk Budapest egy részén, szóval közel is vagyunk egymáshoz.

Honvágy nem gyötri?

Nagyon hiányzik a családom, a gyerekek, a feleségem, az otthonom és az ágyam, amiben imádok aludni. Ettől függetlenül honvágyam nincsen, tetszik Dominika és a Karib-térség, szeretem a meleget.

Forrás: TV2

Járt már a Karib-térségben?

Igen, több alkalommal is volt szerencsém. Hajóval is voltunk, meg amikor Floridában voltunk, akkor is eljöttünk erre. Kubát nagyon szeretnénk a feleségemmel és a gyerekekkel megnézni a közeljövőben.

Mit látott eddig Dominikából?

Egy szép faházat és egy villát a tengerparton, meg akadálypályákat. Mi a szabályok értelmében nem mozoghatunk semerre, szóval nem sok jut a környékből. Az mondjuk látszik, amennyit utazunk, hogy egy szegény országról beszélünk. Látván ezt a szegénységet, azért azt is látjuk, hogy milyen luxusvillák épülnek a partra, amit ebben az időszakban teletöltenek leginkább amerikai és európai turistákkal.

Kommunikálhatnak néha a hazaiakkal, a családdal?

Nem sajnos.

Forrás: TV2

Mi zavarja leginkább kinn? Bogarak, páratartalom, csapattárs, kamerák?

A sport által szerencsére többször körbejártam a világot, edzőtáborok és versenyek alkalmával. Az, hogy az otthontól távol vagyok, egyáltalán nem zavar. Eddig is nagyon sok mindent tapasztaltam, ettem bogarat, voltam krokodillesen, úsztam cápákkal... olyan extrém dolgokat próbálok mondani, hogy érthető legyen, hogy számomra itt olyan nagyon nagy dolog nincs, amit ne tudnék elviselni.A meleg sem zavar, most már tizenegyedik éve vagyunk nyaranta a családdal Máltán, mert ott csinálok edzőtábort fiatal vízilabdázóknak. Ott is negyven fokban dolgozunk, iszonyatos páratartalom mellett. Annyi történt itt, hogy egyik este egy gekkó átszaladt a fejemen a sötétben, amikor lefeküdtünk már aludni. Mentettem meg kisbékát is egy sikló szájából, szóval nem zavar semmi ilyesmi, a nomád körülmények sem. De az éhségérzet, az olyan új „élmény” volt, amihez eleinte elég nehéz volt hozzászokni.

Elképzelhetőnek tartja, hogy feladja úgy, hogy nem sérült?

Nem szeretném a versenyt semmilyen módon, sérülés miatt pláne nem. Aztán hogy hogyan megy a verseny, és mit hoz majd a játék, az kiderül. Ez az Exatlon, ez teljesen kiszámíthatatlan, úgyhogy óvatosan fogalmazom. Azért jöttem, hogy legalább döntőbe jussak, remélem, ez össze is jön.

Mit tenne a pénzzel, ha megnyerné az Exatlont?

Ez egy jó kérdés. Ha én nyerném meg, akkor nagy valószínűséggel befektetném, ingatlant vásárolnék talán. De még nem terveztem vele konkrétan, most még az utat keresem, hogyan jussak el a közelébe.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK