Ez a vírus tízből kilenc emberrel végez

2019.10.12. 13:00

A Richard Preston azonos című bestsellerén alapuló széria, az Egyesült Államokban sikerrel vetített Halálzóna október 13-án a magyar National Geographic csatornán is debütál. Az ebola terjedését bemutató thriller főszereplője a Vészhelyzet és A férjem védelmében színésznője, az Emmy- és Golden Globe-díjas Julianna Margulies, aki a halálos vírussal szembeszálló kutatócsoport vezetőjét, dr. Nancy Jaax alezredest játssza – ő mesélt a sorozatról. 

Mit tudhatunk Nancy Jaaxről, és mivel keltette fel az érdeklődését ez a szerep?

Nancy Jaax egy állatorvos és kutató, aki az Egyesült Államok hadseregének fertőző betegségekkel foglalkozó orvosi kutatóintézetében dolgozik. 1989-ben ő volt felelős az Ebola-vírus tanulmányozásáért, amikor a fertőzés megjelent a virginiai Restonban egy „majomház" néven elhíresült karanténállomás területén, ahol laborkísérletekben való felhasználásra importált állatokat tartottak. Amikor megkaptam a munkát, nagyon meglepett, hogy évente negyvenezer majmot importálnak az Egyesült Államokba,  hogy laborkísérleteket végezzenek rajtuk. 1989-ben pedig találtak valamit, ami akár zairei Ebola-vírus is lehetett. Az ebola azért hátborzongató vírus, mert az adott törzstől függően tíz emberből kilenccel képes végezni. Egész falvakat söpört el Afrikában.

Tudna pár szót szólni a karaktere előtt tornyosuló akadályokról?

Nancy Jaax a hadsereg ezredese, és szembe kell néznie a szexizmussal. Különleges helyzetben volt, mert olyan jól végezte a munkáját, hogy nem tudtak fogást találni rajta, de az is számított, hogy a férje is ezredes és állatorvos volt a hadseregnél. Nagyon tisztelték őket.

A félelem érzése végig jelen van a sorozatban, de Nancy képes úrrá lenni az érzésein. Ön mit gondol a félelem természetéről?

Szerintem a félelemnek van jó és rossz oldala. A rossz oldala, hogy pánikot szül, és ha teljesen átadjuk magunkat a félelemnek, akkor többé nem leszünk képesek cselekedni. Ugyanakkor van egy jó oldala is, mégpedig, hogy jelzi számunkra a fenyegetettséget, ebből adódóan megmutatja egy adott helyzet komolyságát. Ha nem mélyedünk el a saját félelmünkben, akkor cselekvésre is sarkall, és Nancyvel pontosan ez történik. Ő képes átbillenni ezen a határon, és cselekedni.  Nancy elsődleges motivációja az emberek megmentése, és ennek a magasztosabb célnak az érdekében képes a saját belső félelmein túllépni.

Julianna Margulies a HalálzónábanForrás: National Geographic

Milyen érzés volt felvenni a vegyvédelmi ruhát?

Ezek a ruhák borzasztóan kényelmetlenek, nem nőknek találták ki őket. A sorozatban kétféle vegyvédelmi ruhát hordtunk légzésvédő készülékkel együtt: az egyiket akkor viseltük, amikor a történet szerint egy restoni házban el kellett altatnunk 400 majmot, a másikat – egy közel 30 kilós gumiruhát – a biológiailag veszélyes anyagokkal foglalkozó laborokban hordtuk.  Szörnyű volt bennük forgatni, de a legnehezebb pillanatokban arra gondoltam, hogy mások ezt úgy kénytelenek hordani, hogy közben valóban halálos vírusokkal néznek szembe.

Vegyvédelmi ruhábanForrás: National Geographic/Amanda Matlovich/National Geographic/Amanda Matlovich

Nancynek nagyon sok élethelyzetben kell helytállnia: feleség, édesanya, katona, tudós és állatorvos egyszerre. Mennyire tudott azonosulni a karakterével?

Erősen azonosulok Nancyvel, és azzal, hogy dolgozó anya. Ez mindkét szülőnek nehéz. Nem teljesíthetsz folyton száz százalékon. De igyekezhetsz hetvenöt százalékot nyújtani mindkét helyen, és időnként, mondjuk hétvégén, amikor csak a családra kell figyelned, elérni a száz százalékot. Mi is így teszünk szülőként.

Milyen volt első alkalommal belépni a forgatás helyszínére?

Nehéz volt elhinni, hogy ez csak díszlet, mert minden apró részletességgel, végletekig hitelesen volt felépítve. De ez nagy segítség volt számomra, mert elképesztően messze vagyok attól, hogy valódi tudós vagy állatorvos legyek, így ezek a körülmények segítettek hitelesebben eljátszani a szerepet.

A Halálzóna című sorozatot október 13-tól vasárnaponként 22 órakor dupla epizódokkal vetíti a National Geographic. Az interjút a NatGeótól kaptuk, magyarul először nálunk olvasható.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK